fazik (2A5) l. fazék

fazék fn 5A1  fazak (nyj) , fazik (nyj) , fazok (nyj)

’tűzálló anyagból, pl. fémből, cserépből készült, kül. főzésre való, henger alakú v. öblös, átmérőjénél magasabb, rendsz. kétfülű edény’ ❖ Az elſö fözés utánn, még-máſodſzor-is, ſzintén annyi vizet tölthetnek a’ fazékban hátra maradott ſpecieſekre [= példányokra], mint elöbb, és igy gyengébb erejü ital valik belöle (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 617) | A’ rezet üstöknek fazokaknak, és más konyhákon ſzükséges edényeknek dolgozzák fel (1803 Fábián József 7101030, 200) | borral töltött nagy fazakok (1861 Haray Viktor C2024, 85) | egy konyha ruhával megfogva a forró fazékot (1892 Zilahy Ágnes C6079, 71) | Vegyen cérnát, zsilletpengét, vagy azt a harmincliteres fazekat, annak fog ám az asszony örülni (1955 Sütő András 9620005, 90) | Szűk fenekű, kívül mázatlan fazék egy füllel, fehér földfestékes díszítéssel (1979 NéprajziLex. CD47) | [A drótozó vándoriparosok] hangos kiáltozással hívták fel magukra a figyelmet: „drótoznyi, fótoznyi, fazikat fódoznyi” (1991 Magyar néprajz CD47) | gyöngyözik a fazékban, a piros zománcfazékban a víz (2002 Bódis Kriszta 3145003, 1105).

a. (jelzőként) ’annyi 〈anyag, dolog, kül. étel〉, amennyi egy v. vhány v. vmekkora ilyen edénybe fér bele, ill. amennyi egy ilyen edény vhányad részét tölti meg’ ❖ az Izrael fiai zúgolódnak-vala Moses ellen, hogy a’ fazék húſok melll Égyiptomból miért hozta-ki ket a’ba a’ ſovány puſztába (1787 Mátyus István C3069, 10) | Kezébe vette a fazék vizet, S egész pompával s ünnepéllyel Keresztelé meg a fiút (1848 Petőfi Sándor C3508, 123) | jókora két fazék zsir, másfél oldal szalonna, sonkák s egyéb füstölt hus (1876 Táncsics Mihály 8463016, 144) | szóljon a nagyságos asszonynak, nincs-e egy kis kamillateája, ha nincs itthon, akkor hozzon a könyvemre a boltból és főzzön nekem egy fél fazékra valót (1936 Kunszery Gyula CD10) | kis fazék olvasztott vajat (1956 Gergely Viola ford.–Drapkina 2025097, 683) | Kötve se hiszem, hogy Terebi úr fazék aranyat ígért volna (2001 Szilágyi István² 3301002, 207).

b. ’vmiből (vhány) ilyen edényre való mennyiség’ ❖ A’ dagasztás így megyen végbe: a’ legjobb iható lágy vizből, nem pedig közel lévő kúti kemény vizből, megmelegít egy nagy fazékkal (1846 Kiss Bálint 8244001, 35) | Kis lábaskában hazahozta kegyelmeséktől vacsoráját, lefeküdtünk és eltünődtem, hogy ők egész fazékkal esznek (1931 József Attila 9282058, 110) | Az erdélyi udvarházakban és a fejedelmi udvar birtokain is készítettek liktáriumokat. Fogarasban pl. 1648-ban egy-egy fazékkal írtak össze belőlük (2010 Mészáros Márta–Csoma Zsigmond C7995, 19).

c. ’(vhány) ilyen edény tartalma’ ❖ Hamar fel-forrott a’ fazék (1786 Dugonics András C1471, 42) | Én meg, hogy egy műhely körűl csavargék, Elloptam a másfőzte fazekat (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0658, 52) | Hogyan lehetne azt képzelni, hogy a lélek, ez a fönséges, megfoghatatlan valami, ne legyen különválasztható a testtől és megszűnjön nyomtalanul, mint a kihűlt fazék párája (1900 Mikszáth Kálmán 8312013, 39) | Emma rutinosan a tűzhelyre tekint, hogy figyelemelterelésül sikkanthasson egyet, s míg az őszerinte túl élénken rotyogó fazékra figyelmezteti Jankát, kikapja kezéből a levelet (2007 Závada Pál 3150015, 1523).

Ö: alumínium-, cserép-, húsos~, kukta~, mosó~, réz-, sípoló~, szent~, szerencse~, tejes~, vas-.

ÖU: pléh~.

ÖE: ~agyag, ~cserép, ~duda, ~fedő, ~fogó, ~fül, ~gyártás, ~hang, ~máz, ~mesterség, ~piac, ~szedő, ~tartó, ~törés, ~zománc.

Sz: fazekacska.

Vö. CzF. ~, fazok; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.