gallicizmus fn 4A (Nyelvt)
1. ’a francia nyelvre jellemző kifejezésmód, szerkezet, kül. szókapcsolat’ ❖ [a német nyelv] sok Gallicismust ajándékozott meg a’ maga honosságával (civitate donavit) és ez által azt nyerte, hogy a’ mostani német nyelv – a’ Klopstock, Wieland, Göthe és Schiller nyelve ezerszerte szebb, bővebb, nemesebb a’ Canitz, Opitz nyelvénél (1802 Virág Benedek C2555, 501) | senki se akarná komolyan bizonyíttatni magának, hogy teszem azt egy gallicizmus, azaz egy oly kifejezés, amely csakis a francia nyelvnek sajátja, igazi francia szólás (1896 PallasLex. CD02) | [Kazinczy előtt] még a germanizmusok, gallicizmusok sem egész fordíthatatlan nyelvi egységek, hanem a nyelvben megrögzött egykor eleven képek, kapcsolatok, amelyeket a másik nyelv is utánozhat (1931 Németh László² CD10) | [A francia nyelvkönyv] huszonöt fejezete elsődlegesen szókincsbővítő és a kommunikáció szempontjából meghatározóan fontos gallicizmusokat megtanító feladatokat, gyakorlatokat tartalmaz (1995 Új Könyvek CD29).
2. ’más nyelvben megjelenő franciás szerkesztésmód, szóhasználat stb.’ ❖ kevéssé tűrhetők […]: a’ Graecismus, Latinismus, Gallicismus, Germanismus ’s a’ t. Azomban: az elmés Fordíttó a’ szóllásnak bizonyos új alkalmaztatásaival […] ékesítheti mind-azonáltal, vagy-is inkább az eredet-íráshoz hasonlóvá teheti fordíttását (1787–1789 Batsányi János 7023017, 105) | [Báróczi prózájának] idegenszerűségei közűl a gallicizmusok és germanizmusok nagyobbára abban a törekvésében lelik magyarázatukat, hogy minél emelkedettebb hangon, minél választékosabban és finomabban írjon (1887 Beöthy Zsolt 8048009, 78) | [Szomory Dezső] stílusa nem lehet mindig iskolásan-egyenletes, kinyalt és szabályos. Akik annak idején a gallicizmusát, vagy az anglicizmusát hányták a szemére, tévedtek (1917 Kosztolányi Dezső CD10) | nem hibátlan szerkezetű és [!] (és sajnos nem is tökéletesen, gyakran gallicizmusokkal fordított) [regény a Szerettem őt Anna Gavaldától] (2006 Népszava márc. 6. C7469, 14).
Vö. ÉrtSz.; TESz. gall; ÉKsz.; IdSz.