gém¹ fn 

1. (Áll is) ’az Antarktisz kivételével az összes kontinensen elterjedt, hosszú lábú, rendsz. hosszú, egyenes, hegyes csőrű, S alakban görbült nyakú, azt repülés közben is hajlott alakban tartó, a gólyánál kisebb és karcsúbb gázlómadár’ ❖ a’ Gém a’ vizet, azért hogy látja és belöle él, de úſzni nem tudja: módja ſzerént azt kárhoztatja (1774 Szőnyi Benjámin ford. C4066, 74) | A tónak szélénél a káka közepett Egy hosszú nyakú gém eledelt keresett (1844 Petőfi Sándor C3500, 14) | [A bakcsó] májusban fészkel, többnyire nagy telepekben, más gémekkel vegyesen, különösen az üstökös gémmel és a kis kócsaggal (1899 Chernel István CD34) | Naumann találóan mondja, hogy a tollazat egyszerűségével és fenségével ékes és kiváló, a többi fehér gémet nagyságával fölülmúló, gyönyörű madár [a nagy kócsag] (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A versekben kizárásos alapon a szürke gémről (Ardea cinerea) lehet szó. A nép is leginkább ezt érti gém alatt. A gémfélék családjába tartozó madár igen nagy termetű gémünk (90 cm) (1997 Természet Világa CD50).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll) ’〈ilyen madarak fajainak elnevezésében nemi névi elemként, ill. az egyes ilyen madárfajok alkotta Ardea nem elnevezéseként〉’ ❖ hammu színü Gém (Ardea cinerea, N. Graue Reiber) (1787 Mátyus István C3069, 252) | A’ habos gém (Ardea undulata) (1808 Márton József¹ ford.–Bertuch C4952, 1) | kis gém (Ardetta minuta) (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Nem: Gém. Ardea L. 1758. (1899 Chernel István CD34) | Egyiptomi gém (Bubulcus lucidus (Rafin), állat) (1912 RévaiNagyLex. C5702, 229) | éjjeli gém (Nycticorax nycticorayx) (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 229) | [Andrássy Ernő munkája] mintegy másfél száz, az Érmelléken is fészkelő madárfajt említett, például az alábbiakat: vörös gém (Ardea purpurea), nyári lúd (Anser anser), bölömbika (Botaurus stellaris) (2004 Természet Világa CD50).

1b. (tbsz-ban) (kissé rég, Áll) ’〈az ilyen madarak fajait magában foglaló alrend nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Gólya-alakúak (Ciconiiformes, állat), a madarak egyik rendje. […] 2. alrend: Gémek (Ardeae). Ide tartoznak a mintegy 100 fajt számláló Gém-félék (Ardeidae) és a régebben a Gázlókhoz sorolt Gógó-félék (Scopidae […]) családja (1927 RévaiNagyLex. C5716, 306) | Harmadik alrend: Gémek (Ardeae) (1933 Az állatok világa ford. CD46).

1c. (rég, ritk) ’〈ilyen madarakhoz hasonló, de rendszertanilag máshova tartozó madarak megnevezéseként v. elnevezésében〉’ ❖ A’ Mankó avagy Gralla rendü madár [ti. gázlómadár] az, melly a’ vizeket, ’s föképpen a’ tókat lakja. Ezen rendü a’ ſok féle Gém = Ardea: úgymint a’ kalanas gém = Platatea, Daru = Ardea grus: Gólya = ardea ciconia (1783 Molnár János C0293, 190) | Peisthetaibos. Hát sárt ki hordott ? Első követ. A kanáli gémek kalánjaikkal (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0659, 162) | A kanalas gém – kalán- vagy kanálorrú gém – Magyarorzágon szintén a pusztuló fajok közé tartozik (1933 Az állatok világa ford. CD46).

2. (kissé rég) ’ilyen madár leölve (és fogyasztásra előkészítve), ill. annak húsa (mint étel)’ ❖ A’ Gém mind ízére mind haſznára a’ hattyunál-is alább-való (1787 Mátyus István C3069, 254) | Toprongyos Német! Ettél-e gémet? (1796 k. Nagy István³ 7467002, 279) | minthogy [a vadhúst árusító piacon] a kinálat nagy volt s a gémet még pesti ember sem akarja drága pénzeért megenni, nem vette meg a zagyvalékok nagyrészét senki sem s a jó áru a roszszal együtt romlott el (1882 Pesti Hírlap aug. 19. C5630, [13]) | [a királyi lakomán] a sült következett: fácán, fogoly, páva, bölömbika, gém, túzok, fiatal liba, hattyú, szalonka, fiatal vadliba (1937 Eckhardt Sándor C5878, 155) | megkezdődik a vacsorafőzés. Krumpli tésztával, vagy tészta krumplival, aszerint, hogy melyik alkotórész az uralkodó. Néha meg hús is kerül mellé. Szárcsa vagy gém, amit a halőrök ajándékoznak a vágóknak (1939 Népszava szept. 6. C7507, 7).

3. (Műsz is) ’vmely szerkezet, építmény, gép stb. jellemzően hosszú, kinyúló, mozgatható része’ ❖ gém [:] kapu-gém, ſarampó (1784 Kisded szótár C0815, 29) | Odakint azonban nyüzsög a tenger nép, Víni a leányért számos ifju fellép: Butkai, Lorántfi, Kompolti, Pohárnok S többen a sorompó gémje előtt várnak (1853–1855 Arany János CD01) | Vasúton szállítandó nehéz tárgyaknak be- vagy kirakására, kezelésére emelődarukat alkalmaznak a pályaudvarokon. A daru lehet helyhezkötött, amikor mint forgatható darukar (gém) leginkább nyílt rakodón vágány mellett van felállítva (1912 RévaiNagyLex. C5701, 314) | a Nagykalapács egyik nyolctonnás gőzkalapácsa épen egy martinüzembe való berakódaru gémjét munkálta meg (1951 Szabad Nép dec. 15. C4874, [1]) | a kotró berendezéseknek az alváza többnyire rögzítve van a hajótesthez […]. A kotró kivitelezése lehet mechanikus (rácsos gémmel) vagy hidraulikus (2007 Buócz Zoltán–Szarka Györgyi 3064001, 86).

3a. ’kútgém’ ❖ a’ Kútaknak vonóit és gémjeit mind le-ſzedték vala, és vizet igen bajos vólt valakinek innya (1791 Magyar Kurír C0318, 964) | Ösztövér kutágas, hórihorgas gémmel Mélyen néz a kútba s benne vizet kémel (1846 Arany János 8014001, 100) | A kutak gémje kék magosba leng (1916 Juhász Gyula¹ 9284415, 123) | Bővizű nagy gulyakutak mellé gyakran állítottak 2-3 gémet, s ugyanannyi bojtár húzta a vizet egyszerre (1999 Magyar néprajz CD47).

Ö: dobos~, fosó~, kanalas~, kút~, törpe~, üstökös~.

ÖE: ~fa, ~faj, ~láb, ~lábú, ~madár, ~nyak, ~nyakú, ~telep, ~toll.

Sz: gémetlen, gémű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.