fegyvertánc fn 3A 

1. (átv is) ’vmely harci cselekmény, csata előtt (és után) férfiak által járt (rituális) tánc’ ❖ A betört ellenség zajára ők is meggyujták a harczi tüzeket Gengira alatt s mezitelen melleikre festének veres napokat, a hadviselés jeléül s a lángoló tüz körül eljárták a fegyvertánczot vad harci dalaikat rivallva (1856 Vasárnapi Újság CD56) | A mai vad népek rendesen hadjárat kezdetén és befejezése után szoktak fegyvertáncot járni (1894 PallasLex. CD02) | ezt a tervünket döfték most le, általános örömujjongás és indián fegyvertáncok közepette (1926 Pesti Napló jún. 23. C8704, 13) | [Kinizsi Pál] Kenyérmezőnél Alit sanyargatván „két kézzel osztja szörnyű csapásait és mire lehanyatlik a nap, harmincezer török teteme felett ül vitézeivel győzelmi tort. Szilaj jókedvében együtt járja a fegyvertáncot lakomázó, mulató, daloló legényeivel.” (1969 Népszabadság aug. 17. C4819, 6) | A hajdani látványos fegyvertánc, amit dülöngve, dobogva, földre guggolva, a levegőbe ugrálva jártak, napjainkban juhászok és kanászok pásztortáncává szelídült... (1992 Népszava dec. 19. C7457, 8).

2. (Tánc) ’〈Ennek emlékét őrző tánc(típus).〉’

2a. ’bizonyos ünnepek alkalmával férfiak által (el)járt hagyományos, (rituális) tánc’ ❖ az ünnep tíz éjtszaka tart folyvást; első éjtszaka egyedül a’ sámán járja a’ leírt fegyvertánczot, második éjtszaka ketten, harmadik éjtszaka hárman járják, ’s így tovább növekedő számmal (1863 Hunfalvy Pál C2147, 100) | A nagyfontosságú diplomáciai művelet illő meg ünneplése végett a főnök egy napi általános ünnepet dekretált területén, délután a fejedelmi sátor előtt a törzs leghíresebb hősei legnagyobb parádéban, azaz telepingálva mindenféle színű kacskaringós figurákkal, ellejtették az ősi fegyvertáncot (1872 Hevesi Lajos C2086, 205) | A görög világ más vidékein is kifejlődtek [az attikaihoz] hasonló orgiaszerű istentiszteletek, így Kretában az ifjú harczosok (Kuretes) fegyvertáncza Zeus-Dionysos születésének emlékére (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Rómában őrizték Mars szent lándzsáit és pajzsait […], melyeket márc. 1. az isten papjai, a saliusok (a. m. ugrálók) szertartásos fegyvertáncban hordtak körül a városban (1915 RévaiNagyLex. C5709, 445) | Pápay József az Obdorszk vidéki osztjákoktól közli, hogy a samanisztikus fegyvertánc közben „folytonosan kiabálják: haj! haj!”, majd arról értesít, hogy midőn az áldozat végén az olvasztott zsírnak a tűzre öntésekor hatalmas láng száll fel a sátor belsejében, az áldozók óriási üvöltésben törnek ki: kaj! kaj! (1964 Pais Dezső C5904, 33).

2b. (Népr) ’〈tánctípusként is:〉 férfiak által fegyverrel v. azt jelképező tárggyal (el)járt(, vmely harci cselekményt megidéző,) virtusos, szilaj tánc’ ❖ Tántz. Tántz-meſter. Ugyan ropja, rakja, a’ tántzot. […] Kardos-, v. fegyver-, v. fegyveres-, v. baj-, viadaltántz (1792 Kisded szótár C0816, 227) | [az ún. toborzó eljárásakor] kilépnek a legények s a magán lejtés közben meg van engedve nemcsak sarkantyúval, hanem a két tenyérrel is kiverni a taktust, – igazi fegyvertáncz a bajnokidőkből (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Érdekesek az ú. n. lokális jellegű táncok, melyek az országnak csak egy-egy vidékén divatoztak. Ilyenek a sátoros-táncok, fegyver-táncok, dobogós táncok, a híres szegedi kutyakopogós […] és a bácskai nagy vásárokon lejtett kupeces és kuferces (1915 RévaiNagyLex. C5709, 274) | [a kanásztáncot ún.] mutatványos fegyvertáncként tartja számon az irodalom, noha a tényleges fegyvert (kard, fokos, balta) már más eszközök (bot, nyárs, vessző, hangszer, söprű, nádkéve, szalmaköteg, kendő, szalag, kalap, üveg, tojás, ostor stb.) helyettesítik (1980 NéprajziLex. CD47) | a bot szúró, vágó mozdulatai, és a küzdő jelleg alapján e tánc [ti. a botoló] a fegyvertáncokkal hozható kapcsolatba (2002 Darmos István 3081001, 15).

2c. ’〈színpadi táncként:〉 férfi táncművészek által (vmely színpadi mű részeként, betétjeként) előadott látványos, harcias tánc, ill. az ehhez komponált zene’ ❖ [A színdarab elején a színpadon] tánczosok festői kört képeznek egymásra emelt fegyverekkel. Néhány másod percznyi szünet után, kezdődik az élénk fegyvertáncz (1839 Jósika Miklós C1205, 9) | a hatalmas kardalok, a trombiták, sipok és dalok pokoli lármája, a balletszemélyzet összevágó fegyvertáncza stb. mindig becsalják a közönséget [Meyerbeer Észak csillaga című operájára] (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [Vahot Imre:] Álmos és Árpád vagy a hét magyar vezér. Nagy látványos eredeti hősdráma 3 felv., nagyszerű kardalokkal, áldozó- és fegyvertánczczal (1879 e. Magyar írók élete CD27) | Dienes Valéria orkesztikai intézetének végzett művészei és Molnár István székely származású táncművész mutattak be érdekes mozdulatkompoziciókat. Különösen nagy sikere volt egy zenenélküli fegyvertáncnak (1940 Pesti Hírlap febr. 24. C5688, 8) | Küröm zenéje nem változott, ezúttal is Erkel Dózsa György című operájának fegyvertáncára futok, de a gyakorlatanyagot a 18 ugrás meghagyása mellett átdolgoztam (1969 Népszabadság jan. 9. C4819, [12]).

3. (rég, ritk, tréf) ’fegyveres összecsapás, párbaj v. harc’ ❖ Baltay. Még fenyegetődzik? Gyávának tart-e, hogy visszarettenthetni vél. – lllyesmit csak egy semmirekellőtől hallhatok. Tábory (tűzzel). Ördög és pokol! erre kardom felelend. Baltay. Ki hát, a’ kertben találkozunk. Tábory. Azonnal, e’ perczben! Máli, (ki eddig belső örömmel hallgatott, megretten). Hová uraim? egy tapodtat sem, kérem, kényszerítem. Tábory. Szép mátkám, a’ menyegzőt fegyvertánczczal kezdjük meg (1840 Szontagh Gusztáv C1207, 44) | Látjátok-e, mint közeledik az ellenség tábora? […] Föl, föl; készüljetek a fegyvertánczra, huzzátok fel a vaskeztyüket! (1857 Frankenburg Adolf C1771, 58) | Csörömpölő hadseregek Megtérnek a garnizonba, Vége már a fegyvertáncznak (1860 Jókai Mór C2339, 41).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.