gagyog ige 2a  gyagyog (rég v. nyj)

1. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈a beszéd kezdeti fokán levő kisgyermek〉 (értelmes szavakra emlékeztető) hangcsoportokat v. egyes szavakat (tökéletlen hangképzéssel) összefüggéstelenül mond(ogat), ill. 〈száj〉 e tevékenységet végzi’ ❖ ? gügyögni [=] gugyogni, gagyogni, bugyogni, ggitsélni, tsevegni, ſzotyogni, gagyatolni, hebegni, pelypegni (1784 Kisded szótár C0815, 29) | De hát hogy ne akarna egy nő eldicsekedni azzal a szép kis babával, a ki már gagyogni is kezd, az anyjának? (1888 Jókai Mór C2317, 198) | Istenfélelemben s igaz jámborságban Kezdette nevelni már piczi korában. És alig gagyogott még gyermek ajka, Már is a „Miatyánk” hangzott szépen rajta (1892 Rozgonyi György 8399001, 5) | [a kisújszállási szóhasználat szerint] a kis gyerek pedig, mikor beszélni kezd: gagyog, v. gyagyog (1902 Magyar Nyelvőr C0360, 466) | Ferinek hívták a kisfiút, de a dajka „Ferili”-nek szólította és az apróság – már sokat gagyogott – ha kérdezték, hogy hívják, szintén azt mondta: Ferili (1927 Sinkó Ervin CD10) | A még beszélni nem tudó, csak gagyogó gyermek sajátos hanglejtéssel fejezi ki érzelmeit, akaratát (1997 PedagógiaiLex. C6811, 678).

1a. ts ’〈kisgyermek〉 így mond vmit’ ❖ A’ második esztendejében lépvén az egyik [ti. gyermek]: „Papa, Mama” szavakat gagyogja, a’ másik tsak egyszer és érthetetlen hangot ejt (1836 Tudományos Gyűjtemény C7278, 11) | téged fölneveltelek, s megértém, mit gagyogtál: Midön tütüt kértél tőlem, megértém s innod adtam, Popát ha mondál, én legott szaladtam a kenyérért (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0658, 191) | Figyeljetek, [a kisded] most hogy csacsog! Nem is tudom, hogy mit gagyog (1923 Pákozdy Ferenc CD10) | Csuri pici korában nem tudta kimondani a nagymamá-t, gya-gya-gyá-t gagyogott (1990 Magyar Nemzet szept. 25. C8365, 7).

1b. tn ’〈kisgyermekhez, es. állathoz〉 kedveskedve, ehhez hasonló módon, az ilyen beszédet utánozva beszél vki’ ❖ Gagyog hozzá [ti. a fiú a kutyájához], hátát veregetve – Egy karjával nyakát átölelve (1845 Lukács Pál 8279025, 128) | maga is valósággal kisgyerekké váltan játszott a csöppséggel, gagyogott neki, karjára emelte (1931 Kassák Lajos 9314006, 89) | a négyéves gyerek is csak akkor gagyog, ha gagyognak vele, egyébként beszél rendesen (2001 Népszabadság aug. 22. C7849, 9).

2. tn (tárgyragos határozóval is) (pejor is) ’alig érthetően, akadozva v. összefüggéstelenül, ill. a hallgató számára idegen nyelven, érthetetlenül beszél vki’ ❖ tsak gagyog minden értelem nélkl mindég a’ Krisztus’ kifolytt vérérl … a’ Bnkementzérl (Purgatoriumról) (1788 Gelei József ford.–Sintenis C1868, 324) | Sokat gagyogſz ’s minden ſzegletbe kutatol, Valóſágot még-is ſehol ſe mutatol (1796 Gvadányi József C1923, 102) | Sajnovics az ügy kárára a’ jeges tenger partjaihoz vetődvén, a’ gyagyogó lapp szájából magyar hangokat véle hallani (1858 Magyar Nyelvészet C7090, 68) | Misi bá beszélni sem tudott a sok pálinkától. Gagyogva veszekedett vélem s a nagyszakállú boltossal, hogy aszonta, bécsaptuk, elloptuk a pénzét (1939 Asztalos István 9012003, 14) | [az agresszív, szitkozódó szomszéd] a német férjembe is belekötött, azt ordítozta: „te meg ne gagyogjál ezen a gonosz nyelven, magyarul beszélj!” (2002 Magyar Hírlap CD09).

2a. ts (pejor is) ’így mond vmit vki’ ❖ Meg tsókoltam Kapítányomnak kezét‚ ’s köſzönetet gagyogtam néki (1791 Verseghy Ferenc ford.–Kotzebue C4444, 17) | a’ te utólsó Isten megáldjodat mitsoda megtördelt haldokló hangon fogod … hozzám gyagyogni (1816 Balajthy József ford.–Uhlich C0738, 18) | Nehány mentegető szót gagyogtam s inkább futva, mint menve tartottam a rendőrséghez (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | [Bencze Miska] a pohár szélét csókolgatta és a részegség sírdogáló nevetésével gagyogta: – a fiam… az én fiam… ha megpukkadsz is nyomorult Csámpás, az én fiam! (1919 Kertész István CD10) | Azért, mert a fűszeresnél gagyognak valamit, még nem jelenti, hogy igaz (1998 Görgey Gábor C7806, 19).

3. tn (tárgyragos határozóval is) (pejor is) ’〈vmely, kül. idegen nyelven〉 gyengén, kezdetleges szinten beszél(ve szól), ill. az idegen nyelvet így bírva, használva beszélget, kommunikál vkivel vki’ ❖ Grammatikus minek a’ ſzületett és tiſzta Magyarnak? Mintha […] annya’ tejével Szopta ſaját nyelvén igazán nem tudna gagyogni (1791 Verseghy Ferenc 7373035, 7) | egy keveset olaszul is gagyogtam (1835 Regélő C0459, 348) | A harminc év óta nem hallott hazai hang édessége majd őrültté tette a meghonosult arabot s elkezdett táncolni, üvölteni és gagyogni különféle nyelveken, amikből Vámbéry is csak egyes szavakat bírt megérteni (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | Félév alatt valahogy gagyogtam spanyolul, a másik félév alatt már beszéltem, társalogtam is (1926 Kosztolányi Dezső 9359110, 51) | A gazdám azt mondja, Szandor… le krivi, azt mondja, írjál, írjál haza, azt mondja. Már mondom, a posta jó, meg minden… hát már jól tudtam gagyogni franciául velük (1990 Sára Sándor 2001026, 30).

3a. ts (pejor is) ’〈vmely, kül. idegen nyelvet〉 gyengén, kezdetleges szinten használ, beszél vki’ ❖ mulatságos adatokat irhatnék le, miképen gagyogták uraink a magyar nyelvet (1867 Vas Gereben C4385, 427) | egypár szó franciát és még kevesebb németet gagyogott csupán (1929 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | szánakozó mosollyal pillantana rám, mint az az angol arra a félvad ausztráliaira, aki a Pidgin-English-t gagyogja (1933 Kosztolányi Dezső 9359111, 182) | [az 1956-ban kivándoroltak] már alig gagyogják a magyar nyelvet (1993 Népszava ápr. 16. C7458, 9).

4. tn (nyj) ’〈madár, kül. lúd〉 hosszasan, szaggatottan, az emberi beszédre emlékeztető tónusban szól’ ❖ [félálomban a szekérkerék nyikorgását] vadliba gágogásnak hallom; mintha egész falkák gagyognának, rikoltoznának egymásra, messziről… (1912 Vasárnapi Újság C7426, 984) | a parton elandalítóan a madár álmába’ gagyog (1921 Strém István CD10) | gagyog ~ (-ok, -ó v. gagyoksz) tn. i. ’hangokat, szinte beszélgetés-szerűen ad ki baromfi, még folyékonyan beszélni nem tudó kisgyerek stb.’ Vaj minek kátoznak a libák? Vacs csak magigba gagyognak? Vendégöd várnak (1952 Ormánysági szótár C6860, 180) | [Eördögh Tibor Magyar vadászati szó- és szokásgyűjtemény című műve szerint] a magasan húzó, beszélgető vadlibák gagyognak, gegerésznek, gaggantanak, beségnek, a vízen éjszakázók pedig zsibonganak, gágognak, kurjantanak és lármáznak (2000 Élet és Tudomány C6269, 790).

J: gügyög.

ÖU: el~.

Sz: gagyogás.

Vö. CzF. ~, gyagyog; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.