gallus mn és fn 4A (kissé rég)  gállus (ritk) , gallusz (ritk)

I. mn

1. (Tört) ’az i. e. 1. évezred közepére a Pireneusoktól és a Mediterráneumtól a La Manche csatornáig, az Atlanti-óceántól a Rajnáig terjedő területen letelepült, (többségében) az itt létrejött, később róla elnevezett Galliában élt, kelta nyelvet beszélő, majd romanizálódó 〈népcsoport (vmely része)〉’ ❖ Tektoság, Toliſtoboji, és más Gallus népek (1796 Molnár János C0297, 50) | A’ Frantzok ſzint úgy Német és Gallus Nemzetbl eredtek, valamint az Oláhok Bolgárból és Olaſzból (1808 Sándor István C1533, 129) | [Dauphinét] a római korszak előtt allobrogok, graioceles, segalaunés, voconces, tricatini, cavares és más kisebb gallus törzsek lakták (1893 PallasLex. CD02) | Galaták, az ókori kisázsiai Galatia v. Gallograecia nevű tartomány lakosai. Ezek eredetileg kelta v. gallus népek voltak, amelyeket Kr. e. 278. hívott az országba I. Nikomedes az Alduna mellől és Thrakiából, ahol telepeik voltak (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 197).

1a. (Tört) ’e népcsoporthoz tartozó, e népcsoportból származó 〈személy, csoport〉, ill. e népcsoportból való 〈eredet, származás〉’ ❖ Orientziuſt Gallusnak mondgyák lenni, ki III. Valentiniánus’ idejében több Ariánuſt térített-meg (1798 Molnár János C0299, 140) | Tacitus írja a’ Gallus eredetü Bojusokról [= bójokról] (1831 Tudományos Gyűjtemény C7221, 95) | [Caecilius Statius] mint insuber gallus rabszolga valószínűleg Kr. e. 194 körül […] került Rómába (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Carausius, gallus származású római hadvezér és britannus ellencsászár (1902 ÓkoriLex. CD28) | A gallus nőkben ritka szépséggel nagy bátorság és testi erő párosult, mondja Caesar (1913 Pesti Hírlap júl. 19. C5661, 2).

2. (Tört) ’〈E népcsoporttal v. Galliával kapcs.〉’

2a. ’e népcsoport által v. Galliában létrehozott, készített v. haszn. 〈dolog〉, ill. 〈vmely dolognak〉 e népcsoport kultúrájából, gyakorlatából való 〈eredete〉’ ❖ [Caracalla császár ragadványnevét] tsak a’ köznép adta néki, mert bizonyos gallus ruházat nemét szokta viselni, mellyet Karakallának híttak (1824 Haliczky Antal C5566, 21) | Gallus fegyverek és ékszerek (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a petorritum nevű szekér] gallus eredetű nyilt kocsi, négy kerékkel, melyet csak a szegény köznép használt (1904 ÓkoriLex. CD28).

2b. ’e népcsoporthoz tartozást kifejező, e népcsoportra v. tagjaira jellemző, náluk v. Galliában szokásos’ ❖ A’ gallus haj és szakál. A’ Gallusok hófehérek voltak, és szálasnövésűek. Természetüknél fogva veres hajuk volt (1840 Regélő C0464, 818) | Fredegar nem találta ki ezt a mesét [a frankok trójai származásáról szóló mondát], hanem elbeszélése a gallus hagyományokon nyugszik (1897 Akadémiai Értesítő C8527, 50) | [az ubii germán törzs] Caesar idejében a Rhenus jobb partján, a mai Lahn folyó völgyében lakott. A többi germánoknál műveltebbek voltak s gallus szokásokat sajátítottak el (1904 ÓkoriLex. CD28).

2c. ’e népcsoporttal v. Galliában megeső, történő, ill. e népcsoport körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ Itáliába bent folytattatott a gallus háboru, mellynek dicsőséges véget vetettek M. [= Marcus] Claudius Marcellus és Cn. [= Cnaeus] Cornelius Scipio polgármesterek (1827 e. Kossuth Lajos CD32) | [A latobrigek] egy ízben megindították a gallus népvándorlást, sőt 14 000-en el is hagyták ősi tanyájokat, de Julius Caesar rákényszerítette őket hogy oda újból visszatérjenek (1895 PallasLex. CD02) | talán épp ez a döntő jelentősége a gallus betörésnek, hogy Róma egyéni jellege kibontakozhatott (1935 Hóman Bálint munkái CD42).

3. (Nyelvt is) ’e népcsoport által beszélt szárazföldi kelta 〈nyelv(járás)〉, ill. e nyelvhez tartozó, abból származó v. arra jellemző 〈elem, sajátosság〉’ ❖ [a galliai népek] mind Gállus nyelvel éltek nem a’ moſtani Frantziával (1783 Molnár János C0290, 215) | a Közép-Duna vidékein talált feliratok és régi földrajzi nevek, a Fekete Erdőtől a fekete tengerig, gallus nevek (1874 Athenaeum C8397, 2603) | [a filológusok egy része] azt hiszi, hogy [a ’kelta’ jelentésű celt szó] egy állítólagos gallus szótól, t. i. a cellt-től származik, amely kovát, tűzkövet jelentene (1893 PallasLex. CD02) | Gotini, helyesebben Cotini […], Tacitus szerint […] gallus nyelvet beszélő nép (1902 ÓkoriLex. CD28).

3a. (ritk) ’e nyelvből való 〈eredet〉, ill. ilyen nyelvű 〈szöveg, mű〉’ ❖ [A sagum] állítólag […] gallus eredetű szó és voltaképen a hispaniai, galliai, liguriai és germán katonák hadi köpenyét jelentette (1904 ÓkoriLex. CD28) | [Schmidt József akadémikus] latin és gallus feliratos emlékek alapján fejtegette, hogy az itáliai és kelta dialektusokban jelentkező „i” genitivusi suffixum […] indogermán i-végü genitivusra vezethető vissza (1913 Pesti Hírlap jan. 8. C5661, 8).

3b. (-ul raggal, hsz-szerűen) (ritk) ’e nyelven’ ❖ Kár volt Jókainak azzal vesződnie, hogy a francziáknak franczia toasztot mondott. Megértették volna a francziák amugy is. Például, ha – mint Kakas Márton – gallusul mondta volna el (1885 Borsszem Jankó aug. 16. C5004, 2) | Az óriás mozdult egyet, szép Erippe ráeszmélt, hogy nem otthon vannak, s bemutatta egymásnak a két urat. „Az uram.” „A gazdám.” Először görögül, aztán gallusul (1934 e. Móra Ferenc C5059, 212).

4. (Tört) ’(jellemzően) e népcsoport által v. e nyelv beszélői által lakott, ill. Galliához tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő’ ❖ [a] feudumi rendszer a’ German eredetűektől elfoglaltt Gallus, Olasz, és más Római tartományokban fejtődött először ki (1820 Fejér György C5527, 10) | Igy pusztult ki másfél század alatt a gallus földről minden szellemi müveltség (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Gergovia nevü gallus város, amelyet 53. Kr. e. Julius Caesar eredménytelenül ostromolt (1894 PallasLex. CD02) | Grenoble egykor Cularo nevű gallus helység volt (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 28).

5. (ritk, Tört) ’e népcsoport, ill. a rómaiak által szervezett, Gallia területén működő 〈közigazgatási egység〉’ ❖ [Julianus római császár] a gazdaságilag súlyosan megterhelt gallus provinciák adóügyét is megjavította (1935 Hóman Bálint munkái CD42).

5a. (Tört) ’ilyen közigazgatási egység v. e népcsoport szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ a’ Gallus Vezér […] elő-állva körűl hordá szemeit a Római seregen (1818 Hasznos Mulatságok C0177, 387) | Nevezetes gallus pénz. Mult év vége felé a’ Saone jobb partján egy 18 decigramme-ot nyomó ezüst pénzt találtak, mellynek egy oldalán jobbra néző sisakos Pallas-fő, más oldalán […] láncsás lovag látható (1840 Honművész C6074, 132) | előbb veszed Hirét, hogy a bátor Britanniában Kötöttek ki a gallus legiók (1872 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare CD11) | [Caesar] Corfiniumban a gallus helytartóvá (utódává) kijelölt L. [= Lucius] Domitiust seregestül megadásra kényszerítette (1902 ÓkoriLex. CD28).

6. (sajtó v. irod) ’〈az e népcsoportból, valamint római és germán elemekből az egykori Gallia területén kialakult francia nép jelzőjeként〉’ ❖ [az új párt] az 1792-ki forradalomra támaszkodik, mely a gallus népet a frankoknak, elnyomóiknak jármától megszabadította (1856 Pesti Napló ápr. 20. C8638, [2]) | [A pók] semmit sem törődik, hogy […] mennyire bántja a valóban gyönyörű és remek épületeire méltán büszke gallus-népnek szépért rajongó érzékét (1925 Jablonowski József C7950, 29).

6a. (sajtó v. irod) ’e néphez v. Franciaországhoz tartozó, e népből származó 〈személy, csoport〉, ill. e népből való 〈származás〉’ ❖ [1485.óben] a’ gallus-származatu VIId. Henrik királyi méltóságra jutott (1839 Társalkodó C7976, 1) | D’hauret, azon gallus bölcs, ki Magyarországot is bejárta (1857 Széchenyi István CD1501) | [Jean Richepin] volt koldus, tengerész, erőművész és színész: afféle gallus Gorkij (1907 Juhász Gyula¹ 9284839, 106).

7. (sajtó v. irod) ’〈E néppel v. Franciaországgal kapcs.〉’

7a. ’e nép által v. Franciaországban létrehozott, készített v. művelt, folytatott, haszn. 〈dolog〉’ ❖ a’ hajdani Nemzetek és Királyok pénzei, mellyek felosztatnak. 1) Európaiakra, ezek ismét a) Spanyol, b) Gallus, c) Német, d) Olasz e) Szicíliai [pénzekre] (1819 Jankovich Miklós C5507, 87) | az angol viszont gallus piperét és német ábrándot ölt magára (1841 Széchenyi István CD1501) | Örvendetes és sikeres vállalkozás a Francia költők antológiája, mely sokak számára ad kulcsot a gallus líra szépségeihez (1959 Magyar Nemzet febr. 7. C4798, 4).

7b. ’e néphez tartozást kifejező, e népre v. tagjaira jellemző, náluk v. Franciaországban szokásos’ ❖ [Delibes] egyesíti a magyar „fáintosságot” a gallus eleganciával (1876 Fővárosi Lapok C8092, 1080) | [Georges Ohnet] egy szokatlan elemet is vegyitett elbeszélésébe, az igazi gallus jókedvet (1894 Pesti Napló dec. 6. C8676, 5) | A gallus játsziság tehát, harmatos romlás, hajnali ború… Ó, Párizs! És még egyszer, mindenhogyan Párizs (1911 Kaffka Margit CD10).

8. (sajtó v. irod) ’e nép által beszélt újlatin 〈nyelv〉, ill. e nyelvhez tartozó, abból származó 〈elem〉’ ❖ hogy nem akarom discipulusomnak elismerni és elfogadni, que je le désavoue [= hogy megtagadom] – hadd spékeljem mondókámat én is egy kissé gallus szavacskákkal (1845 Széchenyi István CD1501) | átlépjük azt a fokot is, hol a petite [= kis] Louise erényeit dicsérjük ékes gallus-nyelven (1909 Laczkó Géza CD10).

8a. (-ul raggal, hsz-szerűen) (ritk, sajtó) ’e nyelven’ ❖ Robe és toque, kérem, ha már gallusúl beszélünk, nem talár és barrette (1899 Pesti Hírlap márc. 16. C5647, 9) | Franciául egymással csak olyanok elött beszéltek, akikről tudták, hogy nem tudnak gallusul, mig olyanok elött, akikröl feltehették, hogy megértik a francia szót, nagyobb biztonság okából – németül cseréltek véleményt (1931 Pesti Hírlap júl. 29. C5679, 3).

9. (ritk, sajtó) ’(jellemzően) e nép által v. e nyelv beszélői által lakott, v. Franciaországhoz tartozó 〈terület〉’ ❖ [III. Napóleon] a régészeknek és történészeknek a legjobb buzditást adja, saját példájával megy elől. Felkutatja régi gallus földünket egészen (1864 Pesti Napló ápr. 7. C8646, [3]) | Hogy a tangó idegen eredetü, az nem sokat jelent: a keringő, a polka s megannyi más szintén nem gallus földön termett. […] És a francia földön minden tánc franciává s a mi ezzel egyet jelent, választékossá és formássá lett (1913 Budapesti Hírlap okt. 30. C4701, 27).

10. (ritk, sajtó) ’e nép által szervezett, Franciaország területén működő 〈állam〉’ ❖ Figyelemmel kell kisérnünk a gallus respublika haladását és fejlődését. De addig meg kell szakitanunk minden összeköttetést a franczia köztársasággal (1891 Pesti Napló ápr. 23. esti kiadás C8673, 1) • gallus kakas (sajtó v. irod) ’〈Franciaország jelképeként, ill. Vallónia (francia nyelvű közösségének a) jelképeként〉’ ❖ ha még egyszer a’ gallus kakas Belgiomba kiálthat, többé onnét egykönnyen ki nem hajtathatik (1832 Hazai és Külföldi Tudósítások C8286, 237) | [a porosz Militärische Blätter című folyóirat] a Porosz- és Francziaország közti háború esélyeit vizsgálván, azt találta mondani, hogy a porosz sas előbb fog Páris felett lebegni, mint a gallus kakas a berlini várkastélyon kukorékoljon (1863 Pesti Napló máj. 8. C8645, [3]).

10a. (sajtó v. irod) ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ a’ sajtcsinálok’ vitéz Ruytere az egyesült tömérdek hadihajósereget visszaverte, a’ csata’ kezdetivel pedig a’ büszke gallus armáda gyalázatosan megszökött (1837 Figyelmező C6730, 204) | Isten kente fel őt [ti. X. Károlyt] gallus királlyá (1857 Széchenyi István CD1501) | a muszka czár s a gallus elnök, Ha itt vagy ott egy tósztot elnyög (1895 Borsszem Jankó jún. 30. C5014, 2) | ama dölyfös gallus Tsászár, Napoleon (1931 Budapesti Hírlap máj. 13. C4719, 10).

II. fn

1. (rendsz. tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) (Tört is) ’az i. e. 1. évezred közepére a Pireneusoktól és a Mediterráneumtól a La Manche csatornáig, az Atlanti-óceántól a Rajnáig terjedő területen letelepült, (többségében) az itt létrejött, később róla elnevezett Galliában élt, kelta nyelvet beszélő, majd romanizálódó népcsoport (vmely része)’ ❖ [az Appenninekből] termék elé Kamillus, mindön mind egy lábig le-aprittá a’ Galluſokat (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 129) | Mint frank – legyőztem gallust és románt (1869 Borsszem Jankó naptára 1870-re C1166, 319) | A [i.e.] IV. században […] kezdődik a galluszok betöréseinek sorozata (1938 Népszava júl. 19. C7506, 7) | Úgy tűnik, az orosz parlament a Szovjetunióba hurcolt magyar műkincseket is a barbár gallusokhoz hasonlóan kívánja elbirtokolni (1997 Országgyűlési Napló CD62).

1a. (Tört is) ’e népcsoporthoz tartozó személy, kül. férfi’ ❖ midn egy Gallus […] Papiriusnak, hires Romai F Vezérnek, nagy ſz ſzakállát hizelkedve meg-törölgetné, úgy meg-haraguvék, hogy éléfánt-tetemböl kéſzült páltzájával, azt, fbe üté (1786 Mátyus István C3067, 391) | A szerző, Dezobrea Károly, az ismertes „Anacharsis” módját követve, egy ifju gallust utaztat Rómába Augustus alatt (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Az isteni Július bazilikájának lépcsőjén […] komoly gallusok és sáfárkodó kibertinusok tömege sürgölődött (1924 Gróh István CD10) | A szemernyi gallus […] sokféle ellenséggel megküzdött már, de asszonyokkal még soha (1991 Népszava dec. 17. C7456, 6).

2. (ritk) ’e népcsoport által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád kelta ágának kontinentális csoportjához tartozó, a középkorra kihalt nyelv’ ❖ Cimber neveket [ti. a korai germán kimberekét] Plutárk rabló tolvajnak magyarázza, ő ugyan régi németbűl, Festus pedig Gallusbúl (1816 Pálóczi Horváth Ádám C2567, 162).

3. (rendsz. tbsz-ban, hat ne-vel) (sajtó v. irod) ’〈az e népcsoportból valamint római és germán elemekből az egykori Gallia területén kialakult francia nép megnevezéseként〉’ ❖ Minémü dúlást vittek végbe Brüſſzel Városában a’ Frantziák? […] A’ városi kies sétáló-helynek sor-fáit is ki-vagdalták ezek a’ tsúnya kakasok (gallusok.) (1793 Magyar Hírmondó C5810, 480) | tán több – keserű versenygés van Pápista ’s Reformatus mint Gallus és Angol közt (1831 Széchenyi István 8429006, 69) | ennél az egy francia szónál [ti. a karriernél] többet nem tudnak vala a gallusok nyelvéből (1928 Krúdy Gyula CD54).

3a. (sajtó v. irod) ’e néphez tartozó személy’ ❖ Mit ért füszeres ebédje Párisban, ’s jó meleg mentéje Vilnában az éhséggel ’s hideggel küszködő Gallusnak Berezinánál? (1830 Széchenyi István 8429002, 42) | tanárom mérges elbeszélése francia ismerőséről […]. A derék gallus műveltsége persze némileg hézagosnak mondható (1982 Népszabadság aug. 1. C7832, 7) | a győztes azt mondta róla [ti. Amélie Mauresmo teniszezőnőről]: „félig férfi”. E bántó megjegyzés elhangzása után a gallus pusztán elvétve mutatkozott nagy nyilvánosság előtt csupasz vállakkal… (2006 Népszava jan. 3. C7469, 14).

4. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) (ritk) ’〈általában a kelták v. vmely, nem galliai (eredetű) kelta népcsoport megnevezéseként〉’ ❖ Caledonia halmok (hegyek) köztt lakó Galluszok’ földét jelenti (1815 Kazinczy Ferenc 7163061, XVII) | Nemzetek, mellyek a’ Celta-Gallus nyelven szóllanak (Éjsz. Skócziában és Hyberniában) Caledoniak, Galusok (1820 Hasznos Mulatságok C0181, 341) | [az angolok] a’ Kaledonokkal vegyűlve vagynak (Galok, legrégibb Gallusok Sismondi szerént 340,000-en olvadtak öszve) alsó Skótziában és az Orkád-szigeteken (1832 Hasznos Mulatságok C8336, 192).

J: gall.

Vö. SzT. ~ francia