kohászat fn
1. ’fémeknek érceikből kiolvasztással v. más módon történő előállítása, ill. az így kinyert nyersfém félkész gyártmánnyá alakítása, feldolgozása (mint ipari tevékenység v. gazdasági ágazat)’ ❖ E jeles férfiunak Kiss Ferencz ellenőrnek, olly lugolási módot sikerült feltlálni, a magyar név dicsőségére, melly korszakot fog teremteni a kohászatban; mert az nemcsak háttérbe taszit, minden eddigi ezüstlugolást, hanem az ezüsttel együtt az aranyat – a mit még soha senki sem lugolhatott ki, – sőt a rezet is egyenesen és egyszerre megnyeri az érczekből (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A [nagybányai] lakosság fő foglalkozása [...] a bányászat, kohászat, szőllő- és gyümölcstermelés (1896 PallasLex. CD02) | A magyar rezet a mellett igen kívánatossá tette gazdag ezüsttartalma is (10–12 lat mázsánként), amelynek kiválasztását hazai kohászatunk Thurzó Jánosig (1496) nem ismerte, úgyhogy a magyar réz jobbára csak féláru alakjában, mint úgynevezett „fekete réz” került kivitelre (1939 Paulinyi Oszkár CD43) | a magyar kohászatban az 1693-ban megépített első kohótól kezdődően állt be jelentős változás. Fazola Henrik 1771 szeptemberében Ómassán nagyolvasztót, Hámor községben pedig hámorokat építtetett (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | A Dunaferr a hazai kohászat vezető cége (1997 Horváth István CD2602) | A tüzet több tízezer éve használjuk sütésre-főzésre és több ezer éve kohászatra (2002 Természet Világa CD50).
1a. (tulajdonnévszerűen is) ’ezt a tevékenységet végző kohóüzem, ill. nagyobb gyárnak az az egysége, ahol a fémek olvasztása, előállítása folyik’ ❖ Egy kis kanyarulat után fényesen fejlődik a’ „Ferdinandi” (jelen herczegi alapitójáról nevezett) völgy kohászata (itt massának híják) több emeletes épületeivel (1845 Társalkodó C7982, 40) | Felveszünk kohászatunk részére öntőket, öntvényfaragó-lakatosokat (1953 Magyar Nemzet jún. 21. C4793, 8) | Elküldhettem volna a brigád felét a Kohászatba, ott lenne meló, ott az a sok samott-tégla (1973 László-Bencsik Sándor 9383003, 311) | [Az Upponyi-hegység] mangános vasérctelepeit egykor a diósgyőr-ómassai kohászat hasznosította (1997 Magyarország földje CD05) | a kohászatba bejáró dolgozók (2000 Magyar néprajz CD47).
2. ’fémek érceikből való kiolvasztásának, előállításának elméleti és gyakorlati ismereteit összefoglaló műszaki tudományág’ ❖ Kohászat, fn. die Hüttenkunde (1838 Magyar és német zsebszótár C2979, 415) | Hivatalos irálytan, különös tekintettel a bányászat, kohászat és erdészet kivánalmaira (1898 Magyar írók élete CD27) | A kohászat körébe utalható az elektrometallurgia tudománya, mely – újabb keletű eljárással – a fémeknek villamos energiával való kicsapását tárgyalja (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 15) | [Agricola De re metalica libri XII című műve] a bányászaton és a kohászaton kívül még tizenegy tudományágban előzte meg korát (1987 Mollay Károly CD52).
2a. ’ez mint főiskolai v. egyetemi tantárgy’ ❖ a vegytan taníttatik a második év első felében – és az ezen alapuló kohászat csak a 4-ik év utosó felében (1849 Március Tizenötödike C4809, 76) | 1851. [Méhes Rezső] a selmeczi bányászakadémiára iratkozott be; 1856-ban kineveztetett ugyanott a vegytan és kohászat tanára mellé tanársegédnek (1902 Magyar írók élete CD27) | [A Műegyetemen] a vegyészeti szakosztály hallgatóinak kezdettől fogva Wartha [Vince] tanítja a szervetlen és szerves készítmények gyártását, a vas- és érckohászatot, vezeti a műszaki vegytani gyakorlatokat. Ezen kívül a mérnöki, építészeti és gépészmérnök szakosztályok hallgatósága részére is előadja a kohászatot (1974 Móra László CD30).
Ö: alumínium-, fém-, finom~, por~, vas~.
ÖU: acél~, cink~, ólom~, réz~, színesfém~.
Sz: kohászati.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. kohó; ÉKsz.