gabonaféle mn és fn 

I. mn

1. ’vmely lisztes magot termő, lágy szárú(, egyéves), rendsz. a pázsitfűfélék családjába tartozó 〈haszonnövény〉, amelynek a szemtermését élelmiszerként, takarmányként v. ipari alapanyagként haszonosítják’ ❖ a bánáti lakos kevés munka után a növények számos fajait bőségben termesztheti, a rendes gabonaféle növényeken kivül törökbuzát, dinnyét, rizst, szőlőt stb. könnyen élvezhet (1847 Hetilap CD61) | A Puccinia csiramagvak áttelelnek és csak a jövő tavaszszal csíráznak, de nem a gabonaféle füveken, hanem a sóskacserje (Sauerdorn, Berberis vulgaris) levelein (1873 Pesti Napló júl. 3. C8655, [3]) | Figyelembe kell venni azt is a jutalmazásnál, hogy a brigád területén […] a többi (nem gabonaféle) növények a fejlődés jelenlegi fokán milyen termést ígérnek (1950 Szabad Nép júl. 9. C4873, 9) | [Rejtvényben:] gabonaféle növény (1995 Magyar Nemzet febr. 25. C8370, melléklet VI).

2. (kissé rég) ’ilyen növényen termett 〈szemtermés〉, ill. abból betakarított 〈termés〉’ ❖ Alakor, […] gabnaféle termény, a tenkely egyik faja (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 17) | [a nagybirtokrendszer] gabonaféle terményekkel nemcsak ellátta az országot, hanem rendes körülmények közt kivitelre szolgáltatott nagy mennyiséget (1919 Matlekovits Sándor C7716, 37) | Az éléstárban tartott gabonaféle magvakat külön az udvarban alkalmas edényben, légzáró ládában szénkénegezhetjük (1938 Kadocsa Gyula C7963, 399).

II. fn

1. (Mezőg) ’vmely lisztes magot termő, lágy szárú(, egyéves), rendsz. a pázsitfűfélék családjába tartozó haszonnövény, amelynek a szemtermését élelmiszerként, takarmányként v. ipari alapanyagként haszonosítják’ ❖ olly gabona félékkel vetetnének be az földek, a’ mellyek se meg nem keményitenék, sem pediglen meg nem soványitanák (1818 Tudományos Gyűjtemény C5502, 59) | [a grain petuniel noir nevű újonnan nemesített gabonafaj] sokkal nagyobb aratást igér, mint az eddig Európában ismert gabonaféle (1836 Regélő C0460, 78) | A kenyérnövényekhez tartoznak: A gabonafélék, u. m. buza, tönköly, tönköly-buza, rozs, árpa, zab, köles, kukoricza, pohánka (1869 Lukácsy Sándor 8280002, 51) | Sarló, félholdalakú kézieszköz fű- és gabonaféléknek levágására (1929 TolnaiÚjLex. C5732, 216) | Mezeta mindössze 400-500 mm csapadékot kap, és kontinentális az éghajlata. Itt […] a szántókon a tavaszi esőktől beérő, igénytelen gabonaféléket termesztenek (2005 Probáld Ferenc 3265002, 48).

1a. ’ilyen növények (vmelyikének) egy területre vetett, egy területen növő összessége, ill. ilyen növénnyel v. növényekkel borított terület’ ❖ [kisebb földbirtokokon] a gabonafélék takarmányfélékkel váltogattatnak s a megfogyatkozott erő trágyázás által pótoltatik (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Különösen a gabonaféle, melynek egy része még lábon áll, szenvedett sokat [a jégeső miatt] (1900 Pesti Napló júl. 10. C8682, 8) | Egy hold gabonafélének megművelésére átlagban 10 munkanap elegendő, egy hold kukoricának megművelése 18 munkanapot jelent (1949 Népszava ápr. 20. C4839, 9) | A jó váltógazdálkodásban a gabonafélék a szántóföldnek legfeljebb 50%-át foglalják el (1982 NéprajziLex. CD47) | [a vaddisznók] nagy kártételeket okozhatnak a gabonafélékben, a gyökgumós termelvényekben, a kertészeti kultúrákban (2004 Természet Világa CD50).

1b. ’ilyen növények (vmelyikének) megérett és levágott tömege’ ❖ Azon gabnaféléket, mellyeket csak hideg idő- vagy nagy melegségben lehet kicsépelni, (mint buza, zab stb.) ugy kell összerakatnunk, hogy minden időben, akadály nélkül, hozzájok lehessen férni (1854 Gazdasági Lapok 8626002, 576) | A baltacim és a zabosbükköny szárításánál igen jól bevált eljárás az, ha a baltacimet és a zabosbükkönyt forgatás nélkül, néhány napi száradás után kévébe kötjük és a gabonafélékhez hasonlóan keresztekbe rakjuk. (1952 Szabad Föld máj. 18. C4851, 2) | A takarás szó helyét az Alföld nagyobb felében a 16–17. sz.-tól kezdve fokozatosan a gyűjtés, szénagyűjtés kifejezés foglalta el, ugyanakkor a takarás szó a kötetlenül kezelt gabonafélék felgyűjtését jelentette (1982 NéprajziLex. CD47).

2. ’ilyen növények (vmelyikének) szemtermése, ill. az abból vhol vmely évben betakarított termés’ ❖ Hajdú Böszörmény városa 124 véka gabona félét, 17 kényért, 10 font szalonna, hús és sajt félét [küldött a tűzvész által sújtott Karcagba] (1834 Hazai és Külföldi Tudósítások C8290, 19) | E gép szerkezete ép oly elmés mint egyszerű s a konkolyt és egyéb gyommagvakat a gabonaféléktől tökéletesen elkülöníti (1855 Pesti Napló nov. 10. C8637, [2]) | Étrendünkben fölösleges mértékben szerepelnek a gabonafélékből készült ételek (kenyér, tészták). Ezek mennyiségét 20%-kal kellene csökkentenünk (1959 Élet és Tudomány C4910, 534) | szinte mindenütt betakarították, és a silókba, malmokba szállították a gabonaféléket (1998 Népszabadság okt. 22. C7848, 20).

2a. ’ez mint élelmiszer-alapanyag, ill. ilyen alapanyagból készült élelmiszer(típus)’ ❖ az embereknek két legfőbb tápláléka a kenyér (azaz gabnafélék) és hús (marha s a mi ebbül kerül: tej, vaj, sajt) (1858 Táncsics Mihály 8463002, 57) | Azt tartják a statisztikusok, hogy a Földön több ember él növényi táplálékból (rizsből, gabonaféléből stb.) mint húsféléből (1884 Török Aurél C7908, 366) | [a németek táplálkozási szokásait bemutató] táblázatban feltűnő a gabonafélék fogyasztásának hanyatlása (1939 Kuthy Sándor C7964, 645) | felmérjük [a beteg] étkezési szokásait, mely magában foglalja a […] teljes kiőrlésű gabonafélék és halak fogyasztását (2009 Simon Éva–Bakai Judit 3272001, 254).

J: gabonanemű.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.