glükogén l. glikogén

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

glikogén fn (Biol)glükogén

’fehér, íztelen, szagtalan, por állagú, vízzel kolloid oldatot képező, ember v. állat izomzatában és májában tartalék tápanyagként raktározott, glükózból felépülő polimer szénhidrát’ ❖ Édnemző – Glycogen – az állati szervezetben (1860 Orvosi Hetilap C8110, 156) | emésztőhatása a hasnyálnak sokkal erélyesebb, mint a szájnyálé. A glikogenből is dextrin és szőllőcukor lesz a hasnyál befolyása alatt (1894 PallasLex. CD02) | A tiszta glikogén előállítva fehér, íztelen, szagtalan, alaktalan por. Vízben oldódik, oldata opálos (1913 RévaiNagyLex. C5704, 572) | A glükogén munkavégzés közben felhasználódik, tejsavvá bomlik. Ezért a pihent, jó erőben lévő állatok izomzatában viszonylag több van belőle (1962 Élet és Tudomány C4913, 204) | Edzés hatására nő az izomban raktározott glikogén, az átlagemberben meglévő kb. 250 g-ról, 350–400 g-ra (2001 Természet Világa CD50).

Vö. ÉKsz. glükogén; IdSz.

glükogén lásd glikogén
🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
glikogén főnév (Biol)
glükogén
fehér, íztelen, szagtalan, por állagú, vízzel kolloid oldatot képező, ember v. állat izomzatában és májában tartalék tápanyagként raktározott, glükózból felépülő polimer szénhidrát
Édnemző – Glycogen – az állati szervezetben
(1860 Orvosi Hetilap)
emésztőhatása a hasnyálnak sokkal erélyesebb, mint a szájnyálé. A glikogenből is dextrin és szőllőcukor lesz a hasnyál befolyása alatt
(1894 PallasLex.)
A tiszta glikogén előállítva fehér, íztelen, szagtalan, alaktalan por. Vízben oldódik, oldata opálos
(1913 RévaiNagyLex.)
A glükogén munkavégzés közben felhasználódik, tejsavvá bomlik. Ezért a pihent, jó erőben lévő állatok izomzatában viszonylag több van belőle
(1962 Élet és Tudomány)
Edzés hatására nő az izomban raktározott glikogén, az átlagemberben meglévő kb.körülbelül 250 ggramm-ról, 350–400 ggramm-ra
(2001 Természet Világa)
Vö. ÉKsz. glükogén; IdSz.

Beállítások