általánfogva hsz és partikula 0 (rég)

I. hsz

1. ’a maga egészében, az egészet tekintve, egészében véve; általában’ ❖ A’ Spárta-bélieknél a’ leányok a’ nyilván-való küszködésben, és általán-fogva az asszonyok a’ férjfiúi súlyosbb munkákban gyakorolták magokat (1790 Verseghy Ferenc 7033003, 192) | Az Auersperg Familiát, általán-fogva Hertzegi méltóságra emelte ö Felsége (1792 Magyar Hírmondó C5808, 47) | igaznak kötve mondhatjuk azt, a mi nem egyszersmind szép, jó és isteni, […] isteninek nem azt, mi általán fogva nem egyszersmind szép, igaz és jó is (1855 Szontagh Gusztáv 8453002, 32).

1a. ’általánosságban, részletezés nélkül’ ❖ általán fogva szóllván (1790 Verseghy Ferenc 7033004, 198) | én általán fogva szóllok (1796 Paap János C3380, 52).

1b. ’összességükben, teljes egészükben’ ❖ sem általánfogva el hagyni nem tanátsos [a mássalhangzók megkettőzését], mivel ez által a’ nyelvnek természeti tulajdonsága meg sértetnék (1790 Főldi János C1759, 78) | Ha mind ezen hasznokat átalján fogva megvizsgáljuk (1809 Benke József 8044002, 29).

2. ’az esetek nagy részében; általában’ ❖ s általán fogva mondhatni, hogy halottaink közűl még alig volt valaki, kit vagy régi nyavalygás, vagy rendetlen életmód előre el nem készítettek volna (1831 Kölcsey Ferenc 8253063, 393) | Általán fogva minden terhelő körülmény […] végsőképp csak oda megy ki, hogy fiam az aristocratiai rendszernek nem barátja (1837 Kossuth Lajos CD32).

3. ’rendszerint, majd mindig; általában’ ❖ mint illett egy Hegyallyai első vendégségben, általán fogva a’ Tokaji bor paradérozott [= parádézott] (1792 Magyar Hírmondó C5809, 316).

II. partikula

1. ’tulajdonképpen, igazában; egyáltalán’ ❖ még az-is kétséges, ha tudták-e általán-fogva, mi légyen az erkölcs (1791 Verseghy Ferenc ford.–Millot C4446, 18).

2. (a nem tagadószóval együtt) ’a legcsekélyebb mértékben sem, egyáltalán nem’ ❖ Általánfogva nintsen ezeknél a’ vadaknál tsak ollyan ige-is, melly a’ köszönetet ki-fejezné (1790 Verseghy Ferenc 7033004, 195) | [a lovak] tovább általán fogva nem akartak menni (1834 Vörösmarty Mihály 8524421, 40).

Vö. CzF.; TESz. által; SzT.

általánfogva határozószó és partikula 0 (rég)
I. határozószó
1.
a maga egészében, az egészet tekintve, egészében véve; általában
A’ Spárta-bélieknél a’ leányok a’ nyilván-való küszködésben, és általán-fogva az asszonyok a’ férjfiúi súlyosbb munkákban gyakorolták magokat
(1790 Verseghy Ferenc)
Az Auersperg Familiát, általán-fogva Hertzegi méltóságra emelte ö Felsége
(1792 Magyar Hírmondó)
igaznak kötve mondhatjuk azt, a mi nem egyszersmind szép, jó és isteni, […] isteninek nem azt, mi általán fogva nem egyszersmind szép, igaz és jó is
(1855 Szontagh Gusztáv)
1a.
általánosságban, részletezés nélkül
általán fogva szóllván
(1790 Verseghy Ferenc)
én általán fogva szóllok
(1796 Paap János)
1b.
összességükben, teljes egészükben
sem általánfogva el hagyni nem tanátsos [a mássalhangzók megkettőzését], mivel ez által a’ nyelvnek természeti tulajdonsága meg sértetnék
(1790 Főldi János)
Ha mind ezen hasznokat átalján fogva megvizsgáljuk
(1809 Benke József)
2.
az esetek nagy részében; általában
s általán fogva mondhatni, hogy halottaink közűl még alig volt valaki, kit vagy régi nyavalygás, vagy rendetlen életmód előre el nem készítettek volna
(1831 Kölcsey Ferenc)
Általán fogva minden terhelő körülmény […] végsőképp csak oda megy ki, hogy fiam az aristocratiai rendszernek nem barátja
(1837 Kossuth Lajos)
3.
rendszerint, majd mindig; általában
mint illett egy Hegyallyai első vendégségben, általán fogva a’ Tokaji bor paradérozott [= parádézott]
(1792 Magyar Hírmondó)
II. partikula
1.
tulajdonképpen, igazában; egyáltalán
még az-is kétséges, ha tudták-e általán-fogva, mi légyen az erkölcs
(1791 Verseghy Ferenc ford.Millot)
2. (a nem tagadószóval együtt)
a legcsekélyebb mértékben sem, egyáltalán nem
Általánfogva nintsen ezeknél a’ vadaknál tsak ollyan ige-is, melly a’ köszönetet ki-fejezné
(1790 Verseghy Ferenc)
[a lovak] tovább általán fogva nem akartak menni
(1834 Vörösmarty Mihály)
Vö. CzF.; TESz. által; SzT.

Beállítások