gázkamra fn 

1. (Tört is) ’〈kül. a nemzetiszocialista Németország koncentrációs táboraiban:〉(tömeges) kivégzésre haszn., mérgező gázzal elárasztható helyiség, ill. ebben való kivégzés mint kivégzési módszer’ ❖ Az arizonai Florence-ban egy mexikói cow-boyt gázzal végeztek ki. A cow-boy szivarral szájában, mosolyogva lépett a gázkamrába. Mielőtt meghalt, kijelentette, hogy a gyilkosságot nem ő, hanem apja követte el (1936 Pesti Napló júl. 11. C8714, 8) | Akinek van pénze, összeköttetése, a puszta életét még most is mentheti, – de a vidéki és pestkörnyéki szegényzsidóság százezrei már úton vannak a csehországi és lengyelországi gázkamrák felé (1945 Darvas József 9101014, 112) | a legtöbb észak-amerikai államban alkalmazott jelenlegi kivégzési mód, a gázkamra, nemigen nevezhető humánusnak. Az elítélt közel negyedóráig fuldoklik, amíg végez vele a gáz (1995 Magyar Hírlap CD09) | az 1942-ben épült auschwitzi gázkamrák napi 6000 ember kivégzésére voltak berendezve (2001 Glück Jenő CD58).

2. (Tud) ’(mérgező) gázokkal, es. gőzökkel végzett kísérletekre szolgáló tartály v. zárt helyiség, ill. mérgező gázokkal végzett vegyvédelmi gyakorlatra haszn. helyiség’ ❖ a kettős körrajzú velőtartalmú idegrostok fris állapotban, folyadékok hozzátétele nélkül, a gázkamrába tétetnek, melyen hangyhalvag[!]-gőzökkel [= kloroformgőzökkel] telített község áramlik át (1870 Orvosi Hetilap C8120, 169) | Mikroszkópi gázkamra sürített és ritkított levegőre és gázokra (1886 Természettudományi Közlöny C7910, 362) | A harctéri felszerelés fontos darabja a gázmaszka, amelyet külön e célra épült gázkamrában próbáltak ki (1921 Verő Leó C5978, 137) | [A szerző] az első kísérletsorozatban normál nyulakat gázkamrába helyezett és annyi szénmonoxidot lélegeztetett be, amely vérük carboxyhaemoglobin-tartalmát 9-10%-ra emelte (1974 Orvosi Hetilap C8220, 2765) | bizonyítékom van [arra], miért nem láttam ki soha a gázálarc üvegén [a katonaságnál]. Mielőtt bementünk volna a gázkamrába, az üveget be kellett kenni valami fehér krétaszerű izével, hogy ne párásodjon be (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (kissé rég) ’a benne elhelyezett beteg állatok, es. termény kártevőinek az elpusztítására, ill. fertőtlenítésre haszn., gázzal elárasztható helyiség v. hordozható készülék’ ❖ Megélhetését biztosítja, ha rühös lovak gyógykezelésére szállításra kész gázkamrát rendel (1920 Pesti Hírlap okt. 30. C5668, 5) | a beteget [ti. a rühes állatot] ú. n. gázkamrában helyezik el, úgyhogy csak a feje nyúlik ki belőle, a kamrát pedig kénessavgőzökkel töltik meg, melyek egy óra alatt úgy az atkákat, mint a petéket megölik (1924 RévaiNagyLex. C5712, ) | A földművelésügyi minisztérium és a Külkereskedelmi Hivatal […] akciót indított, hogy megfelelő fertőtlenítő eljárással rendszeresen kiirtsák a zsizsiket az exportra kerülő lencséből, borsóból és bükkönyből. Ebből a célból 34 darab földbe süllyesztett gázkamrát építettek (1938 Pesti Napló júl. 30. C8716, 17) | [a Krakkói Néprajzi Múzeum] saját épületének megszerzése utáni legelső ténykedése a tárgyaknak szénkéneggel való fertőtlenítése volt. Óriási munka volt ez. […] A ruhákat kosarakban lehordani a pincébe, ahol a gázkamrát felállították (1956 Ethnographia ford. C5347, 160).

4. (kissé rég) ’〈lakóépületben:〉 az a kisebb helyiség, kamra, amelyben a gázóra, gázcsap stb. található’ ❖ Tegnap este a Vámház-körut 14. számu ház lépcsőházában lévő gázkamrába bujt Röpe Márton 23 éves kifutó, akit a kiömlő gáz megölt (1925 Budapesti Hírlap márc. 1. C4713, 13) | Alkalmi vétel IV. ker., III. em. fél ház, 12 lakás, nagyméretű szobák, gázkamra, melegvíz (1942 Pesti Hírlap máj. 3. C5690, 12).

5. (kissé rég) ’〈gázgyárban:〉 az a helyiség, kamra, ahol a gázt előállítják’ ❖ A vajdahunyadi vasgyárban Farkas Simon előmunkás öt társával a kohó gázkamráját akarta kitisztítani. Munkájuk közben a gázkamra felső rostélyáról forró hamu és égő parázs hullott le (1907 Népszava aug. 13. C7475, 6) | kiderült, hogy a gázgyárak műszaki vezetősége gázfejlesztésre alkalmatlan szénnel töltötte meg az óbudai gyártelep kamráit […]. Ma a helyzet, sajnos, még az, hogy napokig eltart a gázhiány […]. A gázkamráknak csak körülbelül a felét tudták eddig megtisztogatni és ujra használható állapotba hozni (1917 Budapesti Hírlap dec. 11. C4705, 5).

6. ’Gázzal telt rekesz, tömlő v. tartály.’

6a. (ritk) ’vmely tárgy, eszköz, berendezés gázzal feltöltött zárt része, rekesze, tartálya’ ❖ Kettős üvegablakokról van szó e kísérleteknél, amelyeknek mindegyik táblája két réteg műgyantából áll, közöttük pedig nitrogéntöltés foglal helyet. A két tábla között ily módon előállított „gázkamra” megakadályozza azt, hogy a táblákon nedvesség gyűlhessen össze (1937 Népszava febr. 14. C7505, 19) | A regenerátornak rendszerint négy kamrája van: két gázkamrája és két levegőkamrája. Előbbieken át a felmelegítendő gáz, utóbbiakon át pedig a felemelegítendő levegő jut a kemencébe (1941 ÚjIdőkLex. C5450, 5238) | Az olasz kutatók eszköze mérhetővé teszi az égi objektumokról érkező röntgensugarak polarizációját is. Az eszköz lelke a Geiger–Müller számlálóhoz hasonló mikromintás gázkamrás detektor, amelyben elektronok szabadulnak fel, miközben röntgensugarak haladnak át a gázkamrán (2001 Magyar Hírlap CD09).

6b. (kissé rég) ’léghajó vázszerkezetében elhelyezkedő, a lebegést biztosító gáz tárolására szolgáló nagy tömlők, rekeszek egyike’ ❖ Mikor a barométer egy ilyen felszállás alkalmával 3300 láb magasságot írtunk, a Zeppelin parancsnoka megjegyezte, hogy elérték a veszélyes zónát. E magasságban ugyanis a levegő áthatol a gázkamra vékony felületén, miáltal a hidrogén és oxigén keverékéből álló ismert robbanógáz keletkezik (1916 Az Est szept. 16. C5259, 7) | kiengedtem a gázkamrát, amennyire csak lehetett, legnagyobb térfogatáig és felemelkedtem. Víz fölött szeretek magasan járni (1925 Budapesti Hírlap júl. 19. C4713, 21) | Minden más anyag is, amelyből a léghajót felépítik, jó vezető legyen. Így a szövet, amelyből a gázkamrák készülnek és a külső burkolat (1926 Mende Jenő C7951, 495) | A mostani katasztrófa a szakkörök részére megleppetéssel szolgált, mert a robbanás folytán kétségtelenül megállapítható, hogy a léghajó gázkamrái nem héliummal, hanem hidrogénnel voltak töltve (1937 Pesti Hírlap máj. 8. C5685, 3).

6c. (kissé rég, ritk, Áll) ’〈egyes tengeri állatok testében:〉 a helyváltoztatást segítő, gázzal telt üreg v. hólyag’ ❖ Valamennyi idetartozó alak tótágast úszkált, a gázkamrák fölfelé meredtek, a lakókamra pedig, amelyben az állat teste helyezkedett el, lefelé irányult s az állat kinyújtott fogókarjaival szerezte meg táplálékát (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 33) | A hólyag belsejét feltöltő gáz Schlesing és Richard elemzése szerint túlnyomórészt nitrogénből, 12.15% oxigénből s 1.18%-ban a levegőben is található nemes gázból az argonból áll; a gázkamrából nyílás vezet a szabadba (1933 Az állatok világa ford. CD46).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.