geréc l. gerinc

gerinc fn  geréc (rég) , gerenc (rég) , gerénc (rég) , gerincs (rég) , girinc (nyj) , görönc (rég)

1. ’〈gerincesekben:〉 a test háti oldalán végighúzódó, csigolyákból álló központi váz; gerincoszlop’ ❖ [Pürrhosz] gyöngy-füzte két kezét [ti. Polüxénáét] hátán túl vonyíttya, ’S vaſtag kötelével egy másra ſzoríttya Emelt lapotskait helyböl ki-mozdíttya ’S ſzinte gerintzének tsattyára fordíttya (1774 Dugonics András C1484, 166) | Gerétz, Gerintz. Spina dorsi. Ném. Rückgrad (1808 Sándor István C1536, 39) | A Londonban őrzött 2 gorilla-váznak gerincze, belső görbedésének mentében, az első nyakgerincztől (atlas) számitva, a gerincz végeig (sacrum) 27 hüvelyknyi (1864 Rónay Jácint 8396004, 225) | Egy fáradt lövedék betört a [katona] gerincébe s kék huscafatokkal cifrázott kráter van a hátán (1919 Szabó Dezső 9623004, 237) | Orsóhal (Petromyzon) v. ingola [...]. Belső váza porcogós. Gerincét a gerinchúr alkotja (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 293) | [Bánkinak] a gerincét műtötték sérvvel (2009 Méhes Károly² 3153009, 788).

1a. (rendsz. birtokszóként v. jelzővel) ’ennek vmely testrészre eső szakasza’ ❖ Nem sértyük gerintzét paiſſolt nyakának (1774 Dugonics András C1484, 124) | [a kőnek] éle eſett a’ lyuk’ melyékére, A’ kígyónak ſzínte háta geréntzére (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 260) | Gerencz, hát gerencz, vagy hát geréncs gerincs (1794 Böjthi Antal ford.–Böjthi C1175, 302) | Az ágyéki gerincz jobb oldalán két világosabb rész (1893 Orvosi Hetilap C8143, 511) | sokáig ott hasított a fülében, háta gerincében, az ajtósarok félelmes, siró hangja (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 108) | A két lábon járás az ember egész statikáját megváltoztatta. [...] Kisebbé vált a nyaki gerinc homorulata (2003 Természet Világa CD50).

1b. (Konyha) ’〈nyúl, őz, bárány stb.〉 gerincoszlop melletti húsa (a csonttal együtt) mint étel(alapanyag)’ ❖ Nyúlgerinc, a nyúl gerince és combjai, melyeket v. ecetes páccal, szalonnával megtűzdelve savanyús mártással tálalnak, v. egyszerűen szalonnával bőven spékelve sütik saját levében, melyhez tejfelt öntenek (1916 RévaiNagyLex. C5710, 624) | Az őz- vagy nyúlgerincet tisztitsuk meg fölösleges húscafrangjaitól és bőrhártyáitól [...]. A gerincet tüzdeljük meg szalonnával és süssük meg félangolosra (1925 Pesti Hírlap dec. 25. C5673, 85) | A bárány (birka) az alábbi húsrészeket tartalmazza: gerinc, comb, lapocka, nyak. A gerincet és a combokat egyben is, szeletnek is megsüthetjük és párolhatjuk (1991 Frank Júlia CD19) | [a nosztalgiavacsorán] Lukács István Oszkár-díjas mesterszakács állítja össze a menüt, amely magáért beszél: kaviárral töltött fánkok, andalúziai halízelítő, szőlőkertben nevelkedett gyöngytyúk Újházi módon, szilajborjú gerince vajas pongyolában (1997 Magyar Hírlap CD09).

1c. (rég) ’a gerincoszlopot alkotó, jellegzetes, gyűrűszerű alakú csontok egyike; csigolya’ ❖ A’ Gerintzeknek derekai egymáshoz foglaltatnak közbenvettetett portzagók által (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 18) | [a barmokra nézve halálosak azok a fekélyek,] mellyek a’ nyak elsö nagy gerintſét meg eméſztik, ’s nagy kerülettel birnak (1785 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4222, 204) | A’ Nyak’ els gerintze, a’ mellyet Átlásnak hivnak, és a’ második gerintze [...] mind ketten különös alkuttatásúak [!], és másképpenn izeslnek, mint más gerintzek [...]. A’ Mejjnek, avagy a’ Hátnak a’ gerintzei, nem ollyan tágonn, hanem ſzoroſſann izeslnek. Az Ágyék gerintzei ſzéleſebbek és tágabbann izeslnek (1793 Segesvári István ford.–Derham C3720, 255) | az ágyék gerinczeiben elágazó [idegek] (1847 Malatides Dániel 8291003, 61) | Legkevésbé látszik ezen felvétellel megegyezőnek azon tompa hang, melyet a nyaki gerinczek kopogtatása ad, minthogy azok előtt a garat-, száj-, orrüreg, a 7. nyakcsigolya síkja közelében pedig a gége fekszik (1906 Orvosi Hetilap C8156, 642).

1d. ’emberi v. állati testnek az a része, felszíne, ahol a hátgerinc húzódik’ ❖ I-ső Ferencz franczia királynak volt ilyen állatja [ti. gepárdja], mellyet vadászatra tanitottak, ’s oda őt közönségesen egyik királyi vadász lovának gerinczén vitte magával (1833 Honművész C6067, [245]) | [ha] a sertés érvágást kiván, ledöntjük, és gerinczre forditjuk, két ember […] a lefordulásban és felkelhetésben megakadályozzák (1867 Vasárnapi Újság C7381, 43) | Szkiapodák. Az ógörög mesevilág egyik óriáslábú népe, olyan széles talppal, hogy gerincre feküdve saját lába árnyékában pihent (1925 RévaiNagyLex. C5713, 668) | Szokatlan, hűvös és kövér izzadságcseppek görögtek végig magzatpózba görbített gerincemen (2007 Zsámboki Mária 3150003, 196) • gerincre vág (szleng) ’〈férfi nőt〉 magáévá tesz’ ❖ Tudnod kell haver, hogy nekem az asszonyom volt az első nő az életemben. Amikor az ember csóró fiatal, persze henceg, meg minden... Kitalálja a kalandokat. Ezt a lányt itt kapta el, azt ott vágta gerincre (1968 Gara János C6885, 25) | [közhelyes vélekedések szerint] minden női vezető homoszexuális, de legalábbis nem képes a normális szexuális életre, életében nem fordult még elő, hogy rendesen gerincre vágták volna (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈erkölcsi tartás, jellemszilárdság jelképeként〉’ ❖ Miért járjak még egyenes gerinccel én? Ha már rabszolga mindenki. […] Meghódolok neked, te legnagyobb úr (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | Nekünk egy erős, új generatióra van szükségünk, […] melynek van gerince, tanításai mellett erős meggyőződése (1923 Csifó Salamon 2129002, 31) | a munkanélküliség helyrehozhatatlanabbul rombol: a legerősebb embert s a legigazabb hitet is meglazítja és kiveti sarkaiból, a legkeményebb gerincet, önérzetet, magatartást is meglágyítja meghajlítja akár a legaljasabb komiszság felé (1933 Illés Endre CD10) | erős a kisebbségi gerinc, ezt a megalázó kirekesztettséget is elviseljük valahogyan, bizonyára gerincroppanás nélkül (2004 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’Vmin hosszan elnyúló kiemelkedő rész, él.’

3a. ’hegy(ség) v. egyéb elnyúló térszínforma legmagasabb részeinek vonulata, kül. hegygerinc’ ❖ Kőszirtnak gerincén lehömpörgő patak (1798 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Hogyha a’ Hegytető domború hoszúkás formában jelenik meg, akkor Hátnak, Élnek, vagy Göröncznek (Rücken, Kanne, Förste) hivattatik (1820 Hasznos Mulatságok C0181, 192) | jelenleg az ormó [ti. a mocsáron keresztül vezető töltés, gát], hosszát leszámítva, nem hasonlótlan koporsófödélhez, melynek gerince, természetesen, aligha szekérrel járható, de két oldala, le az árok fenekéig, annál dülősebb (1860–1865 Arany János C6504, 38) | Felriasztva legelőször a domb vagy hegy tetejére szalad, megáll annak a gerincén és gondosan átvizsgálja a vidéket (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Itáliát az Alpok több vonulatból álló fiatal lánchegysége választja el Európa törzsétől. A merész csúcsok, a csipkés gerincek a hajdani jégtakaró emlékét őrzik (2005 Probáld Ferenc 3265002, 51).

3b. (birtokszóként) (irod) ’〈hullám(zó vízfelület)〉 éle, taraja’ ❖ nem ill e hát rakonczátlan kényét [ti. a Dunáét] örök szolgánkká fékeznünk, ’s meghódult gerinczeire olly diadalmi hidat vonnunk, melly nagysága ’s merészsége által megfeleljen mind azon hasznoknak, mellyeket e’ folyam’ jótékony hullámi áradoztatnak a’ kereskedésre (1828 Trattner Károly C5615, 88) | A roppant víztükör zúgva rohant vissza [...], s amint a sziget gátjaiban megütődött, felemelte tajtékzó gerincét (1857 Jókai Mór CD18) | egy magasra ágaskodó hullám gerince ütközik szemembe (1913 Szabó Dezső CD10) | A hullámzó vízben minden vízrészecske […] körpályát ír le […]. A körpálya síkja függőleges, és egyúttal merőleges is a hullámok gerincére (1968 Élet és Tudomány C7039, 1425).

3c. (Met) ’hosszan elnyúló, magas nyomású légtömeg’ ❖ A Meteorológiai Intézet jelenti: A depresszió, amely tegnap a La Manche-csatorna felett volt, Németország fölé vonult és az Alpesek keleti részein is feltünt egy kis minimum. Magasnyomásu gerinc huzódik Izlandtól Észak-Skandinávián és Finnországon át Közép-Oroszországig (1925 Budapesti Hírlap ápr. 30. C4713, 7) | A nyílt izobárokkal határolt kisnyomású terület a csatorna v. teknő, a nagynyomású a léghátság v. gerinc (1964 TermészettudományiLex. C5475, 469) | A térképeken az izovonalak megrajzolása nyomán kirajzolódnak a magassági ciklonok és anticiklonok, nagy légköri hullámok, teknők és gerincek (1998 Természet Világa CD50).

3d. (Ép) ’〈háztetőn:〉 az a vízszintes él, amelyben a tető két ferde síkja találkozik; tetőgerinc’ ❖ [a tető] veresre volt kenve; [...] a’ gerinczen apróbb lobogók enyelegtek a’ szellőfolyam’ irányában (1838 Jósika Miklós 8212006, 8) | [a fiú] a templom gerincén sétált végig, mint valamely holdkóros, majd egy kirugó párkányzaton állta meg az úgynevezett „tótágast” (1860–1865 Arany János 8014010, 41) | A cserépfödél gerinceit és éleit öblös cserepekkel, hajlásait pedig legjobban cinkbádoggal födik (1893 PallasLex. CD02) | A nyeregtető két ferde, lejtős, felül élben vagy gerincben összekapcsolódó tetősíkból áll (1997 Magyar néprajz CD47) | a Tatai Cserépipari Rt. idei újdonsága a Construmán is bemutatott tarajos tetőgerinc-fedő cserép. A hagyományos fedési módot képviselő cseréppel méterenként négy darabbal fedhetjük le a gerincet, játékos formát is adva egyúttal annak (2001 Lakáskultúra CD39).

3e. (rendsz. birtokszóként) (Könyv) ’〈könyv kötésének részeként:〉 a két fedelet, táblát összekötő, rendsz. kissé domború rész, ill. a könyvtestnek az a része, ahol a nyomtatott íveket egymáshoz rögzítik’ ❖ A könyvek kötése, hajtogatása, fáczológép. […] A könyv gerincze és sarkai (1876 Pesti Napló dec. 21. esti kiadás C8658, [2]) | újabban a borítóanyagot nem közvetlenül a hátra, hanem a mozgékony gerincfödőre erősítik mely a könyv felütésekor félköralakban elválik a könyv gerincétől s a becsukáskor ismét odasimul (1915 RévaiNagyLex. C5708, 149) | színváltó betűk a kemény borítótáblán, s ezen meg a gerincen is az Isaurát tévéfilmen alakító színésznő medalionszerű, ovális képe (1994 Magyar Hírlap CD09) | a könyvszekrény felé fordultam, és a szemem nyomban megtalálta a hét lakattal őrzött vaskos kötet dombornyomásos gerincét (2007 Zsámboki Mária 3150003, 199).

3f. ’vminek a felületén hosszan elnyúló, sávszerűen kiemelkedő rész’ ❖ a’ barázdák köze, geréntze (1823 Márton József¹ C3047, 56) | a folyadék [ti. az olvadt viasz] lehömpölyög, s a gyertya szálon gerinczeket képez (1847 Hetilap CD61) | Hazánkban őszszel be szokták takarni földdel a szőllőtőkét, hogy megóvják a téli fagyoktól. Tavaszszal azután elhuzzák a földet a tőkéröl, még pedig a tőkesorok közé eső, a sorok irányával párhuzamosan haladó gerincekbe; e gerinceket mondják bakhátnak (1893 PallasLex. CD02) | Az ütést v. nyomást szenvedő s az éllel párhuzamos sík lap az ék gerince. A kés, fejsze, olló, véső, tű, szeg az ék célszerű alakjai (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 104) | Aki ügyesen tud kaszát fenni, annak „a kű a keze alatt jár”, vagyis a kasza gerincén nyugvó tenyere alatt vagy az egyik, vagy a másik oldalon jár el a kő (1991 Szabad Föld jún. 4. C8377, 17).

4. ’Vmin tengelyszerűen végigfutó hosszanti képződmény v. szerkezeti elem.’

4a. ’vmely szerkezet, építmény szilárdságát, egységét biztosító(, egyéb szerkezeti részeit összekapcsoló) váz v. elem’ ❖ A’ Gerintznek két végitől, a’ [cserépégető] Kementze szája felibe, belőlről, egy kis vályog bólthajtás támasztassék (1820 Kiss Bálint C5526, 10) | 110 ágyús Linea-hajónak geréncze letétetett (1826 Hasznos Mulatságok C8325, 334) | Vihar tépte a vitorlákot, [...] a hajó sértett girinczein habár omlott bé, a szivattyuk sükertelen fáradtak (1847 Kemény Zsigmond 8235023, 153) | Igy merevítette ki Santos Dumont léghajóinak burkát. Merevítésre szolgált még egy, a burok alá helyezett vízszintes, szilárd gerinc is; ezen függött tulajdonképpen a gondola (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 75) | Az éles sziklacsipkék gyakran horzsolják a csónak gerincét (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a pillér alátámasztó szerepe a mederhíd alatt a híd szélén, az ártéri hidak alatt pedig a szekrénytartók gerincei alatt, a híd hossztengelyéhez sokkal közelebb szükséges (2008 Horváth Adrián–Nagy Zsolt C8628, 416).

4b. (Áll) ’〈madártoll részeként:〉 a toll közepén tengelyként végigfutó képződmény, ill. ennek az a része, amelynek két oldalán a toll zászlója van’ ❖ A kiszakító mód, vagy kisebb-nagyobb lúdtoll gerincze által történik, melyen a lobogó rövidre nyiratott, s mely creosotba mártva, az illető fogcsatornába vitetik és körül forgattatik, minek folytán a fogbél körüle csavarodik, s így kihúzható (1875 Orvosi Hetilap C8125, 68) | A tollak szaruállományú bőrképződmények. Részei: a tengely (scapus) és a lobogó vagy zászló (vexillum). A tengely alsó része a cséve (calamus), míg felső részét, amelyen a lobogó van, gerincnek (rhachis) hívják. A lobogót egyes sugárkák (toll-lemezek) alkotják, amelyeken ismét sugárkák (tollcimpák) vannak (1915 RévaiNagyLex. C5709, 93) | A toll gerincéből erednek az ágak (amelyek a zászlót alkotják) (2001 Természet Világa CD50).

4c. (rendsz. birtokszóként) (Növ) ’〈összetett levél részeként:〉 a levélnyél meghosszabbítása, amelynek két oldalán a levélkék helyezkednek el, ill. 〈osztott v. szeldelt levél részeként:〉 vastag, kidomborodó főér’ ❖ a’ leveleknek girintzeit [...] Spinát helyett használni lehet (1802 Bogsch János C1135, 131) | [az ún. spanyol articsókának, azaz a kárdinak] nem annyira rózsái, mint gyenge hajtásai, ágai és levél kocsányai girinczeikkel együtt használtatnak eledelül (1854 Galgóczi Károly 8153003, 65) | Gerinc, fn. […] a levélnyélnek a levél közepén a csúcsig nyúló folytatása, melyből oldalvást a bordák erednek (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 456) | Rachis (növ.), a virágzat főtengelye vagy az összetett levelek gerince (1922 RévaiNagyLex. C5711, 806) | [a cikászoknál] a levél gerincének két oldalán fejlődnek a magkezdemények (1974 Urania növényvilág ford. C6207, 129).

5. (Inf v. Távk) ’gerinchálózat’ ❖ Először csak a távoli rendszereket összekötő központi LAN-kapcsolókat kötik ATM-re, mint ahogy az történt idehaza is például az egyetemeknél. Aztán már a szerverek is a gerincként funkcionáló ATM-kapcsolóra kerülnek (1997 Magyar Hírlap CD09) | A Fast Ethernet kifejlesztése, a sebesség 10-ről 100 Mbps-ra történő növelése alapvetően egyszerű, de ugyanakkor költségkímélő és hatékony megoldást jelentett a hálózati gerinc és a szerverek csatlakoztatására (1998 Byte Magazin CD38) | Három olyan hálózat van, amely lehetővé teszi ezt a fajta összeköttetést a nemzet minden egyes polgára között. Az egyik a közháló, amely voltaképpen egy civil hálózat [...]. A másik [...] a nemzeti információs infrastruktúra, amely az egyetemeket, a kutatóintézeteket köti össze, ráadásul összekapcsolva a megfelelő európai intézetekkel. És a harmadik: az elektronikus kormányzati gerinc, amely az elektronikus kormányzás ígéretét rejti magában (2004 Országgyűlési Napló CD62).

6. (birtokszóként) ’vminek a legmeghatározóbb, legfontosabb, központi eleme, része’ ❖ [ha] most a szabadelvü pártban klikkek áskálódnak, annak örüljön az ellenzék, mert akkor a párton belül ki kell törnie a harcnak s be kell következnie a bomlásnak. Ez az okoskodás a beszéd gerince (1892 Budapesti Hírlap dec. 16. C4739, [9]) | [a kormány] a borpárlatfőzést elhatározta, az egész termésértékesítésnek ez a párlatfőzés képezi a gerincét (1937 Borászati Lapok 2118001, 243) | Illyés kötetében néhány régebbi írást is kinyomatott, ám a kötet gerincét a hatvanas években keletkezettek adják (1972 Szigethy Gábor 2018018, 502) | A szocialista második gazdaság gerincét a túlmunka jelentette (1997 Csite András 2047005, 131) | lassan újra a Fradi adja a [labdarúgó-]válogatott gerincét (2002 Magyar Hírlap CD09).

Ö: ágyék~, hát~, hegy~, nyúl~, őz~, sín~, szikla~, tető~, toll~.

UB: -baj, -bántalom, -betegség, -fájás, -fájdalom.

ÖU: bolt~, borona~, domb~, erdő~, hajó~, hal~, hullám~, könyv~, levél~, nyak~.

ÖE: ~beteg, ~csigolya, ~csont, ~görbület, ~gyakorlat, ~hajlás, ~ideg, ~merevítő, ~sérülés, ~sérv, ~sorvadás, ~vonal.

Sz: gerincű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.