gerágya (6A) l. garágya

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

garágya fn 6A (nyj)gerágya

1. ’olyan kerítés v. határoló építmény v. képződmény, amely rendsz. felhányt földből, trágyából v. egyéb anyagból, ill. (erre telepített) sövényből v. vesszőfonadékból, venyigéből stb. készül(, és amelyet vízelvezetésre is szolgáló árok vesz körül)’ ❖ Hát azt tudja, hogy azon kerben levő épületeket mind Szétsi György építette és garádjáit is a kertnek nevezett Szétsi György lakta mostani felesége Szegi Sára idejében? (1775 Néprajzi Múzeum Értesítője C5348, 125) | gerádgya: a kert határa vagyis kerítése, mely a kiásott árok mellett minden szemétből van fölhalmozva (1890 Magyar Nyelvőr C5955, 238) | szőllőskertek, trágyából rakott gerádjával és mély árokkal körülvéve (1908 Győrffy István C6476, 4) | Akol tető nélkül, garádjával (1976 Balogh István C7109, 17) | A kerítés állhat összerakott kövekből, földhányásból, fonott sövénykerítésből (garád, gám, gát, gátor: Dunántúl, É-Mo.) vagy trágyából és sárból rakott falból (garágya, gerágya: Alföld) (1982 NéprajziLex. CD47).

1a. (ritk) ’az ezt körülvevő árok v. általában határolási, elkerítési céllal ásott árok’ ❖ Annak az öreg diófának a magját is ő dobta oda a garádjába valaha (1889 Fővárosi Lapok C0158, 2007) | A gerádja, garádja [...] árkolt határ jelentésben a Hajdúságban ma is általános (1956 Dankó Imre C5347, 530).

2. (rég) ’ásott kút nyílását körülvevő(, vesszőből v. deszkából készült) védőfal, kútkáva’ ❖ Gárgya, kút gárgya, garádgya, párkány, kerilék, korlát, pártázat, gárdia (1816 Vocabularium C1948, 21) | Garád, garádja, gárgya a. m. [...] gémes kut kerítése (1894 PallasLex. CD02) | A kút szája fölé emelt falazat, amit Erdélyben és a Partiumban garágyának, a Felföldön, a Duna–Tisza közén és a Dél-Alföldön rovásnak, máshol kávának, kámvának, kámvónak neveznek (1997 Magyar néprajz CD47).

J: garád.

Vö. CzF. garádja; SzólKm. garád · gerádja; TESz. garád; ÚMTsz.

gerágya lásd garágya
🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
garágya főnév 6A (nyj)
gerágya 6A
1.
olyan kerítés v. határoló építmény v. képződmény, amely rendsz. felhányt földből, trágyából v. egyéb anyagból, ill. (erre telepített) sövényből v. vesszőfonadékból, venyigéből stb. készül(, és amelyet vízelvezetésre is szolgáló árok vesz körül)
Hát azt tudja, hogy azon kerben levő épületeket mind Szétsi György építette és garádjáit is a kertnek nevezett Szétsi György lakta mostani felesége Szegi Sára idejében?
(1775 Néprajzi Múzeum Értesítője)
gerádgya: a kert határa vagyis kerítése, mely a kiásott árok mellett minden szemétből van fölhalmozva
(1890 Magyar Nyelvőr)
szőllőskertek, trágyából rakott gerádjával és mély árokkal körülvéve
(1908 Győrffy István)
Akol tető nélkül, garádjával
(1976 Balogh István)
A kerítés állhat összerakott kövekből, földhányásból, fonott sövénykerítésből (garád, gám, gát, gátor: Dunántúl, É-Mo.Észak-Magyarországon) vagy trágyából és sárból rakott falból (garágya, gerágya: Alföld)
(1982 NéprajziLex.)
1a. (ritk)
az ezt körülvevő árok v. általában határolási, elkerítési céllal ásott árok
Annak az öreg diófának a magját is ő dobta oda a garádjába valaha
(1889 Fővárosi Lapok)
A gerádja, garádja [...] árkolt határ jelentésben a Hajdúságban ma is általános
(1956 Dankó Imre)
2. (rég)
ásott kút nyílását körülvevő(, vesszőből v. deszkából készült) védőfal, kútkáva
Gárgya, kút gárgya, garádgya, párkány, kerilék, korlát, pártázat, gárdia
(1816 Vocabularium)
Garád, garádja, gárgya a. m.annyi mint [...] gémes kut kerítése
(1894 PallasLex.)
A kút szája fölé emelt falazat, amit Erdélyben és a Partiumban garágyának, a Felföldön, a Duna–Tisza közén és a Dél-Alföldön rovásnak, máshol kávának, kámvának, kámvónak neveznek
(1997 Magyar néprajz)
J: garád
Vö. CzF. garádja; SzólKm. garád · gerádja; TESz. garád; ÚMTsz.

Beállítások