galambvirág fn 3A2
1. (Növ is) ’Európában élő, főként gyertyánnal és bükkel elegyes erdőkben előforduló, kora tavaszi, 10–20 centiméter magas, kecses, bokros tövű, fehér virágú évelő növény, ill. e növények faja, az ún. erdei galambvirág (Isopyrum thalictroides)’ ❖ Galambfű v. galambvirág (növ., Isopyrum L.), a boglárkafélék füve (1894 PallasLex. CD02) | Téli hajtatásra és virágoztatásra még az erős fagyok beállta előtt gyűjtsük össze a dudvásszárú növényeket, mégpedig a salátaboglárkát, martilaput […], galambvirágot (Isopyrum thalictoides [!]), májvirágot (1954 Élet és Tudomány C4905, 1597) | galambvirág […] Isopyrum thalictroides (virnánc) (1965 Csapody Vera–Priszter Szaniszló C5201, [66]) | [Bükkszentkeresztnél] a Hollós-hegyek bükköseinek gyepszintjében […] összefüggő virágmező jelzi a keltikék megjelenését. Kisebb mennyiségben megfigyelhetők a fehér galambvirágok (2000 Veres László CD36).
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Czámolylevelű galambvirág. Isopyrum thalictroides L. – (Galambfű, galamó, virnáncz […]) (1902 Wagner János CD35) | galambvirág Isopyrum; I. [= Isopyrum] thalictroides (erdei galambvirág) (1998 Növényneveink C6120, 96).
2. (kissé rég) ’harangláb mint növény’ ❖ Galamóvirág [!], mg. tzamoly, gelesztafü, die gemeine Agley (1807 Magyar–német és német–magyar lexikon C5800, 540. hasáb) | Itt egy rozmarin szál, az emlékezetre; kérlek, édes rózsám, hogy jussak eszedbe: itt meg háromszín ibolya, ez való a gondolatra. […] Nesze, neked ánis, meg galambvirág (1867 Arany János ford.–Shakespeare CD11) | a fűzfalevél, a bürök, az orgona, a hegyi kökörcsin (Pulsatilla montana), a galambvirág (Aquilegia vulgaris) zöld […] festék készítésére használatos (1999 Magyar néprajz CD47).
2a. (egysz-ban) (rég, Növ) ’〈az ún. közönséges harangláb faj (Aquilegia vulgaris) elnevezéseként〉’ ❖ Aquilegia vulgaris. Galamb-(Harang) Virág (1781 Benkő József C0291, 420) | galambvirág: Aquilegia vulgaris L. (1908 Magyar Nyelv C5850, 32).
Vö. CzF.; ÉKsz.; ÚMTsz.