🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

golyva¹ fn  gelva (rég v. nyj) , gelyva (rég v. nyj) , géva (nyj) , gilva (nyj) , giva (nyj) , golva (rég)

1. ’a pajzsmirigy rendsz. jódhiány által kiváltott, (kóros működéssel és) gyakr. látható nyaki duzzanattal járó megnagyobbodása mint betegség; strúma’ ❖ [a] roſzſzúl eméſztett étel alkalmatlan a’ teſt’ tápláláſára, gyermekekét erejektl meg-foſztja, és ſok a’ betegſégeknek kút feje, úgy mint belſö réſzek’ meg-dugodáſának has rágásnak, golyvának, ſzáraſztó nyavalyának (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 405) | némellyeknél orrfolyás, ’s a’ pofamirígy’ daganata is jelen van, mint a’ golyvánál (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310008, 5) | Nemcsak emberek, de állatok is elgolyvásodnak. Igy borjak, kecskék, juhok, sertések, sőt még halak is kaphatnak golyvát a „járványsujtotta” területeken (1952 Élet és Tudomány C4903, 431) | golyva: a népi gyógyászat betegségelnevezése a pajzsmirigy daganatszerű megnagyobbodására (strúma). Egyéb elnevezései: gelka, gelyva, gelva, géva, gilva (1979 NéprajziLex. CD47) | még a XXI. században is a világon 750 millió ember szenved golyvában (2004 Természet Világa CD50).

1a. ’az ennek következtében keletkező (látható) nyaki duzzanat’ ❖ máſoknak-is bé-adván, ſok fene rákokat és gelyvákat gyógyitottam-meg véle [ti. a bürökből készített gyógyszerrel] (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 632) | Némellyek azt tartják, ha a’ [fecskefű] gyökerét golyvás ember nyakába akaſztja, ’s úgy hordozza, golváját el-veſzi róla (1775 Csapó József 7062001, 93) | akkora golyvája volt szegénynek, hogy a mellényét nem tudta begombolni tőle (1885 Jókai Mór CD18) | Igen hamar öregedtek az emberek ebben a faluban. […] Harminc éves korukra az asszonyok kész öregasszonnyá értek s úgy nekik, mint embereiknek csúnya golyvájuk nőtt ekkorra (1928 Kampis Lajos CD10) | I. stádiumban a golyva tapintható, de nem látható, II. stádiumban a golyva tapintható, és természetes fejtartáskor látható, III. stádiumban a golyva igen nagy, messziről is feltűnik (1984 Orvosi Hetilap C8230, 657).

2. (nyj) ’〈testen:〉 külső hatás, gyulladás stb. következtében kialakuló dudor, duzzanat, kelés’ ❖ Egy Pécsi Lakos (Mészáros Ádám) más-fél esztendeig gyötörtetett a’ forró-hidegtűl[.] Meg-veszvén benne a’ vér […] tele-lett testte leg-úndokabb gilvákkal (1810 Dugonics András C1479, 119) | Ha az embörön támadás van, négy krajczárossal kerekícscse mög, bal kézzel dobja el (a pénzt), a ki mögtanáli, âra mén a gilva (Szőreg) (1893 Ethnographia C6912, 243) | Az olyan gyereket, kinek keresztanyja kereszteléskor tisztátalan, frissen lehúzott birkabőrbe kell bedugni, hogy a testén levő csattogzások, nagy kelések, gilvák elmúljanak (1919 Kiss Lajos¹ C6932, 88) | gilva givȧ (-át, -ájȧ) fn. „kelés” (1968 Szlavóniai szótár C6859, 175).

3. (kissé rég) ’madár (felfújva kidudorodó) gégéje, begye, ill. torokzacskója’ ❖ a’ sárgaságnak mindenféle nemeiben, egyaránt haſználó eſzköz ſemmiképpen nem találtatik. Minémeknek mind-azon-által adják el, a’ tyúkok gelvályoknak sárga brét, a’ lúd-ganéjnak a’ fejérét, […] a’ mellyeket a’ könnyen hív Emberek, haſználni gondollyák (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 400) | [a gödény] fiait gondosan és gyöngéden ápolja; az eledelt, halakat, számokra golyvájában hordja nekik, s azok a halakat magok szedegetik ki az öblös zsákból (1847 Peregriny Elek 8360012, 213) | ugy fölfujják magukat, hogy végül alig képesek megállani a lábukon. […] Az angol golyvás galamb nevében hordja tollas diszét, de a galamboknak határozottan jól áll a golyva (1936 Pesti Hírlap nov. 27. C5684, 15).

4. ’〈növényeknél:〉 élősködők által terjesztett, kinövés(eke)t okozó betegség, ill. (ilyen eredetű) növényi kinövés, gubacs, görvély’ ❖ dr. Horváth Géza „a tölgyfa golyvájáról” értekezett, megismertetvén egy ritka növénybetegséget, mely csak 4 év óta ismeretes […]. A betegség, – melyet a tölgyfán egy parányi élősdi fonálféreg idéz elő, abban áll, hogy az ágakon gömbidomu dudorodások, golyvák támadnak (1886 Nemzet máj. 20. C0385, [3]) | Golyva, a növényeké. A fák törzsén látható nagy, szabálytalan daganatok, melyek egyre növekedve a törzs vastagságát is tulhaladhatják (1894 PallasLex. CD02) | A tihanyi intézet a Rockefeller-alapítvány által létesített külön laboratóriumban vizsgálja most a növényi golyvákat, amelyek […] rákos jellegüek (1934 Budapesti Hírlap júl. 29. C4722, 12) | A növényi tumort keltő baktériumok közül az Agrobacterium tumefaciens a legjellemzőbb, amely a növényi szövetek karfiolszerű sejtburjánzását, és végül tumorok, ill. golyvák (gyökérgolyva) kifejlődését idézi elő (1977 BiológiaiLex. C6117, 222).

5. (rég) ’a nyirokmirigyeknek rendsz. gümőkóros eredetű, nyaki duzzanattal járó gyulladásos megbetegedése; görvélykór’ ❖ [a gyermekek gyengesége sokszor] úgy nevezett gelyvává (scrophulae) válik (1799 Kováts Mihály C2783, 337).

Vö. CzF. gelyva, ~; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
golyva¹ főnév
gelva (rég v. nyj)
gelyva (rég v. nyj)
géva (nyj)
gilva (nyj)
giva (nyj)
golva (rég)
1.
a pajzsmirigy rendsz. jódhiány által kiváltott, (kóros működéssel és) gyakr. látható nyaki duzzanattal járó megnagyobbodása mint betegség; strúma
[a] roſzſzúl eméſztett étel alkalmatlan a’ teſt’ tápláláſára, gyermekekét erejektl meg-foſztja, és ſok a’ betegſégeknek kút feje, úgy mint belſö réſzek’ meg-dugodáſának has rágásnak, golyvának, ſzáraſztó nyavalyának
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
némellyeknél orrfolyás, ’s a’ pofamirígy’ daganata is jelen van, mint a’ golyvánál
(1846 Mihálka Antal ford.Wagenfeld)
Nemcsak emberek, de állatok is elgolyvásodnak. Igy borjak, kecskék, juhok, sertések, sőt még halak is kaphatnak golyvát a „járványsujtotta” területeken
(1952 Élet és Tudomány)
golyva: a népi gyógyászat betegségelnevezése a pajzsmirigy daganatszerű megnagyobbodására (strúma). Egyéb elnevezései: gelka, gelyva, gelva, géva, gilva
(1979 NéprajziLex.)
még a XXI. században is a világon 750 millió ember szenved golyvában
(2004 Természet Világa)
1a.
az ennek következtében keletkező (látható) nyaki duzzanat
máſoknak-is bé-adván, ſok fene rákokat és gelyvákat gyógyitottam-meg véle [ti. a bürökből készített gyógyszerrel]
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Némellyek azt tartják, ha a’ [fecskefű] gyökerét golyvás ember nyakába akaſztja, ’s úgy hordozza, golváját el-veſzi róla
(1775 Csapó József)
akkora golyvája volt szegénynek, hogy a mellényét nem tudta begombolni tőle
(1885 Jókai Mór)
Igen hamar öregedtek az emberek ebben a faluban. […] Harminc éves korukra az asszonyok kész öregasszonnyá értek s úgy nekik, mint embereiknek csúnya golyvájuk nőtt ekkorra
(1928 Kampis Lajos)
I. stádiumban a golyva tapintható, de nem látható, II. stádiumban a golyva tapintható, és természetes fejtartáskor látható, III. stádiumban a golyva igen nagy, messziről is feltűnik
(1984 Orvosi Hetilap)
2. (nyj)
〈testen:〉 külső hatás, gyulladás stb. következtében kialakuló dudor, duzzanat, kelés
Egy Pécsi Lakos (Mészáros Ádám) más-fél esztendeig gyötörtetett a’ forró-hidegtűl[.] Meg-veszvén benne a’ vér […] tele-lett testte leg-úndokabb gilvákkal
(1810 Dugonics András)
Ha az embörön támadás van, négy krajczárossal kerekícscse mög, bal kézzel dobja el (a pénzt), a ki mögtanáli, âra mén a gilva (Szőreg)
(1893 Ethnographia)
Az olyan gyereket, kinek keresztanyja kereszteléskor tisztátalan, frissen lehúzott birkabőrbe kell bedugni, hogy a testén levő csattogzások, nagy kelések, gilvák elmúljanak
(1919 Kiss Lajos¹)
gilva givȧ (-át, -ájȧ) fn.főnév „kelés”
(1968 Szlavóniai szótár)
3. (kissé rég)
madár (felfújva kidudorodó) gégéje, begye, ill. torokzacskója
a’ sárgaságnak mindenféle nemeiben, egyaránt haſználó eſzköz ſemmiképpen nem találtatik. Minémeknek mind-azon-által adják el, a’ tyúkok gelvályoknak sárga brét, a’ lúd-ganéjnak a’ fejérét, […] a’ mellyeket a’ könnyen hív Emberek, haſználni gondollyák
(1786 Domby Sámuel ford.Rosenstein)
[a gödény] fiait gondosan és gyöngéden ápolja; az eledelt, halakat, számokra golyvájában hordja nekik, s azok a halakat magok szedegetik ki az öblös zsákból
(1847 Peregriny Elek)
ugy fölfujják magukat, hogy végül alig képesek megállani a lábukon. […] Az angol golyvás galamb nevében hordja tollas diszét, de a galamboknak határozottan jól áll a golyva
(1936 Pesti Hírlap nov. 27.)
4.
〈növényeknél:〉 élősködők által terjesztett, kinövés(eke)t okozó betegség, ill. (ilyen eredetű) növényi kinövés, gubacs, görvély
dr.doktor Horváth Géza „a tölgyfa golyvájáról” értekezett, megismertetvén egy ritka növénybetegséget, mely csak 4 év óta ismeretes […]. A betegség, – melyet a tölgyfán egy parányi élősdi fonálféreg idéz elő, abban áll, hogy az ágakon gömbidomu dudorodások, golyvák támadnak
(1886 Nemzet máj. 20.)
Golyva, a növényeké. A fák törzsén látható nagy, szabálytalan daganatok, melyek egyre növekedve a törzs vastagságát is tulhaladhatják
(1894 PallasLex.)
A tihanyi intézet a Rockefeller-alapítvány által létesített külön laboratóriumban vizsgálja most a növényi golyvákat, amelyek […] rákos jellegüek
(1934 Budapesti Hírlap júl. 29.)
A növényi tumort keltő baktériumok közül az Agrobacterium tumefaciens a legjellemzőbb, amely a növényi szövetek karfiolszerű sejtburjánzását, és végül tumorok, ill.illetve golyvák (gyökérgolyva) kifejlődését idézi elő
(1977 BiológiaiLex.)
5. (rég)
a nyirokmirigyeknek rendsz. gümőkóros eredetű, nyaki duzzanattal járó gyulladásos megbetegedése; görvélykór
[a gyermekek gyengesége sokszor] úgy nevezett gelyvává (scrophulae) válik
(1799 Kováts Mihály)
Vö. CzF. gelyva, ~; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások