🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gázkeverék fn 

’Két- v. többféle gáz keveréke, elegye.’

a. ’gázoknak kül. ipari és háztartási célokra haszn. mesterséges keveréke, elegye’ ❖ 1 térfogat élenyt és 2 térfogat könenyt egy átlátszó (p. üveg) edénybe összeelegyítünk […]. Mihelyt azonban […] egyetlen villanyszikrát ültetünk át a gáz keveréken, azt veszszük észre, hogy az edény belsejében rögtön tűz támad, az egész légelegy világít, és roppant meleget fejleszt (1864 Pesti Napló jan. 30. C8646, [2]) | A világító lánggal égő gázkeveréket legnagyobb részben a kőszén száraz lepárolása által nyerik (1894 PallasLex. CD02) | Autogénhegesztés, két fémnek öszekötő géprészek (csavar, szögecs, ék stb.) és idegen forrasztóanyag hozzáadása nélkül, gázkeverékkel való megolvasztás útján végbemenő egyesítése (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 290) | propán-bután gázkeverék (1992 Országgyűlési Napló CD62) | A búvár nyolc, eltérő gázkeverékekkel töltött palackkal indult neki a mélységnek (2006 Népszabadság júl. 8. C7854, 17).

b. ’gázok természetben előforduló keveréke’ ❖ [Az ún. iszapvulkánok egyik típusának jellemzői közül az] egyik, hogy a belőlök kitörő gáz és iszap aránylag alacsony, a levegőétől kevéssé eltérő mérsékletű; a másik, hogy a gázkeverék túlnyomólag szén-hydrogénekből áll, kevés szénsavval és szénoxiddal elegyedve (1876 Ujlaky Péter C7900, 323) | a barlangot megtöltő gázkeverék 95.49% széndioxidból, 0.56% kénhidrogénből; 0.010% oxigénből és 3.64% nitrogénből áll (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A levegő gázkeverék, melynek főalkotórészei [!] nitrogén és oxigén (1915 RévaiNagyLex. C5708, 590) | A napilapokban megjelent cikkekből a nagyközönség értesülhetett az üstökös gázanyagának színképelemzés útján megállapított összetételéről is. Ebben a gázkeverékben ugyanis egy közismerten erős méreg: cián is szerepelt (2000 Természet Világa CD50).

c. (Műsz) ’〈robbanómotor porlasztott üzemanyagaként:〉 benzin és levegő keveréke’ ❖ [a benzinmotor] világító gáz helyett a benzint szivja be, mely a hengerben a kellő levegővel keveredve felrobban, a fejlődött melegtől a gázkeverék kitágul és 8-12 légnyomásnyi erővel löki a dugattyut előre (1893 PallasLex. CD02) | Az elmozdulás kezdetekor bekövetkezik a sűrített gázkeverék gyujtása […], vagy ha csak tiszta levegőt sűrítettünk, akkor most fecskendezi a hengerbe a tüzelőanyagot egy kis petroleum-szivattyú (1922 RévaiNagyLex. C5711, 404) | A Diesel-motorok […] nagyobb hatásfokkal dolgoznak, mint a benzinmotorok, mert a nyersolaj és levegő keveréke jóval nagyobb nyomás alatt, tehát nagyobb hőhatással ég el, mint a benzinmotorok gázkeveréke (1933 Bogdánfy Ödön C7958, 338) | A benzinmotor hatásfoka annál nagyobb, minél jobban összesűríti felrobbanás előtt a benzin-levegő keveréket. A nagyobb sűrítést (kompressziót) a benzinek egy része nem bírja, mert a gázkeverék idő előtt robban. Ilyenkor a motorban a kopogásnak nevezett jelenség mutatkozik meg (1995 Magyar Nemzet jan. 11. C8370, 16).

Vö. ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gázkeverék főnév
Két- v. többféle gáz keveréke, elegye.
a.
gázoknak kül. ipari és háztartási célokra haszn. mesterséges keveréke, elegye
1 térfogat élenyt és 2 térfogat könenyt egy átlátszó (p.például üveg) edénybe összeelegyítünk […]. Mihelyt azonban […] egyetlen villanyszikrát ültetünk át a gáz keveréken, azt veszszük észre, hogy az edény belsejében rögtön tűz támad, az egész légelegy világít, és roppant meleget fejleszt
(1864 Pesti Napló jan. 30.)
A világító lánggal égő gázkeveréket legnagyobb részben a kőszén száraz lepárolása által nyerik
(1894 PallasLex.)
Autogénhegesztés, két fémnek öszekötő géprészek (csavar, szögecs, ék stb.s a többi) és idegen forrasztóanyag hozzáadása nélkül, gázkeverékkel való megolvasztás útján végbemenő egyesítése
(1926 TolnaiÚjLex.)
propán-bután gázkeverék
(1992 Országgyűlési Napló)
A búvár nyolc, eltérő gázkeverékekkel töltött palackkal indult neki a mélységnek
(2006 Népszabadság júl. 8.)
b.
gázok természetben előforduló keveréke
[Az ún. iszapvulkánok egyik típusának jellemzői közül az] egyik, hogy a belőlök kitörő gáz és iszap aránylag alacsony, a levegőétől kevéssé eltérő mérsékletű; a másik, hogy a gázkeverék túlnyomólag szén-hydrogénekből áll, kevés szénsavval és szénoxiddal elegyedve
(1876 Ujlaky Péter)
a barlangot megtöltő gázkeverék 95.49% széndioxidból, 0.56% kénhidrogénből; 0.010% oxigénből és 3.64% nitrogénből áll
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A levegő gázkeverék, melynek főalkotórészei [!] nitrogén és oxigén
(1915 RévaiNagyLex.)
A napilapokban megjelent cikkekből a nagyközönség értesülhetett az üstökös gázanyagának színképelemzés útján megállapított összetételéről is. Ebben a gázkeverékben ugyanis egy közismerten erős méreg: cián is szerepelt
(2000 Természet Világa)
c. (Műsz)
〈robbanómotor porlasztott üzemanyagaként:〉 benzin és levegő keveréke
[a benzinmotor] világító gáz helyett a benzint szivja be, mely a hengerben a kellő levegővel keveredve felrobban, a fejlődött melegtől a gázkeverék kitágul és 8-12 légnyomásnyi erővel löki a dugattyut előre
(1893 PallasLex.)
Az elmozdulás kezdetekor bekövetkezik a sűrített gázkeverék gyujtása […], vagy ha csak tiszta levegőt sűrítettünk, akkor most fecskendezi a hengerbe a tüzelőanyagot egy kis petroleum-szivattyú
(1922 RévaiNagyLex.)
A Diesel-motorok […] nagyobb hatásfokkal dolgoznak, mint a benzinmotorok, mert a nyersolaj és levegő keveréke jóval nagyobb nyomás alatt, tehát nagyobb hőhatással ég el, mint a benzinmotorok gázkeveréke
(1933 Bogdánfy Ödön)
A benzinmotor hatásfoka annál nagyobb, minél jobban összesűríti felrobbanás előtt a benzin-levegő keveréket. A nagyobb sűrítést (kompressziót) a benzinek egy része nem bírja, mert a gázkeverék idő előtt robban. Ilyenkor a motorban a kopogásnak nevezett jelenség mutatkozik meg
(1995 Magyar Nemzet jan. 11.)
Vö. ÉKsz.

Beállítások