🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

golyózik ige  golyóz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben) (rég)

1. tn ’személy, kül. gyermek(ek csoportja) rendsz. agyagból, üvegből v. fémből készült kicsiny golyókkal játszik’ ❖ Golyóz, [...] golyókkal játszik (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 460) | Ebben az udvarban tanultam meg golyózni, pinckézni és gombozni (1908 Budapesti Hírlap nov. 8. C4696, 4) | [A kis József Attila] futballozott a Vásártéren a többi kis csibésszel, vagy a tizedik utcában golyózott a gyerekekkel (1940 József Jolán C2453, 94) | [Egyszer a Gombocz Zoltán] tanári szobája melletti szemináriumi helyiségben golyózni kezdtünk, s a golyók végül a zárt szárnyas ajtó alatt mind az ő szobájában kötöttek ki (1977 Tompa József C5917, 411) | A gazdag gyerek (Pesten) kapott egy villanyvasutat, illetve egy alvóbabát „igazi hajjal”, a kevésbé gazdag egy könyvet, egy labdát vagy egy közönséges babát, a még szegényebb egy vagy több golyót (akkoriban golyóztak a fiúk az utcán) (2015 Népszava dec. 24. C8740, 11).

2. tn (kissé rég) ’〈személy〉 vmely olyan játékot játszik, amelyhez erre a célra készült (nagyobb) golyók szükségesek’ ❖ [vannak,] kik nem boroznak hanem pezsgőznek (champagnereznek) vagy sereznek, kik nem kártyáznak hanem golyóznak (billardoznak) koczkáznak vagy sakkoznak (1834 Hasznos Mulatságok C8340, 10) | a kedélyes mester, ki máskor leánykákat megles, mikor fölcziczomázzák magukat vagy Róma környékén kellő teriméjű dominikánusokkal golyózik [ti. Charles Hermans, aki ilyen témájú képeket fest] (1882 Budapesti Szemle C7577, 140) | azért hittem a franciákban, mert minden játékot komolyan vettek. Elmerülten golyóztak a kávéházak és bistrók mélyén, a kivilágított, színes asztalokon (1940 Népszava dec. 1. C7508, 14) | [Párizsban] nem gyerekek golyóznak, hanem felnőttek, s ahogy nézem, villamoskalauztól, tanárig és főtisztviselőig mindenki hódol ennek a szenvedélynek. Három-négy férfi összetalálkozik, a zsebekből rögtön előkerülnek a golyók. Letesznek a földre egy diónagyságú fehér [pétanque-]golyót, s 6-6 méter távolságból egy nagyobbacska vasgolyót gurítanak feléje (1967 Szabad Föld febr. 19. C4866, 2).

3. tn (rég) ’〈személy, csoport〉 olyan ügydöntő kérdésben rendezett (titkos) szavazásban vesz részt, ahol a szavazói szándékot a szavazáshoz használt golyó színe, ill. a golyó vmelyik tartályba helyezése fejezi ki’ ❖ egyik választmány azt jelenté, hogy a’ golyózás ki nem vihető; — azon választmánynál azonban, mellyben csekélységemnek részt venni szerencséje vala, annak kivihetősége magát megmutatta; mert 300-on fölül, kik itt golyóztak, a’ golyók mind csak J. M. ládájában (1843 Pesti Hírlap C5277, 294) | Golyóz, [...] [golyó] segélyével dönt, itéletét vmely tárgy felett a kezében levő golyónak a két szekréuy egyikébc való vetése által nyilvánítja (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 460) | Az esküdti, sőt birói körökben ezúttal is élénk a panasz arra a naiv szerkezetű szavazóládára, melylyel a budapesti esküdtek 1867. óta golyózni kénytelenek (1895 Pesti Hírlap jan. 10. C5643, 10) | A kaszinó golyóz... A kaszinó újra istenítéletet, tetemrehívást tart (1902 Ady Endre CD0801) | [A klubtagok] a felvétel fölött golyóztak ugyan, ámde nem vették nagyon szigorúan ezt a formalitást. A tagsági jegy 20 koronába került (1912 Budapesti Hírlap júl. 14. C4700, 10).

4. tn (rég, ritk) ’golyóval töltött fegyverrel lövés(eke)t ad le vki’ ❖ [a keletkező hő] a’ lőgyapotot azon borzasztó tulajdonnal felruházza, miszerint már 1 szemernyivel pisztolyból nehány lépésnyire golyózni lehet. Négy szemernyit tevén a’ puskába, rá papirfojtást és 25 szem fürjsrétet, ez 20 lépésnyire a’deszkába jól bement (1846 Hetilap CD61) | A düh és bosszú pokoli lavinája önté el egész valómat, látván, hogy nem a tölténytáskából, hanem a zubbony balzsebéből tesz a csövekbe lőkészletet. Tehát golyózunk! Tehát meg akarsz ölni (1878 Mikszáth Kálmán CD04).

4a. ts ’golyóval töltött fegyverrel (le- v. meg)lő vki vkit, vmit’ ❖ [különös dolog] az általános szavazat visszaállítása azon perczben , midőn az azzal boldogított ősválasztók tuczetenkint golyóztatnak, s Vincennes kapui az általános szavazat választottjai háta mögött bezáratnak (1851 Pesti Napló dec. 11. C8633, 2) | [a török] ágyut vontatott a hegyre, s erősen golyózta a kaput (1900 Pesti Hírlap ápr. 6. C5648, 15).

5. ts (tárgy n is) (ritk) ’〈kéményseprő kéményt〉 sodrony végére erősített súlyos vasgolyó mozgatásával tisztít’ ❖ [A kéményseprő] többször megfordult házukban, „golyózott”, égette a kéményeket (1926 Kosztolányi Dezső CD10) | [az egyetlen női kéményseprő]a fogyatkozó, töppedt óbudai házak tetőin golyózza a kéményeket (1969 Esti Hírlap júl. 17. C4758, 4).

6. tn (kissé rég, ritkszleng) ’töpreng, gondolkodik vki (vmin)’ ❖ a balhé hidegen hagyott. Csak azon golyóztam, hogy léphetnék olajra minél előbb (1964 Kolozsvári Grandpierre Emil C5298, 1326) | – Kár ezen golyózni. – Én? Én sose golyózok, öregem. Kitöltöm az íveket, és kész (1975 Somogyi Tóth Sándor C6892, 592) | Atyám is rengeteget golyózik, vajon anyám „élhetetlenségét” örököltem-e (1979 Népszabadság aug. 12 C7829, 12).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
golyózik ige
golyóz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben) (rég)
1. tárgyatlan
személy, kül. gyermek(ek csoportja) rendsz. agyagból, üvegből v. fémből készült kicsiny golyókkal játszik
Golyóz, [...] golyókkal játszik
(1872 A magyar nyelv teljes szótára)
Ebben az udvarban tanultam meg golyózni, pinckézni és gombozni
(1908 Budapesti Hírlap nov. 8.)
[A kis József Attila] futballozott a Vásártéren a többi kis csibésszel, vagy a tizedik utcában golyózott a gyerekekkel
(1940 József Jolán)
[Egyszer a Gombocz Zoltán] tanári szobája melletti szemináriumi helyiségben golyózni kezdtünk, s a golyók végül a zárt szárnyas ajtó alatt mind az ő szobájában kötöttek ki
(1977 Tompa József)
A gazdag gyerek (Pesten) kapott egy villanyvasutat, illetve egy alvóbabát „igazi hajjal”, a kevésbé gazdag egy könyvet, egy labdát vagy egy közönséges babát, a még szegényebb egy vagy több golyót (akkoriban golyóztak a fiúk az utcán)
(2015 Népszava dec. 24.)
2. tárgyatlan (kissé rég)
〈személy〉 vmely olyan játékot játszik, amelyhez erre a célra készült (nagyobb) golyók szükségesek
[vannak,] kik nem boroznak hanem pezsgőznek (champagnereznek) vagy sereznek, kik nem kártyáznak hanem golyóznak (billardoznak) koczkáznak vagy sakkoznak
(1834 Hasznos Mulatságok)
a kedélyes mester, ki máskor leánykákat megles, mikor fölcziczomázzák magukat vagy Róma környékén kellő teriméjű dominikánusokkal golyózik [ti. Charles Hermans, aki ilyen témájú képeket fest]
(1882 Budapesti Szemle)
azért hittem a franciákban, mert minden játékot komolyan vettek. Elmerülten golyóztak a kávéházak és bistrók mélyén, a kivilágított, színes asztalokon
(1940 Népszava dec. 1.)
[Párizsban] nem gyerekek golyóznak, hanem felnőttek, s ahogy nézem, villamoskalauztól, tanárig és főtisztviselőig mindenki hódol ennek a szenvedélynek. Három-négy férfi összetalálkozik, a zsebekből rögtön előkerülnek a golyók. Letesznek a földre egy diónagyságú fehér [pétanque-]golyót, s 6-6 méter távolságból egy nagyobbacska vasgolyót gurítanak feléje
(1967 Szabad Föld febr. 19.)
3. tárgyatlan (rég)
〈személy, csoport〉 olyan ügydöntő kérdésben rendezett (titkos) szavazásban vesz részt, ahol a szavazói szándékot a szavazáshoz használt golyó színe, ill. a golyó vmelyik tartályba helyezése fejezi ki
egyik választmány azt jelenté, hogy a’ golyózás ki nem vihető; — azon választmánynál azonban, mellyben csekélységemnek részt venni szerencséje vala, annak kivihetősége magát megmutatta; mert 300-on fölül, kik itt golyóztak, a’ golyók mind csak J. M.Jankó Mihály ládájában
(1843 Pesti Hírlap)
Golyóz, [...] [golyó] segélyével dönt, itéletét vmely tárgy felett a kezében levő golyónak a két szekréuy egyikébc való vetése által nyilvánítja
(1872 A magyar nyelv teljes szótára)
Az esküdti, sőt birói körökben ezúttal is élénk a panasz arra a naiv szerkezetű szavazóládára, melylyel a budapesti esküdtek 1867. óta golyózni kénytelenek
(1895 Pesti Hírlap jan. 10.)
A kaszinó golyóz... A kaszinó újra istenítéletet, tetemrehívást tart
(1902 Ady Endre)
[A klubtagok] a felvétel fölött golyóztak ugyan, ámde nem vették nagyon szigorúan ezt a formalitást. A tagsági jegy 20 koronába került
(1912 Budapesti Hírlap júl. 14.)
4. tárgyatlan (rég, ritk)
golyóval töltött fegyverrel lövés(eke)t ad le vki
[a keletkező hő] a’ lőgyapotot azon borzasztó tulajdonnal felruházza, miszerint már 1 szemernyivel pisztolyból nehány lépésnyire golyózni lehet. Négy szemernyit tevén a’ puskába, rá papirfojtást és 25 szem fürjsrétet, ez 20 lépésnyire a’deszkába jól bement
(1846 Hetilap)
A düh és bosszú pokoli lavinája önté el egész valómat, látván, hogy nem a tölténytáskából, hanem a zubbony balzsebéből tesz a csövekbe lőkészletet. Tehát golyózunk! Tehát meg akarsz ölni
(1878 Mikszáth Kálmán)
4a. tárgyas
golyóval töltött fegyverrel (le- v. meg)lő vki vkit, vmit
[különös dolog] az általános szavazat visszaállítása azon perczben , midőn az azzal boldogított ősválasztók tuczetenkint golyóztatnak, s Vincennes kapui az általános szavazat választottjai háta mögött bezáratnak
(1851 Pesti Napló dec. 11.)
[a török] ágyut vontatott a hegyre, s erősen golyózta a kaput
(1900 Pesti Hírlap ápr. 6.)
5. tárgyas (tárgy n is) (ritk)
〈kéményseprő kéményt〉 sodrony végére erősített súlyos vasgolyó mozgatásával tisztít
[A kéményseprő] többször megfordult házukban, „golyózott”, égette a kéményeket
(1926 Kosztolányi Dezső)
[az egyetlen női kéményseprő]a fogyatkozó, töppedt óbudai házak tetőin golyózza a kéményeket
(1969 Esti Hírlap júl. 17.)
6. tárgyatlan (kissé rég, ritkszleng)
töpreng, gondolkodik vki (vmin)
a balhé hidegen hagyott. Csak azon golyóztam, hogy léphetnék olajra minél előbb
(1964 Kolozsvári Grandpierre Emil)
– Kár ezen golyózni. – Én? Én sose golyózok, öregem. Kitöltöm az íveket, és kész
(1975 Somogyi Tóth Sándor)
Atyám is rengeteget golyózik, vajon anyám „élhetetlenségét” örököltem-e
(1979 Népszabadság aug. 12)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások