fokadék l. fakadék
fakadék fn (rég v. nyj) fokadék
1. ’〈ember v. állat testén:〉(nedvvel telt v. nedvedző) duzzanat, csomó, kelés stb.’ ❖ [a beteg] nyakán és melyén fekete fakadékok, mint egy balha tſipés formán, mellyeket petétsnek hivunk, ütik-ki magokat (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 66) | éſzre lehet venni, az ö ſzájokban lévö hójagotskákat, és tüzes apró fakadékokat, vagy ki-tserepesült keléſetskéket, a’ honnan ſzájok- [ti. a juhoké] is meg-rothad (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462003, 173) | Fakadék: perſenés, tarjag, kelevény, ki-ütés, ki-verés (1792 Kisded szótár C0816, 53) | a’ bren fokadékok vagynak (1801 Rácz Sámuel ford.–Brown 7278019, 642) | [Az ekcéma] viszkető, nem élesen körülírt folyamat, amely csomók, hólyagocskák és fakadékok (genyes hólyagok) alakjában jelentkezik (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 104).
1a. (tulajdonnévi előtaggal is) ’ilyen tünettel járó betegség, ill. az a kóros állapot, hogy vkinek, vminek a testén ilyen elváltozás van’ ❖ [a tehenek] genyedékes fakadékokban szenvednek nem ritkán (1851 Akadémiai Értesítő C8475, 44) | A recset máskép fakadék (impetigo [= ótvar]) hasonlóképen csak rövid ideig láttat genytüszőket, majdnem egész lefolyása alatt többnyire vastag pörkök által képviseltetik (1859 Orvosi Hetilap C8109, 218) | A magyar pór, ha valamely bőrbetegségben szenved, p. fakadékokban, sömör, kelevény (kelés) vagy rühben (1874 Fekete Lajos¹ CD57) | Aleppo-fakadék […], lassan fejlődő, hosszasan fenálló és hegképződéssel végződő bőrbántalom gyanánt ismeretes, mely első időszakában bibircsek, göbök alakjában, későbbi időszakában nagyobb képletek, esetleg fekélyek alakjában mutatkozik (1893 PallasLex. CD02).
2. ’a föld mélyéből előtörő víz, ill. vmely folyó forrása; forrás’ ❖ Ér [=] forrás, forradék, fakadás, tsorgó, tsorogvány, fakadék (1784 Kisded szótár C0815, 20) | Rajnának fakadékja körűl, hol az Alpesek a nagy Sziklák ormóját úgy látszik az égig emelték (1800–1805 Fazekas Mihály ford.–La Harpe CD01) | mintha ez a’ kis fakadék is elevenebben buzongna ma dombjából, ’s enyelgbben futtatná a’ kavicsokon mormoló kristállyait (1824 Náray Antal C3303, 28) | Temérdek apró forrás, fakadék ontja itt a vizet a lapályra s olyan széles mocsaras övezetet hoz létre, amely helyenként az 50 kilométer szélességet is eléri (1942 Pesti Hírlap ápr. 25. C5690, 5).
2a. (rég, ritk) ’árvédelmi töltés mentett oldalán árvíz hatására felfakadó víz, buzgár v. belvíz’ ❖ Az elrekesztett, sánczokba szorított viz vágyik-vágyik az ősi birtok után s hogy el nem foglalhatja erővel: alattonyában, fakadék képiben tesz-tesz látogatást a kicsiny udvarokon (1900 Magyarország febr. 17. C5317, 2).
3. (ritk) ’vmiből, es. vkiből származó, ill. vmi nyomán fakadó nedv, folyadék’ ❖ inganak a felhők fakadékától a gyümölcsfák (1870 Fábián Gábor ford.–Lucretius C1657, 27) | a Coccus lacca Ker. nevü levéltetü szurásának fakadékából piros festék (lass-pirosító) készül (1897 PallasLex. CD02) | [A babona szerint] a halott nyála, fakadéka borban megitatva megszünteti az iszákosságot (1938 Szendrey Zsigmond C6588, 32).
4. (rég v. nyj) ’frissen (ki)hajtott növény(i rész), kül. hajtás v. rügy’ ❖ [a fának] szüksége vagyon az ágakra, mint ugyan annyi bészívó ’s kigőzölő eszközökre. Bár elvétetnének is azért azok, tsak hamar helyre pótolná őket a’ fa a’ számtalan fakadékok által, mellyek benne azon czélra rejtezkednek (1817 Hasznos Mulatságok C0175, 165) | a növények fakadéka (hajtás, bimbó, rügy) (1887 Szarvas Gábor C5238, 165) | fakadék ’zsenge sarj, hajtás vagy magkelés’ (1973 Reuter Camillo C6024, 336).
4a. (rég, ritk, átv is) ’vmely családból, vmely ősöktől leszármazó személy; ivadék’ ❖ Idvez légy szeretett, idvez légy dísze nemednek, Károli szép törzsök méltó fakadéka nemes gróf! (1829 Kölcsey Ferenc CD01) | [a nyelvújítók] ráerőszakolják, rákényszeritik a nemzetet, hogy e korcsokat nyelve szókincsébe fölvegye s a törvényes, törzsökös fakadékokkal egyenlő jogban és tiszteletben részesítse (1889 Fővárosi Lapok C0158, 380).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. fakad; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.