öste (I. 0 II. 6A) l. este

este hsz és fn  estve (rég v. nyj) , öste (nyj) , östve (rég v. nyj)

I. hsz 0

’a késő délutántól, ill. sötétedéstől az éjszaka beálltáig, kb. éjfélig tartó napszakban, annak ideje alatt (vmikor)’ ❖ Tüzet hogy gerjeſztne a’ ſzólgáló reggel Ha azt vigyázáſſal eſtve el-nem rejtné S’más nap friſs ſzikráit hamuban nem lelné! (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 17) | csütörtök este 10 órakor (1847 Arany János 8014123, 96) | Hámos lovait május 6-án rendesen fűre csapta, östve a kocsis hazavezette, hogy szegény legény vagy farkas meg ne rontsa (1854–1855 Ujfalvy Sándor 8497003, 182) | A mit reggel raktak Östére leomlatt; A mit öste raktak Reggelre leomlatt (1886 Magyar Nyelvőr C5952, 287) | Porzsolt igazgató úr kérdezteti, nem volna-e kedve a művésznőnek három este a Népszínházban vendégszerepelni? (1926 Krúdy Gyula CD54) | Egész este azon gondolkoztam, kikérjem-e a tanácsodat (2009 Torma Péter ford.–Larsson 3321001, 180).

II. fn 6B

1. ’késő délutántól, ill. sötétedéstől az éjszaka beálltáig, kb. éjfélig tartó napszak (ideje)’ ❖ Én még eſtvének elötte a’ Gubernátorhoz hívattatám (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 181) | Öreg este lett már, mire haza értem (1830 Uránia C0423, 300) | a lakodalom estején (1886 Jókai Mór CD18) | Lám, a gyerek, az bezzeg nem szeret lefeküdni esténkint (1907 Malonyay Dezső CD07) | július 30-án, vasárnap este Cserháti Zsuzsa és vendégei, Somló Tamás, valamint a Tea együttes adnak egész estét betöltő műsort (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’vmely ünnepet közvetlenül megelőző nap estje; előeste’ ❖ [a lucaszéken] Lucza-naptól Karácson estig minden nap kell valamit faragni, ’s egészen elkészülnie csak karácson estéjén szabad (1840 Regélő C0464, 36) | Mikulás estéje volt és anyám fölszólitott, hogy a cipőmet tegyem az ablak közé… (1899 Budapesti Hírlap máj. 14. C4746, 3) | karácsony estéjén évről-évre megajándékozták ruhaneművel, édességekkel a falu szegény sorsú gyerekeit (2002 Baranyi Béla et al. CD36).

1b. (rendsz. jelzővel, tulajdonnév részeként is) ’e napszak idejére eső, ill. ekkor kezdődő összejövetel, rendezvény’ ❖ A’ szép és öröm teljes napot egy fényes mulatságu estve váltá fel (1838 Erdélyi Híradó C5300, 146) | a főispánék estét adtak s bár Gényeyék azelőtt mindig hivatalosak voltak íly estékre, most nem kaptak meghívót (1886 Reviczky Gyula 8392098, 333) | valamelyik jobboldali társaság estéjén szólaltam fel a földreform mellett, és élénk vitába keveredtem egy politikai szerepet játszó őrgróffal (1963–1964 Féja Géza 9138006, 206) | a Millenáris Teátrumban a „Könnyűzenei esték” keretében Lovasi András lép fel (2001 Magyar Hírlap CD09).

1c. (rendsz. birtokszóként) ’〈vki(k) szempontjából:〉 e napszak eseményeinek összessége, ill. e napszakban folytatott tevékenység(ek sora)’ ❖ Bóldog estve! melly lelkemet Illy örömre juttattad Köszönöm hogy szerelmemet Már meg jutalmaztattad! (1795 e. Szentjóbi Szabó László CD01) | Késő ősszel volt, estefelé, az utcán; emlékszem, szédült estém volt; – ekkor találkoztunk (1908 Jób Dániel CD10) | Félt az estétől nagyon, […] megérezte a feladat veszélyességét (1964 Berkesi András 9050001, 121) | Ami a szilveszteri estémet illeti: ne aggódjon a képviselő úr: iszom az egészségére (1991 Országgyűlési Napló CD62).

1d. (rendsz. a jelzővel együtt, azzal egybeolvadva, gyakr. rövidült v. torzult formában) ’〈ebben a napszakban haszn. köszönésben〉’ ❖ Adjon Iſten Szerentsés jó eſtvét Kegyelmednek (1776 Klein Efraim 7182001, 270) | Visszajő a lyánka, az utast behíván. Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván (1851 Arany János CD01) | – Jó stét kvánk, – dünnyögött a csordás (1917 Móricz Zsigmond CD10) | Mint egy sarcoló, úgy lépett bé Gálfi Zsiga az ajtón. – Jestét! (1928 Tamási Áron 9701002, 27) | A tévé bemondói és műsorvezetői rendszeresen „további kellemes estét” kívánnak (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. ’a napnyugta után beálló sötétség, ill. a külvilág úgy, ahogyan annak idején mutatkozik, érzékelhető’ ❖ a’ nyári meleg eſtve tsendeſségében (1785 e. Kazinczy Ferenc 7463004, 138) | Leszállt az este (1891 Mikszáth Kálmán C3114, 25) | kissé mámorosan kijöttünk az ivóból s a kék estében megindultunk (1958 Magyar Nemzet júl. 18. C0354, 7) | [szüleim] ezt a távcsövet hozták ajándékba. Tiszta estéken és éjszakákon órákat töltök mellette (1997 Lakáskultúra CD39).

3. (rendsz. az élet jelzővel, birtokszóként) (vál) ’〈az élet utolsó, befejező szakaszának jelképeként〉’ ❖ illyen ſzép leſſz é a’ mi életünk’ estvéje? (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 106) | Éltében dél se’ volt ’s már késő este van (1842 Athenaeum C0024, 39) | engem az ősz kezd aranyozni már, […] halálos arany, kit ez a fény von be, annak este van (1933 Babits Mihály C0695, 408) | Blaskovics zárkózott és befelé élő ember volt, aki ritkán hagyott magába pillantani. Élete estéjén magányossága természetszerűleg még fokozódott (1988 Orvosi Hetilap C8234, 1711).

4. (rég, ritk) ’nyugat mint égtáj’ ❖ Tárſait el-hagyván oda jut tollával Hol ſzép Hajnal nyugſzik aggott Titánnyával, Onnét az Eſtvének nagy Tartományáin, Délnek és Eſzaknak roppant orſzágain Repit (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 20).

Ö: dél~, elő~, karácsony~, nap~, széder~, szent~.

Sz: estei.

Vö. CzF. ~, esténként; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. est; ÉKsz. este¹, esténként; SzT.; ÚMTsz. este¹, esténként

öste lásd este
este határozószó és főnév
estve I. 0 II. 6A (rég v. nyj)
öste I. 0 II. 6A (nyj)
östve I. 0 II. 6A (rég v. nyj)
I. határozószó 0
a késő délutántól, ill. sötétedéstől az éjszaka beálltáig, kb. éjfélig tartó napszakban, annak ideje alatt (vmikor)
Tüzet hogy gerjeſztne a’ ſzólgáló reggel Ha azt vigyázáſſal eſtve el-nem rejtné S’más nap friſs ſzikráit hamuban nem lelné!
(1772 Barcsay Ábrahám)
csütörtök este 10 órakor
(1847 Arany János)
Hámos lovait május 6-án rendesen fűre csapta, östve a kocsis hazavezette, hogy szegény legény vagy farkas meg ne rontsa
(1854–1855 Ujfalvy Sándor)
A mit reggel raktak Östére leomlatt; A mit öste raktak Reggelre leomlatt
(1886 Magyar Nyelvőr)
Porzsolt igazgató úr kérdezteti, nem volna-e kedve a művésznőnek három este a Népszínházban vendégszerepelni?
(1926 Krúdy Gyula)
Egész este azon gondolkoztam, kikérjem-e a tanácsodat
(2009 Torma Péter ford.Larsson)
II. főnév 6B
1.
késő délutántól, ill. sötétedéstől az éjszaka beálltáig, kb. éjfélig tartó napszak (ideje)
Én még eſtvének elötte a’ Gubernátorhoz hívattatám
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
Öreg este lett már, mire haza értem
(1830 Uránia)
a lakodalom estején
(1886 Jókai Mór)
Lám, a gyerek, az bezzeg nem szeret lefeküdni esténkint
(1907 Malonyay Dezső)
július 30-án, vasárnap este Cserháti Zsuzsa és vendégei, Somló Tamás, valamint a Tea együttes adnak egész estét betöltő műsort
(2000 Magyar Hírlap)
1a.
vmely ünnepet közvetlenül megelőző nap estje; előeste
[a lucaszéken] Lucza-naptól Karácson estig minden nap kell valamit faragni, ’s egészen elkészülnie csak karácson estéjén szabad
(1840 Regélő)
Mikulás estéje volt és anyám fölszólitott, hogy a cipőmet tegyem az ablak közé…
(1899 Budapesti Hírlap máj. 14.)
karácsony estéjén évről-évre megajándékozták ruhaneművel, édességekkel a falu szegény sorsú gyerekeit
(2002 Baranyi Béla et al.)
1b. (rendsz. jelzővel, tulajdonnév részeként is)
e napszak idejére eső, ill. ekkor kezdődő összejövetel, rendezvény
A’ szép és öröm teljes napot egy fényes mulatságu estve váltá fel
(1838 Erdélyi Híradó)
a főispánék estét adtak s bár Gényeyék azelőtt mindig hivatalosak voltak íly estékre, most nem kaptak meghívót
(1886 Reviczky Gyula)
valamelyik jobboldali társaság estéjén szólaltam fel a földreform mellett, és élénk vitába keveredtem egy politikai szerepet játszó őrgróffal
(1963–1964 Féja Géza)
a Millenáris Teátrumban a „Könnyűzenei esték” keretében Lovasi András lép fel
(2001 Magyar Hírlap)
1c. (rendsz. birtokszóként)
〈vki(k) szempontjából:〉 e napszak eseményeinek összessége, ill. e napszakban folytatott tevékenység(ek sora)
Bóldog estve! melly lelkemet Illy örömre juttattad Köszönöm hogy szerelmemet Már meg jutalmaztattad!
(1795 e. Szentjóbi Szabó László)
Késő ősszel volt, estefelé, az utcán; emlékszem, szédült estém volt; – ekkor találkoztunk
(1908 Jób Dániel)
Félt az estétől nagyon, […] megérezte a feladat veszélyességét
(1964 Berkesi András)
Ami a szilveszteri estémet illeti: ne aggódjon a képviselő úr: iszom az egészségére
(1991 Országgyűlési Napló)
1d. (rendsz. a jelzővel együtt, azzal egybeolvadva, gyakr. rövidült v. torzult formában)
〈ebben a napszakban haszn. köszönésben〉
Adjon Iſten Szerentsés jó eſtvét Kegyelmednek
(1776 Klein Efraim)
Visszajő a lyánka, az utast behíván. Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván
(1851 Arany János)
– Jó stét kvánk, – dünnyögött a csordás
(1917 Móricz Zsigmond)
Mint egy sarcoló, úgy lépett bé Gálfi Zsiga az ajtón. – Jestét!
(1928 Tamási Áron)
A tévé bemondói és műsorvezetői rendszeresen „további kellemes estét” kívánnak
(1996 Magyar Hírlap)
2.
a napnyugta után beálló sötétség, ill. a külvilág úgy, ahogyan annak idején mutatkozik, érzékelhető
a’ nyári meleg eſtve tsendeſségében
(1785 e. Kazinczy Ferenc)
Leszállt az este
(1891 Mikszáth Kálmán)
kissé mámorosan kijöttünk az ivóból s a kék estében megindultunk
(1958 Magyar Nemzet júl. 18.)
[szüleim] ezt a távcsövet hozták ajándékba. Tiszta estéken és éjszakákon órákat töltök mellette
(1997 Lakáskultúra)
3. (rendsz. az élet jelzővel, birtokszóként) (vál)
〈az élet utolsó, befejező szakaszának jelképeként〉
illyen ſzép leſſz é a’ mi életünk’ estvéje?
(1789 Kazinczy Ferenc ford.Kayser)
Éltében dél se’ volt ’s már késő este van
(1842 Athenaeum)
engem az ősz kezd aranyozni már, […] halálos arany, kit ez a fény von be, annak este van
(1933 Babits Mihály)
Blaskovics zárkózott és befelé élő ember volt, aki ritkán hagyott magába pillantani. Élete estéjén magányossága természetszerűleg még fokozódott
(1988 Orvosi Hetilap)
4. (rég, ritk)
nyugat mint égtáj
Tárſait el-hagyván oda jut tollával Hol ſzép Hajnal nyugſzik aggott Titánnyával, Onnét az Eſtvének nagy Tartományáin, Délnek és Eſzaknak roppant orſzágain Repit
(1772 Barcsay Ábrahám)
Sz: estei
Vö. CzF. ~, esténként; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. est; ÉKsz. este¹, esténként; SzT.; ÚMTsz. este¹, esténként

Beállítások