finalista mn és fn 6A
I. mn
1. (kül. sajtó) ’Vmely sportverseny döntőjével, fináléjával kapcs.’
1a. ’vmely versenysorozat döntőjébe jutott 〈versenyző, csapat〉, ill. olyan 〈ország〉, amelynek csapata ilyen eredményt ért el; döntős’ ❖ A férfi-páros egyik finalista párja a Jacobi–Arató kettős, a döntő másik helyéért még folyik a játék (1927 Nemzeti Sport aug. 2. C7152, 8) | A középdöntő után nyomban megkezdték a döntőmérkőzést. A négy finalista csapat: a magyar, az olasz, a német és a francia rövid pihenőt tartott csak (1935 Nemzeti Sport jún. 28. C6590, 5) | A döntő után a két finalista ország [ti. Uruguay és Argentína] labdarúgószövetségei között egy időre még a diplomáciai kapcsolat is megszakadt (1993 Nemzeti Sport dec. 14. C8062, 21) | Varga pénteken magabiztosan jutott a vasárnapi döntőbe, s a finalista versenyzőket ilyenkor bizony megérinti az éremszerzés lehetősége (2009 Nemzeti Sport aug. 31. C8078, 12).
1b. ’vmely verseny(sorozat) döntőjében való 〈részvétel, szereplés〉, ill. az arra jogosító 〈helyezés, pozíció〉’ ❖ A 20 finalista hely nemzetenkénti megoszlása: Szovjetunió 8, Bulgária 6, Magyarország 3, Kuba, Csehszlovákia, Lengyelország 1–1 (1984 Népszabadság júl. 15. C7834, [12]) | Csupán a férfi tőrben nem sikerült finalista helyezést szerezni [az eddigi világkupákon] (1995 Magyar Nemzet márc. 30. C8370, 17) | [az Európa-bajnokságon] egy-két érem és három-négy finalista pozíció volt a célkitűzés (2006 Népszava aug. 14. C7469, 15) | Igaz, a Fulhamtől bravúr volt a finalista szereplés, de mégiscsak elvesztettük a döntőt (2010 Népszabadság máj. 25. C7858, 15).
2. (Fil is) ’az a 〈nézet, elv〉, amely a természet és a társadalom folyamataiban, változásaiban v. jelenségeiben vmely eleve meghatározott célra irányulást v. (végső) cél felé tartást feltételez, ill. ebből a nézetből, elvből eredő, ennek megfelelő 〈gondolkodás, koncepció stb.〉’ ❖ Van-e haladás, a szónak metaphysikai és finalista értelmében, vagy pedig az evolutio észszerűtlen és czélnélküli örökös újrakezdődés? (1904 Joób Lajos C7655, 339) | Még a finalista elveket valló vitalisták sem hívei a szelekciónak, annál kevésbbé hirdetheti azt a mechanista (1928 Fejérváry Géza Gyula C7953, pótfüzet 90) | De itt már megakadok: van-e valamilyen célja a természetnek? Azonkívül, hogy legyen? Nemcsak az ember finalista gondolatjárásából következik-e, hogy valamilyen szándékot tulajdonítunk annak, aminek önmagán kívül nincs célja? (1973 Népszabadság dec. 24. C7823, 21) | Amennyiben az élet keletkezésére vonatkozó kutatások határait túlságosan kitágítjuk, arra az álláspontra juthatunk, hogy az egész eddigi természettörténeti folyamat az élet létrejöttét szolgálta. Ez pedig már predeterminisztikus, teleologikus, finalista felfogás (1977 Magyar Tudomány C8597, 779) | Az ötvenes évek regényelméleti gondolkodása egyként úgy vélekedett, hogy a társadalomnak céljai és nem tendenciái léteznek: s az ember is, mint a „társadalmi viszonyok összessége”, föloldódott ebben a finalista fejlődéskoncepcióban (1983 e. Béládi Miklós CD53).
2a. (ritk) ’ilyen felfogású, ilyen elveket valló 〈személy〉’ ❖ Freud lélekorvosi tevékenységében többnyire visszatekintő fatalista, Adler hangsúlyozottan finalista, aki lelki berendezésünkben előkészítő, életrendező törekvést vél felfedezni (1937 Erényi Gusztáv CD10).
II. fn
1. (jelzőként is) (kül. sajtó) ’vmely verseny(sorozat) döntőjébe bejutott versenyző v. csapat; döntős’ ❖ nem szabad meglepődni, hogy ha a liga győztesét, avagy az English cup [= Angol Kupa] finalistáját ma már nagyon sokan a manchesteri United csapatában látják (1913 Pesti Hírlap okt. 10. C5661, 21) | [Agassinak a negyeddöntőben] az az orosz Kafelnyikov lesz az ellenfele, aki a 16 között a tavalyi finalista amerikai Martint verte meglepően magabiztosan három szettben (1995 Magyar Hírlap CD09) | 9 ország 68 résztvevője mérettetik meg a Brüsszeli Konzervatórium előválogatóin, a döntőt a Szépművészeti Palotában tartják május 22–24. között és a finalisták a hónap végén díszelőadáson mutatkoznak be (1996 Magyar Hírlap CD09) | [A Descartes-díjra benyújtott pályázatok elbírálásakor] a tíz finalista közül végül két együttműködés kapott fél-fél millió eurós elismerést (2003 Magyar Tudomány C8623, 275).
2. (Fil) ’a finalizmus elvét valló, követő személy’ ❖ a filozófiai igénytelenséget jelenti pl. az a hatalmas ünnepi óda, mellyel a „haladó protestáns” Mándi Márton István üdvözli a magyar nyelven 1793-ban Bécsben megjelentetett William Derham-féle „Physico-Theologiát”, ezt a már maga korában (1713-ban!) is elavult teológiát, melyet Holbach oly fölényes kritikával tett nevetségessé Christian Wolff-al és az összes hasonló finalistákkal együtt (1954 Mátrai László C8579, 165) | Az evolúció teremtő folyamat tehát, de nem olyan értelemben, hogy valamilyen természetfeletti erő irányítja, amint azt kifejezetten vagy gyakran rejtve feltételezték a vitalisták, és modern követőik, a finalisták (1967 Réti Endre C8587, 109).
Vö. ÉKsz.; IdSz. finalista¹, finalista²