grusz l. grúz

grúz mn és fn  grusz (rég, ritk)

I. mn

1. ’a Kaukázus vidékén, többségében Grúziában élő, a kaukázusi nyelvcsalád déli, ún. kartvel csoportjába tartozó nyelvet beszélő 〈nép(csoport)〉’ ❖ [Kutaiszi városának népe] szépségben vetekedik a vele nyelvben is közel rokon grúz fajjal (1895 Vasárnapi Újság C7409, 535) | a harmónia benne lakozik magában a grúz népben, mint ősi tradició (1947 Tóth Aladár 2005107, 35) | A grúz nép szilárd egységben és megbonthatatlan barátságban a többi szovjet néppel, magabiztosan halad előre a kommunista társadalom építésének útján (1951 Szabad Nép jan. 11. C4874, 6) | a grúz törzsek már a Kr. e. 3. évezredtől fogva a Kaukázus vidékén éltek (1991 Bíró Margit CD17) | Etnikai tisztogatás és humanitárius katasztrófa veszélye fenyegeti Mihail Szaakasvili grúz elnök szerint a Dél-Oszétiában élő grúz népességet (2004 Népszava aug. 13. C7467, 2).

1a. ’e néphez tartozó, e népből származó 〈személy, csoport〉, ill. e népből való 〈eredet, származás〉’ ❖ A’ persa és grúz kereskedők, kik a’ legrégibb idők óta esztendőnkint meglátogatják a’ lipsiai [= lipcsei] húsvéti vásárt, portékáik haza szállitására alig találhatnak rövidebb, bátorságosabb és olcsóbb alkalmat a’ dunai ’s fekete tengeri gőzhajóknál (1836 Hasznos Mulatságok C8345, 102) | [Majakovszkij] gruz eredetű családból származik (1933 TolnaiÚjLex. C5737, 153) | A fürdőkből haza Hosszu fehér láncban suhan Grúz asszonyok hada (1964 Nemes Nagy Ágnes ford.–Lermontov 9479103, 210) | [1989.] október–1990. január – Összecsapások a grúz és az oszét lakosság között a Grúziához tartozó Dél-Oszét Autonóm Területen (1993 Tények könyve CD37) | A körmönfont Berija a grúz származású Sztálin kegyeinek megőrzése érdekében a hízelgésnek azt a módját találta ki, hogy átíratta a kaukázusi párttörténetet (1999 Sipos Levente CD17) | a Magyarországot megszálló szovjet különleges hadtest állományában sok grúz katona teljesített szolgálatot, és közülük számosat agyonlőttek a KGB-sek, mert parancs ellenére sem voltak hajlandók lőni a forradalmárokra (2008 Magyar Élet 3214002, 12).

2. ’E néppel v. Grúziával kapcs.’

2a. ’e nép által v. Grúziában létrehozott, készített, haszn. v. művelt, folytatott 〈dolog, tevékenység stb.〉, ill. 〈vmely dolognak, tevékenységnek stb.〉 e nép kultúrájából, gyakorlatából való 〈eredete〉’ ❖ a’ persa és grúz kereskedés néhány nagy tőkepénzesek’ kezében van (1836 Hasznos Mulatságok C8344, 394) | A Sakartvelo cimü gruz ujság jelentése szerint a Kaukázusban rettentő polgárháboru dühöng (1917 Budapesti Hírlap 2102002, 7) | [Zakaria Paliashvili] maga gyűjtötte népe dalait, a rendkívül érdekes és gazdag grúz népzenét, mely különleges többszólamúságával élesen különválik a környező oroszországi és ázsiai népek népzenéjétől (1947 Tóth Aladár 2005107, 35) | a Prometheusz-legenda grúz eredetű (1990 Rónay László CD53) | Ebben a dobozban eredetileg grúz tea volt (2005 Kucsman Árpád 3148009, 1415).

2b. ’e néphez tartozást kifejező, e népre v. tagjaira jellemző, náluk v. Grúziában szokásos 〈sajátosság, jellemző dolog〉’ ❖ [a Zichy Jenő vezette expedíció tagjainak] alkalma volt megismerkedni a gruz szokásokkal, életmóddal (1895 Nemzet aug. 1. C0394, [2]) | a messze földön híres grúz vendégszeretet (1960 Istvánovits Márton C6956, [461]) | Bajszos, grúz vonású alak állt rajta [ti. a talapzaton], míg – miként a bálványok általában – le nem dőlt (1991 Népszava máj. 16. C7456, 3) | grúz nemzeti és vallási identitás (1994 Niederhauser Emil CD58).

2c. ’e néppel v. Grúziában megeső, történő, ill. e nép körében zajló, általa megvalósuló 〈esemény, állapot stb.〉’ ❖ Házigazdánk ugyancsak töltögette s rendre adogatta kézbe a saját pincéje boraival töltött ezüstkanalakat s éltette vendégeit s a magyar–grúz barátságot (1895 Budapesti Hírlap júl. 27. C4742, 4) | [a vasgyári esztergályos éppen] úgy tudott beszélni saját munkájáról, mint a grúz történelemről, művészetről, vagy a szőlőtermelés problémáiról (1951 Szabad Nép aug. 23. C4874, 6) | 1990-ben a konstantinápolyi patriarcha elismerte a grúz autokefáliát [ti. egyházi függetlenséget] (1994 Niederhauser Emil CD58) | az 1992-93-as grúz–abház háborút lezáró tűzszüneti egyezményt (1999 Magyar Hírlap CD09) | [a Gori főterén álló Sztálin-szobor] helyére a grúz vezetés egy új emlékművet tervez a 2008-as dél-oszétiai grúz–orosz fegyveres konfliktus áldozatainak emlékére (2010 Népszabadság jún. 26. C7858, 8).

3. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, a kaukázusi nyelvcsalád déli, ún. kartvel csoportjába tartozó 〈nyelv(járás)〉, ill. e nyelvhez tartozó, arra jellemző v. abból származó 〈elem, sajátosság〉’ ❖ [Bebutov tábornok] szükségesnek látta, egy grúz nyelven irt felhivásban a hazai nemesi testületekhez fordulni (1856 Budapesti Hírlap jan. 6. C7814, [2]) | magában a scytha népnévben és a rejtélyes savarthoi elnevezés utolsó szótagjában egy grúz képzőt sejtek (1916 Vikár Béla C8544, 709) | [Vahtang Gorgaszal] király felismerte a forrás vizének gyógyító erejét s ezért partján várost alapított. A tbili (meleg) grúz szóból kapta a város Tbiliszi nevet (1960 Egyetemi Lapok jan. 16. C6086, 3) | a topik-prominens nyelvek közül fókuszpozíció található a magyar mellett többek között a baszk, a katalán, a bolgár, a görög, a török, az örmény, a grúz […] és a kecsua mondatszerkezetben (1993 É. Kiss Katalin C5933, 169) | Az irodalmi nyelv alapjául két K-i grúz nyelvjárás szolgál: a kartli és a kaheti (1999 MagyarNagyLex. C5821, 846).

3a. ’e nyelvből való 〈eredet〉, ill. e nyelvből való eredettel, eredeztetéssel kapcs. 〈nézet, felfogás〉’ ❖ Gyarmathi grúz azonosítását [ti. a magas szónak a grúz maghali szóval való esetleges összefüggését] Munkácsi elfogadhatónak tekintette, mert ő szavunk eredetét a kaukázusi nyelvekben kereste (1937 Juhász Jenő C5878, 164) | [Adolf Dirr szerint] a Szt. György ünnep november 6. és 14. között folyt le Dzivgiszben. Az ünnep dziorguba neve véleménye szerint grúz eredetű (1985 Ethnographia C7118, 108) | Grúz eredetű, orosz női név [ti. a Tamara] (1997 Magyar Nemzet nov. 15. C6354, 26).

3b. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű stb.〉’ ❖ [Tariel, a párducbőrös lovag címmel] nemrég egy grúz eposz jelent meg magyarul, egy hosszú, 67 énekes hősköltemény, Georgia nyelvéből fordítva, és valóban nem pazarság nélkül, Zichy Mihály számos rajzával (1919 Babits Mihály CD10) | [Adolf Dirr] kitűnő német nyelvű grúz nyelvtana (1928 Magyar Nyelv C5869, 129) | [Misztótfalusi Kis Miklós] metszett héber, görög és örmény betűket, sőt tőle származik az első grúz nyomtatott ábécé is (1964 Tarnai Andor–Varga Imre CD53) | A grúz bibliafordítás az örményen alapszik (1989 HaagLex. ford. CD1208) | [az 5. századból] maradtak ránk a legrégibb grúz nyelvemlékek, pl. a bolniszi templom felirata vagy az első grúz irodalmi mű, a Susanik vértanúsága (1991 Bíró Margit CD17).

3c. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ [az olasz hadseregben] 746 tiszt beszél németül, 357 angolul, 2 hollandul, 1 svédül, 1 gruzul (1864 Pesti Napló jan. 1. C8646, [2]) | [Vikár Béla] megtanult grúzul (1918 Budapesti Szemle C7710, 444) | Kukuska, genacvale! […] Vagyis: Kukuska, gyönyörűségem! – Így becézi – grúzul – nagyanyja, Liza mama a hat-hétéves Vanvancsot (1996 Magyar Hírlap CD09).

3d. ’e nyelvvel, ilyen nyelvű szövegekkel foglalkozó 〈személy〉’ ❖ a Bánk bán egyik grúz fordítója, Mihail Kvlividze (1971 Népszava máj. 23. C7436, 9) | A négy éve előzetes letartóztatásban levő grúz férfiak, bár jól beszélnek oroszul és egészen jól magyarul, ragaszkodtak a grúz tolmácshoz (2003 Népszava nov. 21. C7466, [16]).

4. ’(jellemzően) e nép, e nyelv beszélői által lakott v. Grúziához tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő 〈helység, földrajzi alakulat stb.〉 v. ott végbemenő, bekövetkező 〈esemény, jelenség stb.〉’ ❖ jóformán minden grúz falut ostrommal kellett bevenni és elfoglalni az oroszoknak az évtizedekig folyt hóditó hadjáratok alatt (1895 Budapesti Hírlap jún. 11. C4742, 4) | a Kaukázuson csak egy, a híres Grúz [hadi]út vezet át Vladikavkáz és Tiflisz között (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 160) | a grúz parton, hol januárban is zöldülnek a teacserjék (1952 Benjámin László 9044010, 52) | [IV. Dávid grúz király] sorra felszabadította a török kézen lévő grúz területeket (1991 Bíró Margit CD17) | Grúz légi szerencsétlenség. Immár legalább negyvenre tehető a hétfő délutáni grúziai légi szerencsétlenség halálos áldozatainak száma (1992 Magyar Nemzet júl. 22. C8367, 12) | Tbiliszi azzal vádolja Oroszországot, hogy önkényesen bombázta a múlt héten a grúz–orosz határ közelében, a grúz oldalon húzódó Pankiszi-szorost (2002 Magyar Hírlap CD09).

5. (tulajdonnév részeként is) ’e nép által szervezett, Grúzia területén működő 〈állam(alakulat)〉’ ❖ A régi grúz királyság idejéből két ódon vár romja áll ott egymással szemben a Kura két partján (1895 Budapesti Hírlap júl. 27. C4742, 4) | Tiflisz, a transzkaukázusi Gruz szovjet-állam fővárosa (1935 RévaiNagyLex. C5717, 799) | 1992 januárjában a Szovjetunió felbomlásával megalakul a független Grúz Köztársaság (1992 Élet és Tudomány 2006016, 662).

5a. ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző 〈dolog〉, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő 〈személy, csoport〉’ ❖ Az orosz csapatok muzulman katonái egyre szökdösnek, ugy hogy a gruz és mingreliai militziát Bebutoff tnok kénytelen volt haza küldeni (1854 Budapesti Hírlap C7812, 2810) | A fegyenczek közt, a kiket nemrég Charkovon át szállitottak, volt az egykori grúz fejedelem (1900 Magyarország febr. 3. C5317, 11) | [A bolsevikok] a grúz nemzetgyűlésben egyetlen mandátumot sem tudtak szerezni (1991 Magyar Tudomány 2037013, 1499) | [1991-ben Maja Csiburdanidze sakkozó] már nem szovjet, hanem grúz színekben játszott (1996 Magyar Hírlap CD09) | a grúz fennhatóság ellen indított abház függetlenségi mozgalom (1997 Magyar Hírlap CD09) | a múlt vasárnapi választásból ismét győztesen kikerülő Sevardnadze grúz elnök […] országa (nyilván esélytelen) NATO-felvételi kérelmének lehetőségét is felvetette, hogy „Grúziát és a Kaukázust senki ne tekinthesse befolyási övezetének” (1999 Figyelő CD2601).

6. ’e népre, annak vmely közösségére, tagjaira, ill. annak nyelvére, kultúrájára stb. vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó 〈szakterület, rendezvény stb.〉’ ❖ Georgia, Európa első keresztény állama, megkeresztelése még a IV. században történt. Megtérítőjének Szent Ninát nevezi a grúz történelem (1942 Pesti Hírlap aug. 18. C5690, [17]) | grúz néprajz és folklorisztika (1956 Balassa Iván C5347, 215) | a grúz filmhetet […] Tengiz Abuladze sokak által várt filmjének, a Vezeklésnek a díszbemutatója nyitotta meg (1987 Magyar Nemzet okt. 8. C8362, 4) | [a szerző] áttekintést ad a grúz irodalom magyar fordításának történetéről, a grúz kulturális tematikának a hazai sajtóban való nyomairól (1997 Új Könyvek CD29).

II. fn

1. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’a Kaukázus vidékén, többségében Grúziában élő, a kaukázusi nyelvcsalád déli, ún. kartvel csoportjába tartozó nyelvet beszélő nép, ill. e néphez tartozó, azt képviselő csoport, közösség’ ❖ [Johann Eberhard] Fischer saját kezével 307. válogatott szavakat írt öszsze, mellyekkel ugyan azon dolognak jegyzését: a’ […] Magyaroknál, Grúsoknál, Samojedoknál, Morduánoknál […] öszsze hasonlítá (1823 Pázmándi Horvát Endre C5554, 6) | [a kaukázusi orosz hadtest parancsnoka, Jermolov tábornok] Madatov tábornok által […] a gruzok felkelését elfojtá (1896 PallasLex. CD02) | Kaukázusi fajták v. rasszok alatt csak az ott lakó népeket, mint a cserkeszeket, csecsenceket, leszgheket, georgiaiakat v. grúzokat és osszéteket értik (1914 RévaiNagyLex. C5707, 368) | A paradicsomi gondtalanság sohasem adatott meg a grúzoknak. Történelmük folyamán szüntelen harcban álltak az idegen hódítókkal (1991 Bíró Margit CD17) | A grúzok (kartvelek, régies nevükön georgiaiak) Grúzián kívül É-Azerbajdzsánban (Zakatali térségében és Kuránál), valamint (kb. 1 millió) Töröko.-ban (Lázisztán) és Iránban (Iszfahán tart.) élnek (1999 MagyarNagyLex. C5821, 846) | a grúzok elleni vb-selejtezőn a Népstadionban (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’e néphez tartozó személy’ ❖ [Oroszországban él] 1 millio cserkesz, grusz ’stb.; és kinek jutott eszébe Oroszországban kárhoztatni azt, hogy az igazgatás, az iskolák nyelve az orosz (1844 Pesti Hírlap CD61) | A petrográdi szovjet élén a zord grúz, Cskejdze, megkapta a maga társait (1918 Várnai Dániel CD10) | [Georgia] lakói főleg georgiaiak (grúzok), kisebb számban örmények, tatárok, oroszok (1927 RévaiNagyLex. C5716, 294) | Ha grúzzal nyílt utcán találkoznak, magyarul beszélgessenek, ha kérdeznek valamit, tört oroszsággal kérdezősködjenek (2010 Huszár Tibor 3159003, 250).

2. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, a kaukázusi nyelvcsalád déli, ún. kartvel csoportjába tartozó nyelv’ ❖ [az indoeurópai nyelcsalád egyik ága] az iráni (uj-perzsa, afgán, lezg, gruz, kurd, pustuk, osszét stb. és az örmény) (1898 Budapesti Hírlap júl. 4. C4745, 7) | [a kaukázusi nyelcsaládban csak a] grúznak vannak régi emlékei és magasabb igényű irodalmi fejlettsége (1937 Zsirai Miklós 9805001, 21) | Rendkívül hosszú mássalhangzócsoportok fordulnak elő a grúzban: vbrdgvzinav ‚üvöltök’ (1973 Antal László–Lotz János ford.–Lotz 1096001, 24) | A déli [kaukázusi] nyelvek összefoglaló saját neve kartveli. Ez áll a grúzból és két tőle kevéssé különböző változatából: megrel (migrel) és csán vagy láz (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) | A grúz alapvetően poliszintetikus nyelv, amely agglutináló és flektáló vonásokkal is rendelkezik (1999 MagyarNagyLex. C5821, 846).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.