göbre (6B) l. bögre

bögre fn 6Bbegre (nyj) , gebre (nyj) , göbre (nyj)

1. ’kül. kerámiából készült, rendsz. 2–5 deciliteres, hengeres v. hasas, az átmérőjénél magasabb, egyfülű ivó- v. tárolóedény’ ❖ Minden begrék, findsák […] pirító eszközök […] öszve tördeltessenek (1780 Magyar Hírmondó C0268, 840) | a pénzes bögre Búcsujárni ment örökre, Követé a füstös oldal, A szalonna, meg a sódar (1854 Arany János 8014063, 230) | reggelenként bevásárlotta fületlen bögréjében a maga félmeszely édestejét (1858 Jókai Mór CD18) | Szótlanul telepedett le a kemence mellé, s egy bögréből kanalazott valami ételnemüt (1867 Tolnai Lajos 8483015, 136) | [a leány] őszi rózsákból való csokrot tett elém egy bögrében (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 351) | A konyha előtere, falai tele vannak aggatva tányérokkal, tálakkal és „gëbrék”-kel (1913 Novák József Lajos C6561, 54) | csorba, hasas bögrék (1918 Kassák Lajos 9314001, 47) | [Anyám] a bögrét két kezébe fogta (1931 József Attila 9282058, 110) | pattant oldalú zománcos bögre (1954 Nagy László² 9473050, 59) | Göbrébe kezdetlen vizet tesz, vet egy keresztet reá (1960 Néprajzi Közlemények C6303, 76).

1a. (jelzőként) ’annyi 〈élelmiszer, kül. ital〉, amennyi egy ilyen edénybe belefér’ ❖ Itt [ti. a sírnál], a’ régi ſzokást zvén, két bögre mer-bort, Annyit tejet ’s vért, halma felett a földre ki-dönt (1808 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0830, 169) | [vittünk magunkkal] kenyeret, kevés lisztet, jókora bögre kész rántást (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 47) | Adhattál volna tán egy bögre borsót (1942–1946 Nemes Nagy Ágnes 9479054, 25) | Egy bögre leves az asztalon, meg kenyér (1947 Mándy Iván 2052008, 110) | Én egy bögre meleg tejjel léptem ki a házból a szélbe (1986 Nádas Péter 9466003, 224).

1b. ’ennek tartalma, ill. vmiből vhány ilyen egységnyi térfogatú mennyiség’ ❖ Egy egész kád méz pedig nem is volt; – lehetett talán egy kis bögrével (1896–1897 Mikszáth Kálmán CD04) | Zsalozsányban pompás csevice van, az ember berúg a második bögrétől s táncolni kezd (1908–1910 Mikszáth Kálmán C3108, 106) | Jusson a néniknek nagy bögre, szerető mindnek, ki szeret (1928 József Attila 9282001, 14) | A víz „…egy fél bögrével vót, nem vót sok. Hát nem kellett abból annyira megmosdani, csak megvizítte az ember magát” (1975 Hegyet hágék C6874, 107).

2. ’〈főzőedényfajta megnevezéseként〉’ ❖ Egy cseléd vizet tesz félakós bögrében (1846 Arany János 8014001, 104).

Ö: alumínium-, bádog-.

ÖU: cserép~, fajansz~, főző~, ivó~, kávés~, paraszt~, pléh~, porcelán~, teás~, tejes~, vas~.

ÖE: ~kandalló.

Sz: bögrécske.

Vö. CzF. bėgre, ~, göbre; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

göbre lásd bögre
bögre főnév 6B
begre 6B (nyj)
gebre 6B (nyj)
göbre 6B (nyj)
1.
kül. kerámiából készült, rendsz. 2–5 deciliteres, hengeres v. hasas, az átmérőjénél magasabb, egyfülű ivó- v. tárolóedény
Minden begrék, findsák […] pirító eszközök […] öszve tördeltessenek
(1780 Magyar Hírmondó)
a pénzes bögre Búcsujárni ment örökre, Követé a füstös oldal, A szalonna, meg a sódar
(1854 Arany János)
reggelenként bevásárlotta fületlen bögréjében a maga félmeszely édestejét
(1858 Jókai Mór)
Szótlanul telepedett le a kemence mellé, s egy bögréből kanalazott valami ételnemüt
(1867 Tolnai Lajos)
[a leány] őszi rózsákból való csokrot tett elém egy bögrében
(1901 Gárdonyi Géza)
A konyha előtere, falai tele vannak aggatva tányérokkal, tálakkal és „gëbrék”-kel
(1913 Novák József Lajos)
csorba, hasas bögrék
(1918 Kassák Lajos)
[Anyám] a bögrét két kezébe fogta
(1931 József Attila)
pattant oldalú zománcos bögre
(1954 Nagy László²)
Göbrébe kezdetlen vizet tesz, vet egy keresztet reá
(1960 Néprajzi Közlemények)
1a. (jelzőként)
annyi 〈élelmiszer, kül. ital〉, amennyi egy ilyen edénybe belefér
Itt [ti. a sírnál], a’ régi ſzokást zvén, két bögre mer-bort, Annyit tejet ’s vért, halma felett a földre ki-dönt
(1808 Baróti Szabó Dávid ford.Vergilius)
[vittünk magunkkal] kenyeret, kevés lisztet, jókora bögre kész rántást
(1851–1854 Táncsics Mihály)
Adhattál volna tán egy bögre borsót
(1942–1946 Nemes Nagy Ágnes)
Egy bögre leves az asztalon, meg kenyér
(1947 Mándy Iván)
Én egy bögre meleg tejjel léptem ki a házból a szélbe
(1986 Nádas Péter)
1b.
ennek tartalma, ill. vmiből vhány ilyen egységnyi térfogatú mennyiség
Egy egész kád méz pedig nem is volt; – lehetett talán egy kis bögrével
(1896–1897 Mikszáth Kálmán)
Zsalozsányban pompás csevice van, az ember berúg a második bögrétől s táncolni kezd
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
Jusson a néniknek nagy bögre, szerető mindnek, ki szeret
(1928 József Attila)
A víz „…egy fél bögrével vót, nem vót sok. Hát nem kellett abból annyira megmosdani, csak megvizítte az ember magát”
(1975 Hegyet hágék)
2.
〈főzőedényfajta megnevezéseként〉
Egy cseléd vizet tesz félakós bögrében
(1846 Arany János)
ÖU: cserépbögre, fajanszbögre, főzőbögre, ivóbögre, kávésbögre, parasztbögre, pléhbögre, porcelánbögre, teásbögre, tejesbögre, vasbögre
ÖE: bögrekandalló
Sz: bögrécske
Vö. CzF. bėgre, ~, göbre; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások