🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gabonás- (előtagként)

1. ’kicsépelt gabona tárolására haszn. 〈hely(iség), épület, ill. tárgy, eszköz (az abban tárolt gabonával együtt)〉’ ❖ gabonáscsűr fn 4C10 (kissé rég) | Áljon a’ gabonás-tsrnek ajtajába (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 81) | [a tűz] két gazda gabonás csürét hamvasztotta el (1889 Budapesti Hírlap nov. 22. C4736, 6) | [a külső várban] voltak az istállók, gabonás csűrök és egyéb gazdasági épületek (1934 Bánlaky József CD16)  gabonásház fn 2A (kissé rég) | A’ Tsáſzárok Bizántziumban mint Rómában-is, ſzokták vólt a’ közönséges gabonás házakot magok meg-nézegetni (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 194) | A’ jól meg-tiſztított gabonát a’ gabonásház’ emeleteiben lév pádlásokonn eleinten tsak 4 vagy 5 újnyi magasságra tltik (1801 A Mezei Gazdaságot Tárgyazó Jegyzések 8650001, 12) | A csépelt gabonát vagy a vermekbe vagy a gabonás házakba hordották (1910 Budapesti Hírlap júl. 30. C4698, 4) | uradalmi, közösségi gabonásházak (1997 Magyar néprajz CD47)  gabonásláda fn 6A (kissé rég) | Pál István gabonás ládájába rejtett pénzére borulva halt meg [a tűzben] (1887 Nemzet máj. 5. esti kiadás C0386, [1]) | A gabonás láda, a fedéllel nyíló szuszink inkább havasi oláh munka, vásári portéka, nincsen föstve (1907 Malonyay Dezső CD07) | Takarmánytárolásra használt gabonásláda első rekeszében zabos, a másodikban alakoros takarmánykeverékkel (1981 Péntek János–Szabó T. E. Attila C7114, 272) | A gabonásláda hagyományos helye a kamra, a csűr vagy a tornác (2002 Hanusz Árpád et al. CD36)  gabonásverem fn 7B3 (kissé rég) | [a tanácsos] gabonás vermeit meg-nyittatván, mintegygy 600 köböl búzát a ſzegényſégnek […] ki-oſztogattatott (1780 Magyar Hírmondó 7444003, 184) | A kisebb gabonásverem 5-8 q, a nagyobb 20-40 q befogadóképességű volt (1979 NéprajziLex. CD47) | [A gabonát] földbe mélyített, körte vagy négyszög alakú vermekbe rakták el. Ezeket olykor kiégették, oldalukat kideszkázták, szalmával bélelték. A gabonásvermeket az utcán, a házak előtt építették fel, esetleg a szőlőkben (2001 Bagi Gábor–Szurmay Zoltán CD36)  gabonászsák fn 3A1 | a’ ponyváknak, és vetőruháknak 8 esztendeig, a’ gabonás zsákoknak pedig 3 esztendeig ha foltozással is, el kellene tartani (1818 Csondor János C1339, 276) | Boldog ember volt az arató, mert magának is aratott. Reménykedve várta a molnár a gabonászsákokat, mert neki is jutott (1917 Krúdy Gyula CD54) | A műanyag gabonás zsákokon felirat: „Amerikai segély. Tilos árusítani vagy elcserélni.” (2003 Természet Világa CD50).

2. ’gabona szállítására haszn. 〈jármű〉’ ❖ gabonáshajó fn 1A (kissé rég) | Moſóny Wieſelburg, népes hely, itt állanak-meg a’ gabonás hajók (1775 Kazinczy Ferenc C2534, 21) | Terményeink jelenleg majdnem egyedűl Ausztriában találnak vásárt, a’ dunai és tiszai vidékek is mind Bécs felé vontatják gabnás hajóikat (1845 Pesti Hírlap C8010, 128) | Az éjjel Mehemed pasa Temesvár alatt nagy kővel terhelt gabonáshajókat süllyesztett el (1885 Jókai Mór CD18) | Elég általános gyakorlatnak tekinthető az egyes hajótípusok elnevezésénél a hajó szónak a szállított áru nevével való összevonása: sóhajó, boros-hajó, gabonáshajó, homokoshajó, köveshajó stb. (1999 Magyar néprajz CD47)  gabonáskocsi fn 1A1 | ha gabonás kocsit látnak a városhoz közeliteni felugrálnak ’s a kocsi eleibe rohannak, egyik erre, másik arra hívja a’ parasztot, alkusznak vélle (1831 Mindszenthy Antal C7224, 41) | A veréb és vándorgalamb most is megtalálja ennivalóját a dűlőúton bandukoló gabonáskocsi mögött (1915 Krúdy Gyula CD54) | [a búzát] a tengeri kikötőkbe vasúton kell eljuttatni. Amennyiben lesz elég gabonaszállító vagon: a MÁV ugyanis évek óta külföldről bérel vagy vesz igénybe nemzetközi szerződései segítségével speciális gabonáskocsikat (2001 Magyar Hírlap CD09)  gabonásszekér fn 5B (kissé rég) | [a Sopronban] tartatott héti vásárra olly ſzámoson gyltenek a gabonás ſzekerek, hogy a búzának árra 35 s 30 Garasokra le-ſzállott (1782 Magyar Hírmondó C0270, 58) | A „Harpfe” kőből épített, vagy fából faragott oszlopokon álló, elől félig nyitott szín, melynek léczekből vannak a falai s arra való, hogy a megrakott gabonás szekérnek rosz időben oltalmat nyújtson (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Az országutakat se nyomorította meg annyira a háború, hogy a gabonásszekerek végig ne mehetnének rajta. Minek búsuljunk, amikor kenyerünk van? (1921 Krúdy Gyula CD54).

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gabonás- (előtagként)
1.
kicsépelt gabona tárolására haszn. 〈hely(iség), épület, ill. tárgy, eszköz (az abban tárolt gabonával együtt)
gabonáscsűr főnév 4C10 (kissé rég)
Áljon a’ gabonás-tsrnek ajtajába
(1787 Csenkeszfai Poóts András)
[a tűz] két gazda gabonás csürét hamvasztotta el
(1889 Budapesti Hírlap nov. 22.)
[a külső várban] voltak az istállók, gabonás csűrök és egyéb gazdasági épületek
(1934 Bánlaky József)
gabonásház főnév 2A (kissé rég)
A’ Tsáſzárok Bizántziumban mint Rómában-is, ſzokták vólt a’ közönséges gabonás házakot magok meg-nézegetni
(1772 Zalányi Péter ford.Marmontel)
A’ jól meg-tiſztított gabonát a’ gabonásház’ emeleteiben lév pádlásokonn eleinten tsak 4 vagy 5 újnyi magasságra tltik
(1801 A Mezei Gazdaságot Tárgyazó Jegyzések)
A csépelt gabonát vagy a vermekbe vagy a gabonás házakba hordották
(1910 Budapesti Hírlap júl. 30.)
uradalmi, közösségi gabonásházak
(1997 Magyar néprajz)
gabonásláda főnév 6A (kissé rég)
Pál István gabonás ládájába rejtett pénzére borulva halt meg [a tűzben]
(1887 Nemzet máj. 5. esti kiadás)
A gabonás láda, a fedéllel nyíló szuszink inkább havasi oláh munka, vásári portéka, nincsen föstve
(1907 Malonyay Dezső)
Takarmánytárolásra használt gabonásláda első rekeszében zabos, a másodikban alakoros takarmánykeverékkel
(1981 Péntek János–Szabó T. E. Attila)
A gabonásláda hagyományos helye a kamra, a csűr vagy a tornác
(2002 Hanusz Árpád et al.)
gabonásverem főnév 7B3 (kissé rég)
[a tanácsos] gabonás vermeit meg-nyittatván, mintegygy 600 köböl búzát a ſzegényſégnek […] ki-oſztogattatott
(1780 Magyar Hírmondó)
A kisebb gabonásverem 5-8 qmétermázsa, a nagyobb 20-40 qmétermázsa befogadóképességű volt
(1979 NéprajziLex.)
[A gabonát] földbe mélyített, körte vagy négyszög alakú vermekbe rakták el. Ezeket olykor kiégették, oldalukat kideszkázták, szalmával bélelték. A gabonásvermeket az utcán, a házak előtt építették fel, esetleg a szőlőkben
(2001 Bagi Gábor–Szurmay Zoltán)
gabonászsák főnév 3A1
a’ ponyváknak, és vetőruháknak 8 esztendeig, a’ gabonás zsákoknak pedig 3 esztendeig ha foltozással is, el kellene tartani
(1818 Csondor János)
Boldog ember volt az arató, mert magának is aratott. Reménykedve várta a molnár a gabonászsákokat, mert neki is jutott
(1917 Krúdy Gyula)
A műanyag gabonás zsákokon felirat: „Amerikai segély. Tilos árusítani vagy elcserélni.”
(2003 Természet Világa)
2.
gabona szállítására haszn. 〈jármű〉
gabonáshajó főnév 1A (kissé rég)
Moſóny Wieſelburg, népes hely, itt állanak-meg a’ gabonás hajók
(1775 Kazinczy Ferenc)
Terményeink jelenleg majdnem egyedűl Ausztriában találnak vásárt, a’ dunai és tiszai vidékek is mind Bécs felé vontatják gabnás hajóikat
(1845 Pesti Hírlap)
Az éjjel Mehemed pasa Temesvár alatt nagy kővel terhelt gabonáshajókat süllyesztett el
(1885 Jókai Mór)
Elég általános gyakorlatnak tekinthető az egyes hajótípusok elnevezésénél a hajó szónak a szállított áru nevével való összevonása: sóhajó, boros-hajó, gabonáshajó, homokoshajó, köveshajó stb.s a többi
(1999 Magyar néprajz)
gabonáskocsi főnév 1A1
ha gabonás kocsit látnak a városhoz közeliteni felugrálnak ’s a kocsi eleibe rohannak, egyik erre, másik arra hívja a’ parasztot, alkusznak vélle
(1831 Mindszenthy Antal)
A veréb és vándorgalamb most is megtalálja ennivalóját a dűlőúton bandukoló gabonáskocsi mögött
(1915 Krúdy Gyula)
[a búzát] a tengeri kikötőkbe vasúton kell eljuttatni. Amennyiben lesz elég gabonaszállító vagon: a MÁVMagyar Államvasutak ugyanis évek óta külföldről bérel vagy vesz igénybe nemzetközi szerződései segítségével speciális gabonáskocsikat
(2001 Magyar Hírlap)
gabonásszekér főnév 5B (kissé rég)
[a Sopronban] tartatott héti vásárra olly ſzámoson gyltenek a gabonás ſzekerek, hogy a búzának árra 35 s 30 Garasokra le-ſzállott
(1782 Magyar Hírmondó)
A „Harpfe” kőből épített, vagy fából faragott oszlopokon álló, elől félig nyitott szín, melynek léczekből vannak a falai s arra való, hogy a megrakott gabonás szekérnek rosz időben oltalmat nyújtson
(1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Az országutakat se nyomorította meg annyira a háború, hogy a gabonásszekerek végig ne mehetnének rajta. Minek búsuljunk, amikor kenyerünk van?
(1921 Krúdy Gyula)

Beállítások