🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fegyverzörgés fn 4B (kissé rég)

’〈járás, menetelés közben stb.〉 fegyverek összeütődése által keltett zörgő hang, zaj; fegyverzörej’ ❖ Tſendeſen, mint valami egérke, Robinzon a’ maga tárſaival ment a’ ladik felé, és már tſak húſz Iépésnyire-vóltak a’tól, még-is a’ benne-lev két Vigyázók (Strá’sák) leg-kiſſebbet ſem-vettek-éſzre. Hirtelen iſzonyú síkóltozáſſal és fegyver zörgéſſel ’s tſattogáſſal elö-ugrándozának mindnyájan (1794 Gyarmathi Sámuel ford.–Campe C1949, 414) | a fegyverzörgés, durranás, kopóvihogás, s a hajtók idétlen szava, szokatlanok valának [a bárónak] (1847 Pálffy Albert C3396, 68) | újabb zaj keletkezett. Lódobaj, fegyverzörgés. A kocsmárosné azt mondá: „Pandúrok érkeztek.” (1879 Jókai Mór CD18) | már alig látni valamit, csak hangok siklanak erre, arra, suttogás, rekedt parancsolás, óvatos, véletlen fegyverzörgés (1916 Fehér Sándor CD10).

a. ’harc közben fegyverek által keltett zörgő zaj (mint a háborúskodás jelképe); fegyverzörej’ ❖ [Nagy Sándor] ſeregei réánk ütvén, a’ Vároſt el foglalák, mely gyenge eröben érezvén magát, minden fegyver zörgés nélkül meg hodolt (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0806, 197) | Azamor. (fegyverére kapván) E’ már igen sok. Jól vagyon, eligazíttyuk ketten egymás dolgát fegyver zörgés közt (1806 Szabó Sámuel ford. C3784, 135) | A török uralom korában fontos hely volt Szerencs, mint a török portyázások ellen védő erősség; de azután […] csak az 1848–49-diki fegyverzörgés zavarta meg benne a békés polgári foglalkozást (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Hősöket idézni, korok freskóját minél pompázatosabbra álmodni, csatákat végigharcolni, vad fegyverzörgést tiszta szerelem oboa-hangjaival ellenpontozni, pátosz íját feszíteni, hogy egyenesen a szívekbe találjon a szó, kalandot kalandra halmozni [a történelmi regényekben] (1933 Illés Endre CD10).

J: csatazaj, fegyvercsörgés, fegyvercsörtetés.

Vö. CzF.; SzT.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fegyverzörgés főnév 4B (kissé rég)
〈járás, menetelés közben stb.〉 fegyverek összeütődése által keltett zörgő hang, zaj; fegyverzörej
Tſendeſen, mint valami egérke, Robinzon a’ maga tárſaival ment a’ ladik felé, és már tſak húſz Iépésnyire-vóltak a’tól, még-is a’ benne-lev két Vigyázók (Strá’sák) leg-kiſſebbet ſem-vettek-éſzre. Hirtelen iſzonyú síkóltozáſſal és fegyver zörgéſſel ’s tſattogáſſal elö-ugrándozának mindnyájan
(1794 Gyarmathi Sámuel ford.Campe)
a fegyverzörgés, durranás, kopóvihogás, s a hajtók idétlen szava, szokatlanok valának [a bárónak]
(1847 Pálffy Albert)
újabb zaj keletkezett. Lódobaj, fegyverzörgés. A kocsmárosné azt mondá: „Pandúrok érkeztek.”
(1879 Jókai Mór)
már alig látni valamit, csak hangok siklanak erre, arra, suttogás, rekedt parancsolás, óvatos, véletlen fegyverzörgés
(1916 Fehér Sándor)
a.
harc közben fegyverek által keltett zörgő zaj (mint a háborúskodás jelképe); fegyverzörej
[Nagy Sándor] ſeregei réánk ütvén, a’ Vároſt el foglalák, mely gyenge eröben érezvén magát, minden fegyver zörgés nélkül meg hodolt
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Azamor. (fegyverére kapván) E’ már igen sok. Jól vagyon, eligazíttyuk ketten egymás dolgát fegyver zörgés közt
(1806 Szabó Sámuel ford.)
A török uralom korában fontos hely volt Szerencs, mint a török portyázások ellen védő erősség; de azután […] csak az 1848–49-diki fegyverzörgés zavarta meg benne a békés polgári foglalkozást
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Hősöket idézni, korok freskóját minél pompázatosabbra álmodni, csatákat végigharcolni, vad fegyverzörgést tiszta szerelem oboa-hangjaival ellenpontozni, pátosz íját feszíteni, hogy egyenesen a szívekbe találjon a szó, kalandot kalandra halmozni [a történelmi regényekben]
(1933 Illés Endre)
Vö. CzF.; SzT.

Beállítások