🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fegyverfogás fn 4A

1. (rendsz. tbsz-ban) ’fegyver(ek) helyes, szabályos fogása, tartása, használata, ill. ennek módja és az ehhez szükséges technika, mozgásformák (elvégzése, gyakorlása)’ ❖ Ezen gyakorlatosság külömbféle fegyver fogásokból áll vala (1783 Magyar Hírmondó C0271, 255) | nagyobb erélylyel vétetni elő a katonai rendgyakorlatokat, fegyverfogásokat, nagyobb meneteket, kitartó futásokat (1886 Porzsolt Lajos 8375004, 7) | campidoctoresnek hívták azokat, kik a [római] hadseregen a katonákat fegyverfogásra, katonai szolgálatra oktatták (1902 ÓkoriLex. CD28) | kisgyerek koromban játékpuskát kaptam, apám megtanított a fegyverfogásokra (1976 Berecz Dezső CD52) | [a fiatalok közül sokan] örömmel vennék, ha egy két-három hónapos kiképzés keretén belül megtanulhatnák a fegyverfogásokat, a fegyverforgatás alapismereteit (2001 Országgyűlési Napló CD62).

2. (rég) ’harcba szállás, hadra kelés, ill. (harcban, háborúban való) fegyveres szolgálat(ba indulás)’ ❖ A’ Persákat egyéb nem inditja a’ fegyverfogásra, hanem hogy Á’siai Tartományainkban ſákmányt teheſſenek (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 134) | a Nemzetgyülés f. hó [ti. április] 14-én tartott országos ülésében a Habsburg–Lotharingiai Házat a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése, és fegyver-fogása miatt Magyarország a véle egyesült Erdély és hozzá tartozó minden országok és tartományok feletti uralkodásából a nemzet nevében örökre kizárta, kirekesztette (1849 Kossuth Lajos CD32) | [Dzsingisz-kán csapatai a legyőzött] férfiak közül a fegyverfogásra alkalmasakat besorozták és későbbi harcaikban lekaszabolásra szánt előcsapatként hajtották saját honfitársaik és más népek ellen (1930 Hóman Bálint CD42) | A demoralizált, fásult többség örült, hogy épségben megúszta a háborút, elege volt a fegyverfogásból, nem akart tovább harcolni (1960 Valóság C7070, 5) | Magyarország hadiállapotban állt Amerikával, de magyar katonák nem harcoltak amerikai alakulatok ellen. Jogi mérlegelés kérdése lett tehát, hogy mi értendő fegyverfogáson és a magyar honvédség tagjai valóban kizárandók-e a bevándorlásból (1985 Borbándi Gyula 9811005, 72) | Az 1703. január és április között levert hegyaljai felkelés több vezére felkereste Galíciában Rákóczit, és kérték, hogy álljon az elkeseredett, fegyverfogásra kész tiszaháti parasztság élére (2001 Botlik József CD36).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fegyverfogás ❖ főnév ◦ 4A ◦
permalink
1. (rendsz. tbsz-ban)
fegyver(ek) helyes, szabályos fogása, tartása, használata, ill. ennek módja és az ehhez szükséges technika, mozgásformák (elvégzése, gyakorlása)
Ezen gyakorlatosság külömbféle fegyver fogásokból áll vala
(1783 Magyar Hírmondó)
nagyobb erélylyel vétetni elő a katonai rendgyakorlatokat, fegyverfogásokat, nagyobb meneteket, kitartó futásokat
(1886 Porzsolt Lajos)
campidoctoresnek hívták azokat, kik a [római] hadseregen a katonákat fegyverfogásra, katonai szolgálatra oktatták
(1902 ÓkoriLex.)
kisgyerek koromban játékpuskát kaptam, apám megtanított a fegyverfogásokra
(1976 Berecz Dezső)
[a fiatalok közül sokan] örömmel vennék, ha egy két-három hónapos kiképzés keretén belül megtanulhatnák a fegyverfogásokat, a fegyverforgatás alapismereteit
(2001 Országgyűlési Napló)
2. (rég)
harcba szállás, hadra kelés, ill. (harcban, háborúban való) fegyveres szolgálat(ba indulás)
A’ Persákat egyéb nem inditja a’ fegyverfogásra, hanem hogy Á’siai Tartományainkban ſákmányt teheſſenek
(1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel)
a Nemzetgyülés f.folyó hó [ti. április] 14-én tartott országos ülésében a Habsburg–Lotharingiai Házat a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése, és fegyver-fogása miatt Magyarország a véle egyesült Erdély és hozzá tartozó minden országok és tartományok feletti uralkodásából a nemzet nevében örökre kizárta, kirekesztette
(1849 Kossuth Lajos)
[Dzsingisz-kán csapatai a legyőzött] férfiak közül a fegyverfogásra alkalmasakat besorozták és későbbi harcaikban lekaszabolásra szánt előcsapatként hajtották saját honfitársaik és más népek ellen
(1930 Hóman Bálint)
A demoralizált, fásult többség örült, hogy épségben megúszta a háborút, elege volt a fegyverfogásból, nem akart tovább harcolni
(1960 Valóság)
Magyarország hadiállapotban állt Amerikával, de magyar katonák nem harcoltak amerikai alakulatok ellen. Jogi mérlegelés kérdése lett tehát, hogy mi értendő fegyverfogáson és a magyar honvédség tagjai valóban kizárandók-e a bevándorlásból
(1985 Borbándi Gyula)
Az 1703. január és április között levert hegyaljai felkelés több vezére felkereste Galíciában Rákóczit, és kérték, hogy álljon az elkeseredett, fegyverfogásra kész tiszaháti parasztság élére
(2001 Botlik József)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások