gagya l. gatya

gatya fn  gagya (nyj)

1. ’〈hagyományos, kül. paraszti férfiviseletben, megkülönböztetve a szoknya- v. ingszerű ruhadarabtól:〉 vászonból, ritk. más anyagból készült, egyszerű szabású, kül. munkaruhaként, rendsz. közvetlenül a testen viselt kétszárú ruhadarab, kül. a bő, térd alá érő(, rojtos) szárú, erősen ráncolt(, deréktájon korcba fűzött madzaggal megkötött) nadrágféle’ ❖ börhe [=] berhe, nadrág, gatya (1784 Kisded szótár C0815, 13) | A csárdás már lován ült, ingben s lobogó gatyában, hogy láthassam, mikép csakugyan nem rejte magához fegyvert (1844 Nagy Ignác 8324010, 44) | Az indiánok öltözete sokkal egyszerübb. A férfiak rendesen gatyában járnak, mellyet midőn gyalog utaznak vagy munkában vannak, czombtőig feltürnek (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Látni lehetett itt már szennyes öltözetü oláh és szerb szolgákat hosszú, báránybőr süveggel, térdig érő ingben, gatyában széles bőr tüszőkkel derekukon, bocskorosan (1873 Hamary Dániel 8179005, 36) | Alsó ruhájuk [ti. a jazigok alsótesten viselt ruhája] lobogós hosszu és bő gatya volt, melyet alant már nem füztek össze bugyogóba, mint a szkithák, hanem a magyar gatyához hasonlóan szabadon hagyták. A Trajanus-oszlop domborművei után a sok ráncz közt nem lehet egész pontosan kivenni, hogy esetleg szoknyaszerü ruha volt-e vagy pedig csakugyan kétszáru gatya? (1900 Nagy Géza CD20) | A gatya úgy szép, ha minél több szélből van. Vászonból legszebb a hatszél-, gyolcsból a tízszél gatya (1911 Malonyay Dezső CD07) | Az öreg foltozószűcs éppen a szőlőcskét permetezte. Olyan uniformisban, amilyent a gáliccal való művelkedés kíván: feltűrt gatyában, hitványos ingben, hátán rézputtonnyal (1934 Móra Ferenc C3203, 95) | A szűk gatyák szára bokánál fejeződött be, néhol, pl. Gyimesben, bakanccsal viselték. […] A bő szárú gatyák általában csak csizmaszárig értek (1997 Magyar néprajz CD47) | A [19.] század végén a gatya – bár alsóruha szerepében volt általános – a nyári hőségnek kitett emberek körében nyári ruha, munkaruha, sőt néhol ünneplő szerepe is fennmaradt (1997 Magyar néprajz CD47) | Bő szárú gatyában [volt], amit férfiak viseltek, de az arca a rövidre nyírt haj ellenére női volt, méghozzá fiatal (2009 Csaplár Vilmos 3073001, 11) • felköti a gatyát v. (a) gatyáját (biz) ’〈annak kif-ére, hogy (vmely feladatra, helyzetre felkészülve, összpontosítva) összeszedi magát vki〉’ ❖ Kösd föl a’ gatyát, ha vele akarsz ki kötni (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások 8116016, 117) | Nem, mintha remegnék A kend fenyegetéseitől. Jobban felkösse gatyáját, Akitől meg kelljen ijednem... (1844 Petőfi Sándor CD01) | Kösse fel a gagyáját, a ki az én leányom elveszi (1882 Székelyföldi gyűjtés C3000, 314) | jól föl köll neki kötni a gatyáját! Ez nehéz eset! És ilyen még nem volt! (1936 Dallos Sándor CD10) | most tényleg muszáj volt felkötnie a gatyáját a Pistának is, amióta az Esperes tanítani kezdte. Most nem nagyon beszélhetett mellé, meg kereshette a kifogásokat, hogy nem ért ő az ilyesmihez (2020 Milbacher Róbert 3586001, 29) • gatyába ráz (biz) a) ’megfegyelmez, ráncba szed vkit’ ❖ Kell, hogy gatyába rázhassuk azokat az imperialistákat. Mert igen elszemtelenkedtek (1951 Magyar Nemzet júl. 12. C4791, 3) | ha Rita „elfordult”, én ráztam gatyába, akit kellett (1997 Lakáskultúra CD39) | – Te fogd be a szád! – mondta Berman Rogernek. – Majd akkor beszélhetsz, ha kérdeznek, addig nem. Gatyába rázom én ezt, még hogy késő este ide rángatnak egy rakás huligán miatt! (2006 Kroó András ford.–Carver 3149003, 200) | Lássuk be, nem sok vizet zavarunk. A városban nagyjából a helyi méltóságocskák kormányoznak, lefölözik a kereskedelmi hajók szállítmányait. Adózgatnak valamit, talán azért, mert elszórakoztatjuk őket. De nem sokat tehetünk ellenük – még csak haderőnk sincs, hogy gatyába rázhassuk őket (2014 Lakatos István² 3575002, 103) b) ’rendbe tesz, megfelelő, jó állapotba hoz vmit vki, es. vmi’ ❖ Kezd ez a Kádár jó politikát csinálni, kezdi gatyába rázni az országot (1957 Népszabadság ápr. 17. C1498, 3) | A lovasok csak lestek, amint [a kovács] három nap alatt „gatyába rázta a lovakat” jó minőségű patkókkal megvasalva (1995 Magyar Hírlap CD09) | [a menedzser] nem csupán sízik, hanem megvette, a lehetőségekhez képest gatyába rázta és üzemelteti a Börzsönyben lévő nagyhideghegyi sícentrumot (2000 Figyelő CD2601) | Akár nyolcezer dolgozójától is megválhat a Fiat annak a költségcsökkentési programnak a következtében, amely gatyába próbálja rázni a cég autógyártó üzletágát (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. (biz) ’nadrág mint férfi v. női felsőruha’ ❖ Kérdezed: trapézszárú gatya? Ugyan már, koptatott farmer, szegecses szoknya, csipkeharisnya (1987 Népszava dec. 22. C7452, 8) | mielőtt megérkeztem egy városba, akkor még farmerban utaztam, mert negyven fokos hőségben másban nem lehetett, és egy kukoricás mellett, ahol láttam, hogy nem nagyon vannak a környéken diplomácia iránt érdeklődő elemek, letoltam a gatyát, felhúztam az öltönyt, és már teljesen nyakkendősen és öltönyben jelentem meg két perc múlva a városi csendőrparancsnok előtt (1996 Magyar Hírlap CD09) | Őszintén szólva nem is hiányzott senkinek a hideg vizes fürdés, egy héten át le sem jött rólunk a [katonai] khaki gatya és a jó meleg, hosszú szárú molinó alsónemű (2000 Magyar Hírlap CD09) | Az utastérben sűrű, ragacsos füst kavarog, mintha egy hatalmas vattacukorban ülnénk. Kacsa lenéz az ölébe, megpróbálja a padlóra söpörni a salátadarabokat, de addig matat, amíg sikerül szétkennie a szószt a gatyáján (2014 Totth Benedek 3643004, 10) | Átlagos, nem túl nőies csajnak gondolom magam. […] Jobban szeretem a gatyát, mint a szoknyát, mert praktikus. Vaskereskedésben, mikor veszem a dróthuzalokat, nem jönne jól, ha tűsarkúban tipegnék a rozsdás gerendák között, inkább bakancs (2018 Glamour 3399001, 74).

2. ’〈kül. városi v. újabb kori viseletben:〉 szár nélküli v. rövid szárú, ritk. hosszú szárú férfi alsónadrág’ ❖ ? ha [tökösségnél, vagyis heresérvnél] régi és nagy a’ ſzakadás, nem-is lehet [a belet] viſzſza tenni helyére; illy állapatban haſzontalan és lehetetlen-is a’ tk-ktés, mert az illy ſzerentſétlen ſzemélyek kéntelenitetnek életek’ minden napjaiban azzal bajoskodni, tſak hogy ſzoros gatya által valami enyhüléſt és knnyebbſéget ſzerezhetnek magoknak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 485) | gatyákat, alsónadrágokat és minden egyéb ezen szakba vágó fehérruha nemüket legujabb franczia modor szerint személyesen szabok ki (1859 Budapesti Hírlap febr. 12. C7817, [4]) | [Kerekes] bemegy a szobájába, kellemes hűs van odabent, a zsalu lehúzva, gatyára vetkőzik, alszik egyet (1963 Rónay György 9573001, 229) | Apa egyszer hosszú alsónadrágban, egy másik alkalommal pedig rövid gatyában ment végig az ebédlőn, és eközben libbentek, csapódtak lábszárai között a fehér pertlik, vagyis azok a madzagok, amelyeket a derekán megkötött (akkor ugyanis, amikor a hosszú lábravalót viselte, mert a rövid alsót nem pertli, hanem három gyöngyházgomb tartotta meg a férfiak csípőjén) (1981 Mohás Lívia 1109002, 84) | A székelés hosszú rítusából már csak az maradt, hogy a pelenkáját és a gatyáját visszahúzza. Ez időnként sokkal nagyobb kihívást jelentett számára, mint az, hogy az előbb letolta őket. Félig béna jobb kezével hiába nyúlt volna hátra, mozgatható bal kezével kellett próbálkoznia (2013 Kun Árpád 3571004, 209) • rámegy a gatyája is vmire ’〈annak kif-ére, hogy (túl) sok pénzbe kerül vmi, ill. (túl) nagy a költsége vminek〉’ ❖ Mert hogy egyáltalán gyerek lehessen: arra az embernek a gatyája is rámegy (1985 Sándor György 1138001, 69) | a gatyám is rámegy az autózásra. Manapság nagyon drága mulatság fönntartani egy gépkocsit. A parkolás, az üzemanyag, a szerviz (1999 Magyar Hírlap CD09) | A gatyád is ráment az új lakásra, neked nem jönne jól egy kis adómentes jövedelem? (2017 Csaplár Vilmos 3073006, 122) • tele (van) a gatya v. a gatyája ’(hirtelen) nagyon megijed v. fél, tart vmitől’ ❖ aki bealázatoskodik ide, annak mindjárt teli a gatyája, ha a tekintetes úr rávág az asztalra (1958 Sásdi Sándor C6879, 475) | Óóó! Itt van, maga rohadék? [...] A gatyája tele van legalább? Nem ússza ezt meg szárazon, az istenit!… Kajcsos! (1974 Munkácsi Miklós 2025025, 605) | ott fogok állni magányosan a tárgyalóteremben, és rajtam lesz a világ szeme, mint ellenzéki gócon. […] És most nekem tele a gatyám (1999 Magyar Hírlap CD09) | [–] Itt bizony a kiesés ellen ment a harc, nem lehetett hibázni. – Tele volt a gatya? – Dehogy! Maximum a szokásos meccsdrukk uralkodott el rajtam (2010 Nemzeti Sport máj. 20. C8079, 10).

2a. ’rövid(ebb) szárú sportnadrág, tornanadrág, ill. (szár nélküli) fürdőnadrág’ ❖ lopva a szüretelőket nézte: a kamaszok félmeztelenül, fekete gatyákban rohangásztak a sorok között, kosárral kezükben, nevetés, vaskos káromkodás, dalok hallatszottak (1963 Domonkos István 1037002, 17) | Az egyik aprócska medencében a kabinos áztatja a lábát. – Adjon az elvtársnak egy gatyát, hogy próbálja meg a vizet! (1968 Népszabadság jún. 7. C4818, 6) | [a gyerekek álltak] a szertár előtt, s várták, hogy odabentről a kezükbe nyomják a szerelést. Egy színehagyott, agyonmosott mezt, gatyát, [...] csámpásra taposott focicsukákat (1980 Népsport ápr. 13. C8049, 3) | [az ausztrál futballválogatottnak] elkeveredett a felszerelése, így aztán az MLSZ-től „lízingelt” mezt és gatyát (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (Áll) ’madár csüdjét borító elálló tollazat’ ❖ A’ gagyás Galambok ritkán fiaſodnak; Mert lompos gagyájok mind el-sáraſodnak: E’ miat tollok-is mind el-lotſoſodnak; Ettöl a’ tojások hülnek, ’s zápoſodnak (1779 Miháltz István ford.–Vanie4re 7225014, 71) | [A szirti sas] nyakszirtje, tarkója és gatyája rozsdaszinü, farkának töve fehér, vége fekete (1897 PallasLex. CD02) | [a kánya] gatyái és alsó farkfedői rozsdavörösek (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A pávafarkú [galamb] a legfehérebb, látod?… Magasra repül, és nagy bukfencekkel jön lefelé, merész… és jószívű… Páva és mégis szerény… A golyvás csak udvarol meg turbékol, gatyája is van, felfújja a begyét, pedig nem is szép, látod? (1976 Dobos László 1034002, 174) | A kiszínezett hím [ún. kék vércse] különösen szép, sötét palakék, gatyája fahéjvörös (1995 Magyarország állatvilága CD14).

Ö: alsó~, farmer-, gyolcs-, kis~, klott~, pamut-, vászon-.

Fr: egy, ing.

ÖU: fürdő~, halász~, paraszt~, patyolat~, selyem~, szőr~, torna~, úszó~.

ÖE: ~kötő, ~pőc.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.