🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gili fn (rég, irod)

1. ’gerle mint madár’ ❖ Zöld ágon kis gili Zokogva búg, Mert társát nem leli (1828 Vörösmarty Mihály 8524176, 24) | [Sztambulban az épületek közötti facsoportok körül] fehér galambok s gilik ezrei szállonganak (1862 e. Szemere Bertalan C3938, 89) | Kérdezd a szellőt, mért sohajt magába? A forrást kérdd, mért mormol untalan? A kis gilit, hogy mért zokog, ha párja, Kit úgy szeret, mindíg csak nála van? (1881 Radó Antal ford.–Milli C7574, 133).

2. ’〈fiatal nő kedveskedő megnevezéseként〉’ ❖ Azt a’ kedves gilit, gondolá, nem hagyom szó nélkül. Mielőtt nyakamba akasztanám sorsomat, beszélnem kell vele. De miként? Ha oda megyek apja gyanúba jő (1844 Kuthy Lajos C2862, 170) | Nagyon tisztelt zsupunya [= gazda] Gereblyémen egy csunya Tökfedő setétlik [le] A kaczagó gilikre. […] Hidd gerléid sorba, rendre, S közülök egyet, ki szende, Koszoruzz meg ékesen, A királyné az leszen (1872 Ember György ford. C7991, 152).

2a. (rendsz. egysz 1. sz-ű birt szjellel) ’〈kedveskedő megszólításként v. megszólításban (a szeretett) nőhöz〉’ ❖ Rózsa. Panaszra jöttem... nincs pénzem! Koppasztó. Az másnak sincs galambom – közeledik hozzá – azt gondolám nyugta nincs angyal, hogy álmatlanúl telnek éjjei – keblét szorítja valami, – hogy szíve fáj szép gili (1833 Kovács Pál² C2769, 162) | Vilma. Te csintalan mindég csak – Ődön. Kis gilim – édes kis tubám csak egyszer, csak most jöszte mellemre – úgy lángol szívem (1834 Bártfay József C0851, 4) | Félre most illy’ hasztalan nyögésekkel kis gili! mire olvastunk volna annyi regényt, ha utóbb egy akaratos, de e’ mellett jó papa’ szeszélyein ki nem foghatnánk? – bizzál szerelmed’ istenébe lányka! (1839 Tóth Lőrinc C4301, 6).

J: gerlice, gerlicemadár.

ÖE: ~madár.

Vö. CzF. gili · gilicze; TESz. gerlice

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gili főnév (rég, irod)
1.
gerle mint madár
Zöld ágon kis gili Zokogva búg, Mert társát nem leli
(1828 Vörösmarty Mihály)
[Sztambulban az épületek közötti facsoportok körül] fehér galambok s gilik ezrei szállonganak
(1862 e. Szemere Bertalan)
Kérdezd a szellőt, mért sohajt magába? A forrást kérdd, mért mormol untalan? A kis gilit, hogy mért zokog, ha párja, Kit úgy szeret, mindíg csak nála van?
(1881 Radó Antal ford.Milli)
2.
〈fiatal nő kedveskedő megnevezéseként〉
Azt a’ kedves gilit, gondolá, nem hagyom szó nélkül. Mielőtt nyakamba akasztanám sorsomat, beszélnem kell vele. De miként? Ha oda megyek apja gyanúba jő
(1844 Kuthy Lajos)
Nagyon tisztelt zsupunya [= gazda] Gereblyémen egy csunya Tökfedő setétlik [le] A kaczagó gilikre. […] Hidd gerléid sorba, rendre, S közülök egyet, ki szende, Koszoruzz meg ékesen, A királyné az leszen
(1872 Ember György ford.)
2a. (rendsz. egysz 1. sz-ű birt szjellel)
〈kedveskedő megszólításként v. megszólításban (a szeretett) nőhöz〉
Rózsa. Panaszra jöttem... nincs pénzem! Koppasztó. Az másnak sincs galambom – közeledik hozzá – azt gondolám nyugta nincs angyal, hogy álmatlanúl telnek éjjei – keblét szorítja valami, – hogy szíve fáj szép gili
(1833 Kovács Pál²)
Vilma. Te csintalan mindég csak – Ődön. Kis gilim – édes kis tubám csak egyszer, csak most jöszte mellemre – úgy lángol szívem
(1834 Bártfay József)
Félre most illy’ hasztalan nyögésekkel kis gili! mire olvastunk volna annyi regényt, ha utóbb egy akaratos, de e’ mellett jó papa’ szeszélyein ki nem foghatnánk? – bizzál szerelmed’ istenébe lányka!
(1839 Tóth Lőrinc)
ÖE: gilimadár
Vö. CzF. gili · gilicze; TESz. gerlice

Beállítások