fegyver fn 4B 

1. ’Élőlény megsebzésére, megölésére alkalmas, támadásra és védekezésre való eszköz.’

1a. ’〈közvetlen összecsapás, harc v. támadás esetén:〉 az ellenséges v. megtámadott személy(ek) megsebzésére, megölésére való ember alkotta eszköz’ ❖ midön a’ Hertzeg a’ ſzolgáival egyſzer ’s mind rajtok ütöt, fegyverekhez ſe kaphattak, és ott helyben mindnyájan, valamennyin valának, le-vágattattak (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 342) | vidáman mentünk előre, a csakhamar megfutamodó ellenség után, melynek fegyverei fel-felcsillantak a kelő nap sugáraiban (1884 Szathmáry Károly 8428006, 68) | semmi sincsen, ami a sebészet gyönyörű tudományát annyira előbbrevinné, mint egy ilyen modern háború, mely számtalan fegyverével, géppuskájával, gránátjával, gőzmozsarával, légben pukkanó bombájával[…] újabbnál-újabb eseteket szolgáltat a tanulékony seborvos épülésére (1916 Karinthy Frigyes 9309081, 10) | beszéljen inkább éles kardod, amíg némán el nem terülsz a pázsiton! Dróna megadta a jelt a párviadalra és a két ifjú megmarkolva fegyverét, felállott a küzdőporond közepén (1960 Baktay Ervin ford. 9018002, 420) | [a] százéves háború Crecy melletti csatateréhez fűződik a francia zsoldban álló genovai lövészek súlyos veresége 1346-ban. A genovaiak szaruíves számszeríjakat használtak, a velük szemben felsorakozó angol íjászok fegyvere tiszafából készült egyszerű, de szokatlanul erős botíj volt (1997 Töll István CD17) | [A rabló] a négy alkalmazottat és a három bent tartózkodó ügyfelet fegyverével sakkban tartva követelte a pénztárban lévő pénzt (2002 Magyar Hírlap CD09) • fegyvert emel a) ’〈személy, csoport〉 felfegyverkezve harcba kezd, harcba száll (vkiért, vmiért, ill. vki, vmi ellen v. mellett)’ ❖ Nagy Károly TS. fegyvert emelt az Avareſek avagy Hunnſok ellen (1783 Molnár János C0290, 228) | [Diego Leon] minden baráti intés daczára is fegyvert emelt a’ rosz ügy mellett, melly ritkán szokott pártolóinak rózsákat termeni (1841 Jelenkor C8307, 384) | Jőjjön, a ki jöhet, ne hagyj otthon senkit, még az asszonyok is, még az öregek is, mind fegyvert emelnek, tán még a holtak is felkelnek a sírból s eljönnek a csatatérre (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Jöjjenek közelebb bírák uraimék. Hiszen nem akartak kegyelmetek fellázadni. Nem is emeltek fegyvert (1885 Jókai Mór CD18) | Több szónok fölszólalt ezután, s beszédeik folyamában magasztalták Lord Byront és Guyon tábornokot, mivel a zsarnokság ellen fegyvert emeltek (1903 Budapesti Szemle C7651, 327) | A népért emeltem fegyvert (1951 Sőtér István 9613009, 61) | azonnal ki kell törni a fegyházból. Ki kell használni ezt a lélektani pillanatot, hiszen senki sem emelne fegyvert ellenünk (1984 Népszava szept. 26. C7449, 7) b) (-ra/-re ragos bővítménnyel) ’〈személy, csoport〉 fegyveresen vki ellen fordul, rátámad vkire, ill. (őt vmire kényszerítve v. vmiben meggátolva) fegyveresen fenyeget vkit’ ❖ Dávidra majd minden tsak fegyvert emele; De mindenütt gyöze, mert Isten vólt vele (1788 Bécsi Magyar Múzsa C0350, 61) | A parancs nagy visszatetszést szült a németszületésü gránátosok közt. Tehát a szabadság letiprására viszik őket! Magyarország után bizonyára majd Ausztriára kerül a sor, s ők kénytelenek lesznek saját véreikre is fegyvert emelni (1895 Gracza György 8161003, 294) | te írtad ezt a levelet? Rozika nyugodtan bólintott. – És senki sem kényszerített fegyverrel, vagy halálos fenyegetéssel? A vértelen ajkak megnyíltak; Rozika könnyezett: – Senki… hát ki merne rám fegyvert emelni? (1917 Török Gyula CD10) | [a betyár] nem tartja úri dolognak a lopást, ellenben úrhoz méltónak tekinti azt, ha valaki bátran és nyugodtan fegyvert emel valakire és elveszi tőle ami nála van (1937 Móricz Zsigmond 9462030, 104) | [Képaláírásként:] palesztin rendőrök egy izraeli katonára emelnek fegyvert a gázai övezet egyik zsidó helyőrsége közelében (1998 Magyar Hírlap CD09) • fegyvert fog a) (átv is) ’〈személy, csoport〉 felfegyverkezve harcba kezd, harcba száll (vkiért, vmiért, ill. vki, vmi ellen v. mellett)’ ❖ gyermekeiteknek böltsöi és kedves Feleségeiteknek ágyas-házai! Ezekért fogjatok fegyvert, és ellenségeitek prédájára ne engedjétek (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 214) | nagy vágyakodáſom vagyon fegyvert fogni hazám mellett (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0810, 84) | Fegyvert fogni, fegyverkezni csatára (1849 Arany János CD01) | tréfák tüze röpült minden oldalról szegény Viktorra, a ki elég philosophiával tűrte. Margitnak azonban kedve kerekedett fegyvert fogni mellette (1882 Budapesti Szemle C7577, 167) | [Az ember] már-már elérte a miért fegyvert fogott: leigázta, parancsainak szolgálatába hajtotta a természetet s erőit saját czéljaira használja föl (1898 Chernel István CD34) | A török ellen fegyvert fogó parasztság kialakuló szervezetét természetesen a kizsákmányolás elleni harcra is felhasználta (1952 Székely György 9648001, 4) | [a nemességnek] azokat a nemzetiségi tömegeket is a maga oldalára kellett volna vonnia, amelyek 1848-ban még a forradalom ellen fogtak fegyvert (1979 Spira György C8599, 663) b) (-ra/-re ragos bővítménnyel) ’〈személy, csoport〉 fegyveresen vki ellen fordul, rátámad vkire, ill. lőfegyver csövét felé fordítva fenyeget, sakkban tart vkit’ ❖ [ha valaki] erre az Orſzágra, vagy annak réſzeire, és tagjaira fegyvert fogni, vagy reá ütni, és azt, ’s-Minket mindnyájunkat ervel-is talám, és fegyverrel a’ magok igája-alá hajtani igyekeznék (1790 Lethenyei János ford. 7209002, 70) | A fiú puskát vett a vállára és elkezdett tréfálkozni a leányokkal. Rájuk fogta a rozsdás fegyvert és ijesztgette őket (1901 Pesti Napló nov. 9. C8683, 7) | A vizsgálat idáig minden kétséget kizárólag megállapitotta, hogy Nánásy az asszonyra fegyvert fogott és fejszével is neki támadt s az asszony csupán jogos önvédelemből használta az épen kezébe akadó tőrt (1910 Délmagyarország 2103001, 8) | Hol vannak a nemes jellemű, fennkölt gondolkozású férfiak, akik valaha fegyvert fogtak önmagukra, mert nem tudtak megalkudni az élet becstelenségeivel (1928 Krúdy Gyula CD54) | [a temetőőr szerint] a németek is többször temettek titokban a temetőőri lakáshoz közel. Egy alkalommal, mikor oda akart menni, durva káromkodások közben fegyvert fogtak rá (1979 Hiller István¹–Németh Alajos CD52) | a gáz- és riasztópisztolyok önvédelemre való használatát javasolni életveszélyes felelőtlenség! A fegyveres rabló vagy betörő nem tudhatja, hogy nem igazi fegyvert fognak rá (2001 Magyar Hírlap CD09) • fegyvert forgat ’〈személy, csoport〉(fegyveres sereg tagjaként, foglalkozásszerűen v. rendszeresen) katonáskodik, harcol’ ❖ [a fejedelem] azt adja jó Katonáinak eleikbe, hogy Juſſait ſzerezzék viſſza, ſzálljanak ſzembe vitézl azon Pártosokkal, a’ kik ́tet meg nem esmervén Fejeknek, minden igazſág és ok nélkl ellene fegyvert forgatnak (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0172, 338) | Seregével urad melly tájra nyomódik? Hsi között idegen nemzetbeli forgat-e fegyvert? (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358007, 327) | Szükségem van minden üres helyre a várban, és minden kanál lisztre. Nem tarthatok itt mást, mint aki fegyvert forgat (1884 Jókai Mór CD18) | Ott hányják a hegyet a gepidák. Sátrastul, szekerestül, ott vagynak mind, asszony, gyerek, meg ember, aki fegyvert forgat (1937 Egri Viktor 9119001, 23) | [a szerzők] nem elégszenek meg a fegyvert forgató katona bátorságának bemutatásával. Meggyőződésük szerint a bátorság nem csupán katonaerény, nemcsak a harctéren van rá szükség (1980 Népszabadság júl. 8. C7830, 6) • fegyvert kovácsol (-ból/ -ből ragos bővítménnyel) ’〈annak kif-ére, hogy vmely ügyet, eseményt stb. (annak megítélését, következményeit alakítva, befolyásolva) vmely törekvésében (vkinek, vminek ártó v. használó) eszközként használ fel vki, vmi〉’ ❖ [a kormány] a törvény elleni izgatás ürügye alatt képviselőjelölteket minden, habár ártatlan mondásaikból is fegyvert kovácsolva ellenök, befogathat, megsemmisíthet (1874 Mikszáth Kálmán CD04) | a diplomaták a mulasztásból fegyvert kovácsoltak az egész szerződésnek és különösen a lemondásnak érvénye ellen (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | A lemaradt versenytárs most egy csipp-csupp vidéki ügyből, a pápai önképzőkör zsebkönyve körül támadt vitából fegyvert kovácsol, hogy bosszut álljon (1936 Illyés Gyula 9274067, 124) | alig volt olyan csoportja a magyar reakciónak az elmúlt három esztendő során, amely ne próbált volna fegyvert kovácsolni a feloszlatott katolikus ifjúsági szervezetek ügyéből (1948 Szabad Nép okt. 26. C4871, 3) | Egy parlamenti rendszerben pedig mindig van ellenzék, amely felkarolja a sértett érdekeket, és ebből akkor is politikai fegyvert kovácsol, ha egyszerű alkalmatlanságról van szó (2004 Népszabadság febr. 3. C7852, 3.) • lerakja a fegyvert (átv is) ’〈személy, csoport〉 a fegyveres harcot, küzdelmet abbahagyja, befejezi, ill. a harcot feladva megadja magát’ ❖ Levelek erſitik, hogy Bgge várának örizetén lév 300 katonái a’ fegyvert le rakták vólna (1789 Magyar Kurír C0315, 1423) | Buda alatt szépen szóllott a banda, Világosra gyászba borót a hangja. Világoson ott raktuk le a fegyvert (1865 Palóc népköltemények 8356023, 47) | [Schmidt] soha nem látott elánnal dobja magát a küzdelembe, háromkörös fej-fej melletti küzdelemre kényszerítve a magyar bajnokot, aki végül is teljesen kimerülve a célegyenesben lerakja a fegyvert (1930 Nemzeti Sport aug. 13. C7154, 8) | [a Regina-dandár] megkezdte visszavonulását Paronan át Gravellone felé, a városba benyomult egy zászlóalja ellenben már nem tudott megmenekülni s kénytelen volt a fegyvert lerakni (1942 Bánlaky József CD16) | A város különböző pontjai az egyes elszórt csoportok sorra rákényszerültek, hogy lerakják a fegyvert. De suttogva és hangosan, bizakodva és büszkén szájról-szájra szállt a mondat: „A Kilián még tartja magát.” (1977 Méray Tibor 9434003, 208) | 1945 április végén […] az észak-olaszországi német erők sorra rakták le a fegyvert (2002 Századok CD58) • leteszi a fegyvert (átv is) ’ua.’ ❖ A’ fáradság és veſzedelem le-tétették-é veled a’ fegyvert? (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 92) | ha Erdélynek és a részekbeni szomszéd megyéknek lázadásban lévő román ajku népe a fegyvert letenni, s a magyar álladalom iránti hűségre s a kormány iránti engedelmességre visszatérni akarna, minő sorsra számithatnának a megtérők? (1849 Kossuth Lajos CD3200) | Engedjenek hát minket, hadd próbáljuk meg mi kihúzatni a kátyuba ragadt magyar szekeret. Ha nekünk se sikerül, akkor majd letesszük a fegyvert és beismerjük, hogy nem erre a világra való népek vagyunk (1940 Veres Péter 9771020, 35) | A színésznő sápadt volt, szeme alatt árnyalatnyi sötét karika. – Ne féljen tőlem, letettem a fegyvert, megadtam magam (1968 Thury Zsuzsa 9709003, 216) | A velem szemben álló rebellis seregtől pedig mindenesetre megkövetelem, hogy […] a fegyvert letegye, s urának, a császárnak és királynak esküvel hűséget fogadjon (1998 Hermann Róbert CD51) | Amikor reggel 8 óra tájban az ostromlóknak több irányból sikerült a falakat áttörve benyomulniuk az épületbe, a védők letették a fegyvert (2010 Szakolczai Attila 3290001, 30) • fegyverbe áll (átv is) ’〈személy, csoport〉(felfegyverkezve) fegyveres szolgálatba áll v. csatába, háborúba indul, ill. 〈ország〉 felfegyverkezik és háborúzni kezd’ ❖ [nagy filozófiai viták esetén] az egéſz Túdós Világ fegyverbe állott (1791 Mindenes Gyűjtemény C0370, 356) | a nemesek otthon földmívelő házigazdák lévén, bizonyos időkben állanak csak fegyverbe (1832 Deák Antal József–Deák Ferenc CD51) | mi lenne, ha a kézenfekvő diplomáciai bonyodalmak kapcsán Franciaország is fegyverbe állana (1914 Erdély Jenő CD10) | a rendőrség fegyverbe áll Szilveszterre, mintha ellenség fenyegetné Budapestet (1918 Krúdy Gyula CD54) | Már a kocsis is felszólalt: – Ha én tudom, hogy ez ilyen magasan van, nem kínzom fel ide a lovaimat. – Nézze, bácsi, én nem ehetem meg a hegyet – állt fegyverbe Horváthné is (1937 Németh László² 9485040, 24) • fegyverbe állít ’〈személyt, csoportot〉(felfegyverez és) fegyveres szolgálatba állít v. arra kötelez, besoroz, harcba küld v. 〈fegyveres testületet v. annak tagját〉 harci készültségre utasít vki, vmi, ill. 〈háború(s helyzet) v. arra okot adó, azt okozó jelenség〉 azt eredményezi, hogy vki fegyveres szolgálatba áll v. indul’ ❖ a’ Gróf felét mindjárt a’ népének fegyverbe állítá (1793 Gvadányi József C1940, 391) | az erdélyi három nemzet Maros-Vásárhelytt dec. 23-án ujból országgyülést tartott, Balassa Menyhértet fővezérül választották, 3000 embert fegyverbe állitottak (1870 Orbán Balázs CD22) | Sári Sára se volt valami ijedős menyecske. Bezáratta a kastély kapuit, és fegyverbe állította a cselédeit. Folyt a háború (1908 Krúdy Gyula CD54) | Olyan béke, mely bennünket nemsokára ismét fegyverbe állítana, nem ért semmit (1918 Pesti Napló aug. 4. C5284, 5) | A francia forradalom, majd a Napoleon ellen folytatott háborúk Európa-szerte hatalmas tömegeket állítottak fegyverbe (1942 Ungár László CD43) | Ahelyett, ha hangosan és handabandázva a hadsereg erősítéséről beszélnénk, helyette valóban a gazdasági kapcsolatokat, a kulturális kapcsolatokat növelnénk, […] azzal többet érünk el, mintha hadosztályokat állítanánk fegyverbe (1990 Országgyűlési Napló CD62) | a félkatonai struktúrákba tagolt balkáni népelemek és a Fekete-tenger környéki vazallus államok […] sok tízezernyi katonát állítottak fegyverbe (2000 Hegyi Klára CD17) • fegyverbe hív ’〈személyt, csoportot〉(felfegyverkezésre és) harcba indulásra hív, szólít fel v. utasít vki, vmi, ill. 〈csata, harc kezdetét jelentő, jelző dolog v. vmely ok, buzdítás〉 arra késztet vkit’ ❖ A várak ormain megszólaltak a fegyverbe hívó kürtök (1882 Jókai Mór CD18) | Fáy Béla a negyvenes évek végén szolgabíró volt Gödöllőn és mikor a 48-as események fegyverbe hívták a magyar népet, beállott a Lehel-huszárokhoz (1907 Pesti Hírlap máj. 11. C5655, 15) | [Marcus Atilius Regulus konzul] megveri az ellene fegyverbe hívott sereget (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | Az ünnepélyes, katonás szavakra magára talált a sok rokkant is. Ha csak pillanatokra is. Újra fegyverbe hívott harcosokká váltak (1958 Gergely Sándor 2025080, 655) | [A kuruc nemesi költészet egyik éneke] a fegyverbe hívó, buzdító riadók típusát képviseli (1964 Klaniczay Tibor CD53) | Kossuth maga is részt vett a hadsereg megszervezésében. Járta az országot, és gyújtó hatású beszédeivel, fegyverbe hívta a magyarságot (2002 Bárdos István–Szénássy Zoltán CD36) • fegyverbe öltözik (átv is) ’〈személy, csoport〉 felfegyverkezik (és harcra készül)’ ❖ a’ Vitéz Poliarkus, mintha ütközetre kéſzlne, fegyverbe öltözvén, meg álla az Háznak Ajtajában (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1733, 34) | sok kölcsönös fenyegetés közben fegyverbe öltözött az egész ország (1854 Jókai Mór CD18) | jogaidért fegyverbe öltözöm (1921 Szabó Lőrinc ford.–Shakespeare 9629233, 53) | „vasárnapi” tornajátékokról is hallunk, becsületes polgárokról, kik bizonyos részvételi díj fejében fegyverbe öltöznek s lóra ülnek, hogy némi ide-oda forgolódás árán megszerezzék maguknak a vitézi-lovagi élet ünnepi érzését (1939 Elekes Lajos CD43) | A kapitalizmus alól felszabadult és fegyverbe öltözött dolgozó nép üdvözöl benneteket, a kapitalizmus áldozatait (1958 Gergely Sándor 2025080, 654) | szinte észrevétlenül köszöntött Csekére a kora újkor, amiből a lakosság legfeljebb annyit érzékelt, hogy megszaporodtak a fegyverbe öltözött férfiak (2002 Hanusz Árpád et al. CD36) • fegyverbe öltöztet (átv is) ’fegyverbe állít’ ❖ [Erisz] a’ Szerzeteseket fegyverbe ltöztette; a’ Fanatismusnak Ördögét Pokol’ méllységébl ki-hítta (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 291) | eggy szörny gonoszság a’ XI. Nemzetséget a Bénjámin ellen fegyverbe-ltöztette (1791 Péczeli József ford.–Maisonnet C5362, 297) | [a táblabíró] a nemesség egy részét pártatlan előljárók vezérlése alatt fegyverbe öltöztetni ajánlá (1837 Kossuth Lajos CD32) | [hol vannak a jobbágyok,] kikkel, ha fegyverbe öltöztették, vígan lehetett elszedni a másét (1904 Mikszáth Kálmán CD04) | [a nemzetek] fiaikat fegyverbe öltöztették (1915 Krúdy Gyula CD54) | talpra állították és fegyverbe öltöztették a nyugatnémet militarizmust (1965 Magyar Nemzet febr. 7. C4802, [1]) • fegyverbe szólít (átv is) ’fegyverbe hív’ ❖ [a király] körül vétette a várat, mellyben a szép hölgy időzött; – a szerető férj ezt meghallván, hirtelen fegyverbe szólítá barsáját, s zászlója alá hivta meg a kis nemességet s népet (1847 Remellay Gusztáv 8391002, 95) | körös-körül a vésztüzek kigyulladtak a hegyormokon, fegyverbe szólítva az egész mongol népet (1877 Jókai Mór CD18) | bölcsen cselekedtél volna, ha fegyverbe szólítod a várjobbágyokat is (1902 Herczeg Ferenc 9241011, 33) | Zrinyi Miklóstól azt kívánta az írás kényszerűsége, mikor az Afiumot írta, hogy […] a veszély láttára fölkiáltson és a nemzetet szellemileg fegyverbe szólítsa (1927–1930 Thienemann Tivadar 9707003, 160) | azokat, akik a fegyverbe szólító felhívásnak nem engedelmeskedtek, szolgaságba taszították (1939 Mályusz Elemér CD43) | mit tett Nagy Imre? Fegyverbe szólította a népet a szovjet hadsereg ellen és a nyugati országokhoz fordult segítségért (1977 Méray Tibor 9434005, 339) | a kölcsönös gyűlölet fegyverbe szólít (2002 Magyar Hírlap CD09) • fegyverben áll a) (átv is) ’〈személy, csoport〉(felfegyverkezett,) harcra kész állapotban van, ill. fegyveres szervezet kötelékébe tartozik’ ❖ egéfz nap és éjjel, a’ Perſiai Tábor mind fegyverben állott. Gondolván pedig Dárius , hogy Nagy Sándor kitſin erejére nézve nem bátorkodik nappal reája ütni, hogy Táborának gyengeſége annyival inkáb ki ne nyilatkozzék, ſzámtalan ſok tüzeket rakatott (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 68) | A ’ Tóth-orſzági Széleken minden meg-mozdult, és mind a’ két réſz már nyughatatlanságban vagyon; azért a’ Széleken lévő Sergek parantsolatot vettenek, hogy fegyverben állyonak (1789 Magyar Kurír C0315, 179) | Újabb korban azon eszme kapott lábra az európai szárazföldön, hogy aránylag csekélyebb legyen ugyanazon rendes katonaságnak száma, mely béke idejében is folytonosan fegyverben áll, és élelemmel és zsolddal ellátandó, de nagyok legyenek a tartalékseregek (1868 Deák Ferenc CD51) | amennyire korlátlanabb lett a fegyveres emberek felett rendelkező hatalom – annyival szorult hátrább a fegyverben nem állók társadalmának rendje és erkölcse (1916 Erdély Jenő CD10) | Két teherautóból rakják le a hosszú szuronyos Mauser-puskákat. […] Húsz percen belül körülbelül százhúsz harcos áll fegyverben (1978 Fogarassy László CD52) | az adott hadjárat az állandóan fegyverben álló katonáknál több harcost kívánt (2000 Hegyi Klára CD17) b) ’〈annak kif-ére, hogy vmely személy, csoport harcot, háborút folytat (vki ellen), ill. vmely területen harc zajlik〉’ ❖ akkor, midőn a’ hatalmas Ujlaki ellen fegyverben álltunk, nem Drágfi Bertalan’ vitézségének, hanem egyedül annak köszönhettük diadalunkat, hogy felséged jelenvolt a’ háboruban (1847 Eötvös József 8126009, 18) | Fegyverben áll a durva ir parasztság És angolok vérével gyúr sarat (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | Lipót közkegyelmet hirdetett, mely alól azonban Thököly Imre mint a lázadás feje, és még fegyverben álló társai kivétettek (1940 Bánlaky József CD16) | Óriási csatáról meséltek, melyből csak ők, a legbátrabbak vágták ki magukat… A monostorból már ezerszeres nagyításban érkezett Fehérvárra a hír; eszerint fegyverben áll az egész Dunántúl, romba dőltek a templomok, lángba borultak a kolostorok (1961 Lipták Gábor 9400001, 57) | A Groznij ostroma óta közölt, a csecsen oldalra vonatkozó veszteségi adatokat, a magukat megadók számát és a még mindig 1000-1500-ra becsült védősereget tekintve Groznijban eredetileg legalább 5000-6000 lázadónak kellett harcolnia, jóllehet az egész Csecsenföldön fegyverben álló szeparatisták számát legfeljebb 7000 főre becsülték (2000 Népszabadság febr. 3. C5833, 3) • fegyverre hány (rég) ’〈(harc során ellenséges) csoportot〉 lekaszabol, megöl, kardélre hány vki’ ❖ Médiólánumat meg-vették [= bevették] vólt, és a’ város népét fegyverre hányták vala (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 120) | [a magyarok] Geluval, a megverettetése után megbékéltek, s őtet, maradvány népetskéivel, magok közé vették, – de már a többit […] fegyverre hányták volt (1829 Cserey Miklós C4938, 50) | aki fut, Lángok közől kardélba jut; Lerontva és fegyverre hányva A nagy város, Potenciána (1853 Arany János CD01) | a beleszorult szegény lakosnép fegyverre hányatván, attól fogva pusztában állott vala [a templom] (1889 Orbán Balázs CD22) | Lubomirski György, a marsall, még június 15-ikén átcsapott a Beszkiden, […] hogy a maga birtokainak elpusztítása fejében a kölcsönt visszaadja; s elsőben is Felső-Krajnát Szent-Miklóssal együtt elhamvasztotta, népét fegyverre hányta (1900 Széchy Károly CD55) • fegyverre kap (kissé rég) ’〈személy, csoport〉 harci eszközt ragad, felfegyverkezik, ill. így harcba kezd, harcba száll’ ❖ ha fegyverre kaphatok, ſemmi féle ellenſégtöl meg nem ijedek (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 76) | Félek hogy fegyverre kap mind a’ két fél (1793 Kazinczy Ferenc ford.–Kotzebue C2991, 58) | az ott álló őrség mind fegyverre kapott, ’s a’ tiszt dobot üttetett (1840 Márton József¹ 8298001, 79) | Bécsben még mindig ingadoztak, […] annyira tartottak attól, hogy a magyarok, ha fegyverre kapnak, a németek ellen fordulhatnak (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | embertelen emberek, akik fegyverre kapnak a meggyőződésükért (1934 Reichard Piroska CD10) • fegyverre kel ’〈személy, csoport〉 fegyveres harcba kezd, harcba száll (vmi ellen)’ ❖ Végre az Emberek egymásra esmérnek, S külön nevek miatt fegyverre nem kelnek (1779 Bessenyei György¹ C2816, 53) | [Bogor] fölfortyant szavaimra. Kelénk fegyverre. Keményen Vivtunk jó üdeig (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358004, 134) | a nyomatásban, kínzásban és üldözésben kifáradt Hegyalja lakossága fegyverre kelt a császári zsoldos csapatok ellen emberi és polgári jogainak visszaszerzésére (1880 Századok CD57) | A hazafias izgalom, amely azon az éjszakán az egész nemzetőrséget elfogta, ugy hogy fegyverre kelt, […] a lakosság mélységesen átérzett felindulásának nagyvonalu megnyilatkozása volt (1932 e. Németh Andor 9480002, 68) | fegyverre kelt jobbágyok (1971 R. Várkonyi Ágnes CD52) | a csongrádiak csakugyan fegyverre keltek s, mikor a két lovasszázad másnap ismét behatolt városukba, egyesült erővel kiverték őket (1994 Spira György CD58).

1b. (Kat) ’〈háborúban:〉 stratégiai rombolásra, pusztításra, ill. ennek kivédésére való hadászati eszköz(rendszer)’ ❖ a hadtörténelem stratégiai korszaka, mely a taktikai korszakra következett – Nagy Frigyessel kezdődik. Olyan fegyverként – a világháborúban –, mely a világpolitikai fordulatok […] okozóira hasonlít –, tekintetbe jönne a búvárhajó (1918 Boross László CD10) | Háború nukleáris fegyverekkel (1959 Valóság ford. 2056046, 132) | háromnapos kiképzés keretében hajtjuk végre a karhatalmi harcászati és a tömegpusztító fegyverek elleni védekezési és a mentesítési gyakorlatokat (1975 Horváth Tihamér 2043015, 11) | Reményt keltő tárgyalások a vegyi fegyverek teljes eltiltását előíró egyezményről (1988 Tények könyve CD37) | Hadászati fegyvereknek, fegyverrendszereknek azokat szokás nevezni, amelyek elsőként, tömegesen és meglepetésszerűen alkalmazva (csaták, ütközetek nélkül) alkalmasak nemcsak a háború menetének befolyásolására, hanem kimenetelének meghatározására is. Ez természetesen a hadászati támadófegyverekre vonatkozik, védelmi hadászati fegyverek azok, amelyek leküzdésükre alkalmasak (1997 Tények könyve CD37) | A háború után született a biológiai fegyverekkel kapcsolatos első nemzetközi korlátozás, az 1925-ös Genfi Egyezmény, mely megtiltotta e fegyverek elsőként való használatát (2004 Rózsa Lajos 3277003, 196).

1c. (átv is) ’〈harc, háború(skodás) jelképeként〉’ ❖ Majd ſírva néznk ſok okos embereket, Hogy a’ fegyverek kzt, mint veſztik él’teket (1772 Bessenyei György¹ C1076, 40) | Te, az Eszterházy névnek ékességét, Fegyverben, s Tanátsban példás elsőségét, […] Akarod leirni nevezetességét (1780 Kreskay Imre C2816, 92) | a nagyváradi béke következtében szélcsend áll be s a hadakozó felek fegyvere is nyugodott (1885 Thallóczy Lajos CD55) | pár hete fegyverek határoznak az európai sors felől (1939 Független Újság 2126001, 11) | Az elmúlt héten csend honolt itt, az ülésteremben. Némi öniróniával mondhatjuk úgy is, hogy végre hallgattak a fegyverek (2003 Országgyűlési Napló CD62).

1d. (-be v. -re raggal, msz-szerűen) ’〈harcra való lelkesítő, buzdító felhívásként〉’ ❖ lázzadás támadván a’ ſátor elött: Fegyverre! kiáltották, fegyverre (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 224) | [ha Napóleon] felhivja a magyart, hogy fogjon vele kezet a felkonczolt Lengyelország ujjászületésének kivivására, s azzal kapcsolatosan saját függetlenségének visszaszerzésére, a „fegyverre magyarok” felhivásnak határtalan lelkesedéssel felelt volna meg a magyar nemzet (1894 e. Kossuth Lajos CD32) | Az a hülye rádió mért azt nyöszörgi szüntelen, hogy „kedves fölkelő testvérek, tegyétek le a fegyvert, minden meg lesz bocsátva”?! Miért nem azt kiabálja: prolik, fegyverbe?! (1945 Darvas József 9101012, 285) | Koppány fejedelem! Reszkess, István! Fegyverbe! Háborúba! Éljen a háború! (1974 Boldizsár Miklós 1022001, 177) | Épp a beteljesülés előtt azonban kiáltás csattan, „Fegyverbe!”, s a fiú kezébe puskát nyomnak, eltépik szerelmesétől (1989 Erdei János 2046010, 27).

1e. ’〈vmely erőszakos esemény, megmozdulás, bűncselekmény esetén:〉 alkalmilag ember elleni támadásra haszn.(, az emberi élet kioltására alkalmas) eszköz’ ❖ Az oláh a tüszűben rendszerint tokba szúrt kés-villát hord, mi nem is veszi roszul ki magát, sőt mint ételhez és egyébhez szükséges eszköz, nagyon helyén van, hanem az a rosz odala is van, hogy oláhaink nem mindig használják ily békés czélokra, a mennyiben verekedések alkalmával igen gyakran fegyverként is előveszik (1871 Orbán Balázs CD22) | az ártatlan, sima, elefántcsont-kormánypálcza gyilkos fegyver volt Rettenetes Iván kezében; ezzel szúrta át egy haragos pillanatában Libanovot, birodalmának leggazdagabb bojárját (1900 Magyarország ápr. 21. C5317, 15) | A tüntetők vasrudakkal és egyéb alkalmi fegyverekkel küzdöttek (1961 Magyar Nemzet júl. 6. C4799, 1) | A 17. században a fegyverek betiltása után kezdte az őslakosság Okinawán a mindennapi élet tárgyait fegyverként használni: a botot, a kézi rizsörlő malom hajtókarját, a hosszú nyelű sarlót (1994 Új Könyvek CD29) | A bűncselekmény „felfegyverkezve” minősítése egyébként a sörösüvegekre vonatkozik. Az idevonatkozó jogszabályok ugyanis minden, az élet kioltására alkalmas eszközt fegyvernek minősítenek, ha azzal megtámadnak valakit (1999 Magyar Hírlap CD09).

1f. ’harci eszközök vmely típusából, fajtájából kialakított sporteszköz’ ❖ A versenyszerű mérkőzéshez a párbajnak, a sebnek, melyet a szúrás vagy vágás éles fegyverrel okozhatott volna, semmi köze sincs. A küzdelem az adott vagy kapott tuss után megújul és tart vagy bizonyos számú tuss eséséig, vagy bizonyos ideig. […] Ha mindkét vívót találja ellenfele fegyvere, úgy annál számít a tuss, aki a művészet törvényei szerint hibás (1906 Nemzeti Sport dec. 9. C6577, 1) | a vívótőr és a vívókard nem veszélytelen sporteszköz. Nem egyszer előfordult már, hogy vívóversenyen baleset történt, a fegyver hegye lepattant és sérülést okozott (1958 Népsport febr. 25. C8029, 3) | A juniorokkal együtt összesen tizenheten lőttek a bajnokságon – mindössze három számszeríjjal. A drága fegyvereket kölcsönadták egymásnak a sportolók (1994 Magyar Hírlap CD09) | A flóbert fegyverek sporteszközök, alacsony csőtorkolati energiájuk miatt önvédelemre, az élet kioltására nagy valószínűséggel nem alkalmasak. Hazánkban az előterjesztő szerint 200 ezer darab ilyen fegyver van (2004 Országgyűlési Napló CD62).

1g. ’vadászatra, vadállatok leterítésére, elejtésére való eszköz’ ❖ a’ nagy ’s nehezen nyomott fojtás’ leverésével ’s taszitásával a’ puskavessző is könnyen pattanhat el, a’ fojtás is, kivált sietséges töltéskor a’ porzsák előtt felakadván, ha a’ vadász észre nem veszi ’s fegyverét kilövi, éltét koczkáztatja, mivel fegyvere bizonyosan széllyel vettetik (1829 Pák Dienes 8346003, 17) | A sörétes fegyver elterjedése a kisvad fegyverrel való vadászatának megkedvelését eredményezte és a költségesebb solymászat alkonyát jelentette (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132001, 7) | az ember legveszedelmesebb fajtája, a villámló fegyverrel járó vadász közeledett a nyiladékhoz. Nyomában kutyája. A vadász dúdolgatott. Kagot pedig a hideg rázta a bokor alatt (1965 Fekete István 9142007, 23) | A mezőőr fegyverhasználatáról különben még annyit, hogy sörétes fegyverét szétszedett állapotban a tokjában kellett hordja, és riasztólőszert kellett használnia. A tervezet szerint – helyesen – ez most is munkaeszköz és nem önvédelmi fegyver, pláne nem kényszerítő eszköz (1997 Országgyűlési Napló CD62) | a keresők csak a nagymacska jól beazonosítható nyomait találták meg – tudtuk meg Kapocsi Istvántól, a Hortobágyi Nemzeti Park őrszolgálatának vezetőjétől. Az állatot a debreceni zoóból kapott altatólövedékkel kívánják ártalmatlanná tenni, csak végső esetben használnak golyós fegyvert (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég, ritk) ’páncélöltözet, vértezet (része)’ ❖ [Lüszimakhosz a sebesült páncélos harcos] ſebes teſtét, fegyverébl olly szorgalmatossággal vetkeztette, hogy akárki, kisdedségektl fogva egy máſtol el válhatatlan barátságakat magyarázhatta (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0806, 10) | a régi magyar nyelv az egész pánczélöltözetet egyszerűen csak fegyvernek nevezte. Ennek a fegyvernek egy része volt a fegyverderék. Aki fegyvert (vagyis pánczélöltözetet) hordott, azt fegyveresnek hívták (1913 Magyar Nyelv C5855, 180) | Mindemellett a fegyver Zrínyinél is általában ’harci eszköz’ (esetenként ’kard’ vagy ’páncél’) értelmű (1991 Magyar Nyelv C5931, 356) | [Itt a] fegyveres szó értelme pedig […] valószínűleg ’páncélos’, nem ’felfegyverzett’, a fegyvernek ugyanis van ’páncél; a páncélzat egy része’ jelentése (2005 Magyar Nyelv C7185, 463).

3. ’〈állat, es. növény testének részeként:〉 olyan testrész, képződmény v. szerv, amelynek feladata a többi élőlény elleni hatékony védekezés v. támadás’ ❖ a’ vadak magok fegyvereket Természettl vették rontó eſzközöket. Mi pedig a’ földnek el rejtett gyomrábann Le ſzállván kereſsük hideg k ſziklábann (1789 Barcsay Ábrahám C0794, 99) | ha már virágról van szó, hasonlítsunk inkább a’ kevély tövises rózsához, annak illataihoz legalább fegyverei vannak (1834 Vörösmarty Mihály 8524401, 10) | önvédelemmel bírnak a természetben az állatok is, a legkisebb állat úgy, mint a legnagyobb: az oroszlánnak karma, a bölénynek szarva, a méhnek fullánkja van, csak egy van, aminek nincs fegyvere, (Halljuk!) ez a here. (Egy hang a szélső balon: táplálkozik a közösből. Zaj!) (1882 Pesti Napló márc. 19. C8664, 4) | [a szörny] szegletes fejéből két ökölnyi szem mered elő, amiknek szempilláik helyett szarvaik vannak, gömbölyű szájából éles fogsorok villognak, s befejezi a rémséget egy ormány, mely az elefántéhoz hasonlít. Fegyvere a vadállatnak: lábain medvemancsok, tépni képesek (1904 Jókai Mór CD18) | Az elektromos szerv nem nagyon elterjedt fegyver. Csupán három hal mondhatja magáénak: a Dél-Amerika folyóiban élő elektromos angolna, az elektromos harcsa és az elektromos rája (1947 Élet és Tudomány C4923, 989) | A kígyó nyelve nem fegyver, nem fullánk, mint azt sokan ma is gondolják, hanem szaglószerv (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

4. (rendsz. minőségjelzővel v. birtokszóként) ’vki, vmi érdekeinek érvényesítését v. védelmét, céljainak megvalósítását stb. segítő lelki v. szellemi eszköz’ ❖ lelki fegyver is a bőjtölés. Mert igy is könyörög az anyaszentegyház kivált hamvazó szerdán: Engedd, Uram! nekünk a keresztény vitézkedésnek segedelmét a szent bőjtöléssel kezdenünk, hogy a lelki gonoszságokkal harczolván, a mértékletességnek oltalmával megerősödjünk (1778–1781 Révai Miklós 7283022, 45) | A baloldalnak csak ez az egy fegyvere van, t.i. a tények elmondása (1872 Tóvölgyi Titusz 8492013, 47) | Milka intézett ugyan néhány rohamot Olivér nyugalmának megtörésére, de az hajthatatlan maradt. Udvariasan, hidegen tért ki a női fegyverek elől (1913 Krúdy Gyula CD54) | Minden baja és kudarca, adóssága, játékszenvedélye, hol apja, hol nevelése, hol barátai, hol az asszonyok hibája, nem az övé, – ami az elkényeztetett gyermek önvédelmi fegyvere (1931 Gyergyai Albert CD10) | az esélytelenek egyetlen fegyvere a meglepetés (1999 Magyar Hírlap CD09) | A mi titkos fegyverünk az, hogy Budapesten háromszázezer bicikli van, és a tulajdonosok között megtalálsz egy csomó főszerkesztőt, „sztárt”, hivatalnokot, szóval befolyásos embereket (2005 Magyar Narancs 3219005, 8).

4a. (birtokszóként, -vel raggal) ’〈annak kif-ére, hogy vmely cél elérésének v. vki, vmi elleni védekezésnek az eszközéül használ (fel) vmit vki〉’ ❖ Meg-lehet hogy többé illy ſzomorú történet nem adja-el magát, mellyben a’ Tudomány tsak azért fog aſzſzonyi ábrázatba ltözni, és annak ſzájával perelni, hogy annál ſzabadabban motskolhaſsa azt, a’ ki egyedl a’ józan-okoſságnak ’s elméſségnek fegyverével óltalmazza magát (1791 Mindenes Gyűjtemény 7457072, 399) | a tudomány s ész fegyverével (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Az iskola embert nevel az emberiségnek és polgárt a hazának. Embert, aki a nagy, komoly létért való küzdelemben a modern haladás fegyverével meg tudja vívni az élet harcát (1906 Juhász Gyula¹ 9284829, 80) | a baloldali pártok a parlamenti agyonbeszélés fegyverével védekeznek (1934 Pintér Jenő CD44) | [Tóth Kálmán] arra törekedett, hogy az erőszakos germanizációt a gúny fegyverével tegye nevetségessé (1965 Somogyi Sándor CD53) | a humor fegyverével harcol a fontoskodás, a gőg, az önhitt butaság ellen (2002 Magyar Hírlap CD09).

5. (tréf) ’férfi nemi szerv, hímvessző’ ❖ fegyver (-t, -e ~ -je, -ök) fn. 1. ’lőfegyver’. Inkább a puska járja. 2. ’a férfi szeméremteste’ (1957 Szegedi szótár C6400, 411) | No, most a szépasszony szabad! Készíthetik már férfiúi fegyverük a nyalka ifjak: ostromuk sikerre visz! (1980 Mészöly Dezső C6897, 1284) | A megműtött férfi hónapokig lábadozott, ám később igencsak magához tért. Olyannyira, hogy felcsípett egy tizenöt évvel ifjabb hölgyet, s immár azon vetette be sosem lankadó fegyverét (2003 Népszabadság jún. 3. C7851, 8).

Ö: atom~, baktérium~, csoda~, gép~, hajító~, ismétlő~, katona~, kézi~, lég~, lézer~, lő~, nehéz~, oldal~, rakéta~, szál~, szúró~, tűz~, űr~, ütő~, vadász~, vágó~, védő~.

UB: -gyár, -gyártás.

ÖE: ~embargó, ~tilalom, ~tisztítás, ~tűz.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.