gacsiba (I. 16A II. 6A) l. kacsiba

kacsiba mn és fn (rég v. nyj)gacsiba (nyj)

I. mn 16A6

’görbe, csámpás 〈láb〉, es. deformálódott, elferdült 〈ujj〉, ill. ilyen lábú 〈ember, állat〉’ ❖ katsibák [=] horgas, ltsös lábuak (1784 Kisded szótár C0815, 47) | Mind ezek közt nem vólt, egy-is gatsiba ló (1788 Gvadányi József C1942, 93) | ők [ti. a két szegény ember] nem laktak utczában, viskóik azon hosszú sort fejezvén be, melly a’ falú testéből egy nagy kacsiba lábként messze kinyujtózott (1834 Vörösmarty Mihály 8524421, 33) | „Serperastrum”-nak hívták – Varro szerint – azon térdkötőket, mellyeket a járni tanuló kisdedek lábaira szoktak alkalmazni, hogy a térdüket föl ne törjék, vagy kacsibák ne legyenek (1862 Fábián Gábor C1646, 311) | A kacsiba öregújj egyike a leggyakrabban előforduló ízferdüléseknek (1876 Orvosi Hetilap C8126, 648) | őbelőle is itt válik valami kacsiba vénember (1997 Magyar Nemzet aug. 2. C6354, 23).

a. ’görbe v. meggörbült, ill. göcsörtös v. egyenetlen 〈dolog〉’ ❖ gacsiba: „ëgyentelen”, idomtalan (1901 Magyar Nyelvőr C5241, 101) | A jég igen gacsiba (1914 Magyar Nyelv C5856, 380) | [Az asszony] meggyet szemezett egy gacsiba fáról (1958 Szabad Föld aug. 20. C4857, 9) | gacsiba ’csomós, dudoros, görbe <fadarab>’ (2005 Balogh Lajos² C7185, 365).

II. fn 6A

1. (rég) ’görbe, csámpás lábú, ill. hitvány, fejletlen állat, es. ember’ ❖ A’ tzudar ortzákat ’s alamúz apró gatsibákat Illyen Anyák nevelik ’s ember’ otsúja telik (1786 Édes Gergely 7095002, 42) | Gatsiba, gatsos, mg. der Tollfuß (1807 Magyar–német és német–magyar lexikon C5799, 544. hasáb) | összeszentelnek csámpásokat csámpásokkal, nyomorékokat vakokkal a’ munkás rész terhére, a’ rosz juhász, ki soha sem salakoz (mustrál) hanem minden gacsibát meghagy, melly miatt a’ halomás [= halálozás] nyájában olly nagy (1842 Társalkodó C7979, 142).

2. (kissé rég) ’〈a kaszanyél két fogantyúja közül:〉 kül. a kasza végén levő, bal kézzel fogott fogantyú’ ❖ Kacsíba: kacs […] = kasza’ fogatéja balról; ellenben ama’ görbe fának a kasza nyélen, mellyet a’ kaszás jobbjában tart, bankó a’ neve (1839 Tudományos Gyűjtemény C7313, 35) | a kacsiba, gacsiba […] am. ’görbe, horgas; a kaszanyél bal fogantyúja’ (1915 Pais Dezső C5857, 407) | Kasza, 140 cm., (K = kasza, N = nyele, C = csapó, Ka = kacsiba, bankó) (1941 Vajkai Aurél C6099, 252).

Sz: kacsibás.

Vö. CzF. gacsiba, ~; TESz.; ÚMTsz. gacsiba, ~

gacsiba lásd kacsiba
kacsiba ❖ melléknév és főnév (rég v. nyj)
permalink
gacsiba I. 16A II. 6A (nyj)
I. melléknév ◦ 16A6
görbe, csámpás 〈láb〉, es. deformálódott, elferdült 〈ujj〉, ill. ilyen lábú 〈ember, állat〉
katsibák [=] horgas, ltsös lábuak
(1784 Kisded szótár)
Mind ezek közt nem vólt, egy-is gatsiba ló
(1788 Gvadányi József)
ők [ti. a két szegény ember] nem laktak utczában, viskóik azon hosszú sort fejezvén be, melly a’ falú testéből egy nagy kacsiba lábként messze kinyujtózott
(1834 Vörösmarty Mihály)
„Serperastrum”-nak hívták – Varro szerint – azon térdkötőket, mellyeket a járni tanuló kisdedek lábaira szoktak alkalmazni, hogy a térdüket föl ne törjék, vagy kacsibák ne legyenek
(1862 Fábián Gábor)
A kacsiba öregújj egyike a leggyakrabban előforduló ízferdüléseknek
(1876 Orvosi Hetilap)
őbelőle is itt válik valami kacsiba vénember
(1997 Magyar Nemzet aug. 2.)
a.
görbe v. meggörbült, ill. göcsörtös v. egyenetlen 〈dolog〉
gacsiba: „ëgyentelen”, idomtalan
(1901 Magyar Nyelvőr)
A jég igen gacsiba
(1914 Magyar Nyelv)
[Az asszony] meggyet szemezett egy gacsiba fáról
(1958 Szabad Föld aug. 20.)
gacsiba ’csomós, dudoros, görbe <fadarab>’
(2005 Balogh Lajos²)
II. főnév ◦ 6A
1. (rég)
görbe, csámpás lábú, ill. hitvány, fejletlen állat, es. ember
A’ tzudar ortzákat ’s alamúz apró gatsibákat Illyen Anyák nevelik ’s ember’ otsúja telik
(1786 Édes Gergely)
Gatsiba, gatsos, mg.magábanérthető ’főnév’ der Tollfuß
(1807 Magyar–német és német–magyar lexikon)
összeszentelnek csámpásokat csámpásokkal, nyomorékokat vakokkal a’ munkás rész terhére, a’ rosz juhász, ki soha sem salakoz (mustrál) hanem minden gacsibát meghagy, melly miatt a’ halomás [= halálozás] nyájában olly nagy
(1842 Társalkodó)
2. (kissé rég)
〈a kaszanyél két fogantyúja közül:〉 kül. a kasza végén levő, bal kézzel fogott fogantyú
Kacsíba: kacs […] = kasza’ fogatéja balról; ellenben ama’ görbe fának a kasza nyélen, mellyet a’ kaszás jobbjában tart, bankó a’ neve
(1839 Tudományos Gyűjtemény)
a kacsiba, gacsiba […] am.annyi mint ’görbe, horgas; a kaszanyél bal fogantyúja’
(1915 Pais Dezső)
Kasza, 140 cm.centiméter, (K = kasza, N = nyele, C = csapó, Ka = kacsiba, bankó)
(1941 Vajkai Aurél)
Sz: kacsibás
Vö. CzF. gacsiba, ~; TESz.; ÚMTsz. gacsiba, ~
ÚESz: ↪kacsiba

Beállítások