fenyegető mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → fenyeget.

II. mn 17C2

1. ’félelemkeltésre, megfélemlítésre irányuló szándékot, fenyegetést rejtő v. kifejező, ill. ijedelmet okozó 〈megnyilvánulás, megnyilatkozás〉’ ❖ Az-is jött már hírl, hogy az Oroſz követ hírtelen oda hagyta Londont. Erre moſt leg-közelebb, a mint mondják, a Londoni Udvarnak fenyeget válaſzſza, ſolgáltatott alkalmatosſágot (1781 Magyar Hírmondó 7444012, 95) | Egy rész a’ tömegen áttörve, Dózsához sietett, ’s vezérének védelmére emelé fegyverét; a’ nagyobb szám az első meglepetés után, ujra és mindég fenyegetőbben ismétlé követeléseit (1847 Eötvös József 8126013, 163) | fenyegetőleg rázta meg az ökleit (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | Élesen, fenyegetőn reccsent a hangja (1945 Darvas József 9101012, 246) | [a kijelentés] nagyon fenyegető volt, jelezve, hogy a béke, a nyugalom még nagyon messze van (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’bajt, kárt, pusztulást ígérő 〈helyzet, állapot, esemény〉’ ❖ Ödönt fenyegető állapotban találta; egy neme a’ görcsnek annyira kivevé alakjából, hogy alig ismert az ifjú rá (1839 Jósika Miklós C0110, 35) | [a kereskedelmi válságok] időközönként egyre fenyegetőbben vissza-viszatérnek (1898 Mezőfi Vilmos 8309002, 28) | A háborus veszedelem […] egyre fenyegetőbbé vált (1927 Weltner Jakab 9787009, 255) | [1945 után] fenyegetőbbnek a két alternatíva közül a proletárdiktatúra bizonyult (1989 Borbándi Gyula 2025067, 100).

3. ’szorongást keltő, ijesztő 〈(természeti) jelenség, hely〉’ ❖ bármi nagy legyen azon hatalom, mellyet egyes lelki erő a’ legbárdolatlanabb tömeg fölött gyakorol: fellázadt indulatoknak soká nem állhat az ellen; és a’ zaj mindég vadabb és fenyegetőbb lön (1847 Eötvös József 8126013, 162) | Nero kiment a színpadra, hogy maga intézkedjen. Végigjáratta szemét a roppant nézőtéren, mely így üresen fekete és fenyegető volt (1921 Kosztolányi Dezső CD10) | Vad, sötét, fenyegető volt a táj s csak a kolostorral szemközt, a Zengő felé kapaszkodó tisztáson látszott egy maréknyi parasztkunyhó s pislákolt világosság (1961 Kodolányi János 9342001, 5) | A [szkizofrén] beteg fenyegetően élheti meg a világ számos jelenségét (2010 Pilling János et al. 3266001, 38).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

fenyegető melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévfenyeget
II. melléknév 17C2
1.
félelemkeltésre, megfélemlítésre irányuló szándékot, fenyegetést rejtő v. kifejező, ill. ijedelmet okozó 〈megnyilvánulás, megnyilatkozás〉
Az-is jött már hírl, hogy az Oroſz követ hírtelen oda hagyta Londont. Erre moſt leg-közelebb, a mint mondják, a Londoni Udvarnak fenyeget válaſzſza, ſolgáltatott alkalmatosſágot
(1781 Magyar Hírmondó)
Egy rész a’ tömegen áttörve, Dózsához sietett, ’s vezérének védelmére emelé fegyverét; a’ nagyobb szám az első meglepetés után, ujra és mindég fenyegetőbben ismétlé követeléseit
(1847 Eötvös József)
fenyegetőleg rázta meg az ökleit
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
Élesen, fenyegetőn reccsent a hangja
(1945 Darvas József)
[a kijelentés] nagyon fenyegető volt, jelezve, hogy a béke, a nyugalom még nagyon messze van
(1998 Magyar Hírlap)
2.
bajt, kárt, pusztulást ígérő 〈helyzet, állapot, esemény〉
Ödönt fenyegető állapotban találta; egy neme a’ görcsnek annyira kivevé alakjából, hogy alig ismert az ifjú rá
(1839 Jósika Miklós)
[a kereskedelmi válságok] időközönként egyre fenyegetőbben vissza-viszatérnek
(1898 Mezőfi Vilmos)
A háborus veszedelem […] egyre fenyegetőbbé vált
(1927 Weltner Jakab)
[1945 után] fenyegetőbbnek a két alternatíva közül a proletárdiktatúra bizonyult
(1989 Borbándi Gyula)
3.
szorongást keltő, ijesztő (természeti) jelenség, hely〉
bármi nagy legyen azon hatalom, mellyet egyes lelki erő a’ legbárdolatlanabb tömeg fölött gyakorol: fellázadt indulatoknak soká nem állhat az ellen; és a’ zaj mindég vadabb és fenyegetőbb lön
(1847 Eötvös József)
Nero kiment a színpadra, hogy maga intézkedjen. Végigjáratta szemét a roppant nézőtéren, mely így üresen fekete és fenyegető volt
(1921 Kosztolányi Dezső)
Vad, sötét, fenyegető volt a táj s csak a kolostorral szemközt, a Zengő felé kapaszkodó tisztáson látszott egy maréknyi parasztkunyhó s pislákolt világosság
(1961 Kodolányi János)
A [szkizofrén] beteg fenyegetően élheti meg a világ számos jelenségét
(2010 Pilling János et al.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások