🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gégehang fn 

1. (Nyelvt) ’a gégefőben a hangszalagok közötti résen keresztül v. a hangszalagok zárával képzett beszédhang’ ❖ az ős járműveken [ti. a trekschuit nevű lóvontatású személyszállító hajókon] kizárólag csak a hollandi nyelv széles méltóságteljes gégehangjait hallani (1864 Fővárosi Lapok C8080, 26) | Nehezen ejthető és különösen gégehangokban bővelkedő nyelvük [ti. a kaliforniai kocsimi indiánoké] az ország déli részeiben is el van terjedve (1893 PallasLex. CD02) | laryngalis: gégehang (pl. h) (1921 Gombocz Zoltán C5863, 112) | [Az amhara nyelv] a legnagyobb változásokon [...] hangtanilag ment át: a sémi nyelvekre jellemző gégehangok száma lecsökkent (h és ritkán gégezárhang) (1993 MagyarNagyLex. C5814, 774).

2. (Nyelvt v. Orvos) ’a tüdőből kiáramló levegő által a hangszalagok megrezegtetésével létrejött hang, zönge, amelyből a hangjáratban beszéd- v. énekhang képződik’ ❖ a baloldali tüdő hegyében érdes légvételi zörej észleltetett, a kilégzési zörej hosszas volt, s a gége hang visszarezzent (retentissement de la voix) (1861 Orvosi Hetilap C8111, 508) | A záróhangokra nézve jellemző zörejek akkor támadnak, ha fölemelt ínyvitorla mellett a légáramot valamely zár hirtelen megszakítja, vagy ha a légáram az ilyen előre készített zárt áttöri. Mindezeket a betűket ejthetjük gégehang kíséretében vagy a nélkül (1898 Klug Nándor C0060, 230) | A magánhangzók és mássalhangzók képzése tehát gége nélkül is lehetséges, tisztán a garat és száj formai változásai révén; ha ezen formaváltozásokhoz gégehang is járul, akkor a suttogásból hangos beszéd lesz (1911 RévaiNagyLex. C5699, 217) | A csecsemő első közlése, a sírás egy tüdőből jövő tagolatlan gégehang (1991 Kálmán Béla C5931, 97).

3. ’mély, öblös, gyakr. kellemetlen hangzású ének- v. beszédhang; torokhang’ ❖ Ha önöknek [ti. a színészeknek] szerencsétlen rikácsoló gége-hangjával, értetlen kiáltozásaikat minden talentum nélküli játékaikkal, a’ színpadon nem honos készületlenségökkel a’ publ. nem barátkozhatik, vagy a’ bíráló nézetei olly merészek, hogy a község tapsai daczára is ellenkezőt nyilvánít: már persze „előítéletesek” vagyunk „nincs fogalmunk.” (1841 Honművész C5234, 127) | rekedt, kürtös gégehangon káromkodott (1931 Krúdy Gyula CD54) | Énnekem sajnos, még tanulnom kell, állt fel Ágnes, Lackovics száj eltakarásokban, sakálszerű nyakfelvetésekben s rekedt gégehangokban kitörő jókedvét félbeszakítva (1965 Németh László² 9485041, 43) | Benedek Miklós (Angelo) bús barna gégehangon Shakespeare-t gargalizál (1996 Népszabadság okt. 21. C7846, 15).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gégehang főnév
1. (Nyelvt)
a gégefőben a hangszalagok közötti résen keresztül v. a hangszalagok zárával képzett beszédhang
az ős járműveken [ti. a trekschuit nevű lóvontatású személyszállító hajókon] kizárólag csak a hollandi nyelv széles méltóságteljes gégehangjait hallani
(1864 Fővárosi Lapok)
Nehezen ejthető és különösen gégehangokban bővelkedő nyelvük [ti. a kaliforniai kocsimi indiánoké] az ország déli részeiben is el van terjedve
(1893 PallasLex.)
laryngalis: gégehang (pl.például h)
(1921 Gombocz Zoltán)
[Az amhara nyelv] a legnagyobb változásokon [...] hangtanilag ment át: a sémi nyelvekre jellemző gégehangok száma lecsökkent (h és ritkán gégezárhang)
(1993 MagyarNagyLex.)
2. (Nyelvt v. Orvos)
a tüdőből kiáramló levegő által a hangszalagok megrezegtetésével létrejött hang, zönge, amelyből a hangjáratban beszéd- v. énekhang képződik
a baloldali tüdő hegyében érdes légvételi zörej észleltetett, a kilégzési zörej hosszas volt, s a gége hang visszarezzent (retentissement de la voix)
(1861 Orvosi Hetilap)
A záróhangokra nézve jellemző zörejek akkor támadnak, ha fölemelt ínyvitorla mellett a légáramot valamely zár hirtelen megszakítja, vagy ha a légáram az ilyen előre készített zárt áttöri. Mindezeket a betűket ejthetjük gégehang kíséretében vagy a nélkül
(1898 Klug Nándor)
A magánhangzók és mássalhangzók képzése tehát gége nélkül is lehetséges, tisztán a garat és száj formai változásai révén; ha ezen formaváltozásokhoz gégehang is járul, akkor a suttogásból hangos beszéd lesz
(1911 RévaiNagyLex.)
A csecsemő első közlése, a sírás egy tüdőből jövő tagolatlan gégehang
(1991 Kálmán Béla)
3.
mély, öblös, gyakr. kellemetlen hangzású ének- v. beszédhang; torokhang
Ha önöknek [ti. a színészeknek] szerencsétlen rikácsoló gége-hangjával, értetlen kiáltozásaikat minden talentum nélküli játékaikkal, a’ színpadon nem honos készületlenségökkel a’ publ.publikum nem barátkozhatik, vagy a’ bíráló nézetei olly merészek, hogy a község tapsai daczára is ellenkezőt nyilvánít: már persze „előítéletesek” vagyunk „nincs fogalmunk.”
(1841 Honművész)
rekedt, kürtös gégehangon káromkodott
(1931 Krúdy Gyula)
Énnekem sajnos, még tanulnom kell, állt fel Ágnes, Lackovics száj eltakarásokban, sakálszerű nyakfelvetésekben s rekedt gégehangokban kitörő jókedvét félbeszakítva
(1965 Németh László²)
Benedek Miklós (Angelo) bús barna gégehangon Shakespeare-t gargalizál
(1996 Népszabadság okt. 21.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások