gányó fn 1A (jelzőként is) (nyj, pejor is)

’vmely gazda tanyáján lakó és dolgozó mezőgazdasági bérmunkás’ ❖ [a zsiványoknak] gyakran a’ sokféle csősz, pásztor, csikós, gulyás, kanász, gányó (pusztai kertész) ’s t. eff. ugy szólván orgazdáji, tanácslóji ’s kézre-kerítőji voltak, sok szegény szorgalmas falusi gazdának siralmas pusztulásukra (1836 Társalkodó C7973, [345]) | áthághatlan sorompó létezik a tanyás gazda és a gányó között (1886 Jókai Mór CD18) | [Fritzmayer Pál] ezüst gombokat rakott végesvégig sürün a mellényére, ami azt jelezte, hogy nem mesterember, se nem „fisér”, se nem „super”, se nem „gányó”, hanem a maga gazdája (1901 Mikszáth Kálmán C3149, 150) | tudom, az ilyen gányó parasztnak nem jó nekiesni, mert akkor hallgat csakazért is, mint a faszent (1941 Tersánszky Józsi Jenő 9706012, 9).

a. ’bérelt földön dohányt termesztő földműves, dohánykertész, kukás¹’ ❖ Gányó. Dohány termesztő kertész (1825 Nátly József C3311, 28) | A mi fiunkat nem gányó lánynak neveltük, a mi portánkon ne érezze senki a dohánylé szagát… (1894 Justh Zsigmond 8213003, 156) | A gányók pedig dohánypalántákat ültetgetnek hosszu sorokba, zsinóregyenesen (1904 Budapesti Napló jún. 17. C4886, [1]) | e feladatot [ti. a dohánytermesztést Újkígyóson] a török kertkultúra hagyományos módszereit ismerő, zömmel szegedi dohánykertészek, a gányók látták el, akik a bérbeadó földjén a megtermelt dohány meghatározott hányadáért, majd készpénzért dolgoztak (2001 Jároli József CD36).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

gányó főnév 1A (jelzőként is) (nyj, pejor is)
vmely gazda tanyáján lakó és dolgozó mezőgazdasági bérmunkás
[a zsiványoknak] gyakran a’ sokféle csősz, pásztor, csikós, gulyás, kanász, gányó (pusztai kertész) ’s t. eff.s több efféle ugy szólván orgazdáji, tanácslóji ’s kézre-kerítőji voltak, sok szegény szorgalmas falusi gazdának siralmas pusztulásukra
(1836 Társalkodó)
áthághatlan sorompó létezik a tanyás gazda és a gányó között
(1886 Jókai Mór)
[Fritzmayer Pál] ezüst gombokat rakott végesvégig sürün a mellényére, ami azt jelezte, hogy nem mesterember, se nem „fisér”, se nem „super”, se nem „gányó”, hanem a maga gazdája
(1901 Mikszáth Kálmán)
tudom, az ilyen gányó parasztnak nem jó nekiesni, mert akkor hallgat csakazért is, mint a faszent
(1941 Tersánszky Józsi Jenő)
a.
bérelt földön dohányt termesztő földműves, dohánykertész, kukás¹
Gányó. Dohány termesztő kertész
(1825 Nátly József)
A mi fiunkat nem gányó lánynak neveltük, a mi portánkon ne érezze senki a dohánylé szagát…
(1894 Justh Zsigmond)
A gányók pedig dohánypalántákat ültetgetnek hosszu sorokba, zsinóregyenesen
(1904 Budapesti Napló jún. 17.)
e feladatot [ti. a dohánytermesztést Újkígyóson] a török kertkultúra hagyományos módszereit ismerő, zömmel szegedi dohánykertészek, a gányók látták el, akik a bérbeadó földjén a megtermelt dohány meghatározott hányadáért, majd készpénzért dolgoztak
(2001 Jároli József)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások