könnyezik ige  könnyedzik (ritk) , könnyez (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)

1. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈annak kif-ére, hogy a szem irritáció v. erős érzelmek hatására könnyessé, könnyel borítottá válik, ill. könnycseppek csordulnak ki belőle〉’ ❖ [a grófné] ſzemei könyvbe fordúlván, ſzemérmetes ortzátskáján darabos tseppekkel könyveztek (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 174) | A tükörbe nézve beszél önmagával, mintha olvasni akarná tulajdon arcáról saját indulatjait; ajka reszket, mosolyg, dacol, szeme csábít, eped, könnyez vagy eltaszítón villámlik (1851 Jókai Mór CD18) | Sokat könnyeztek e szegény szemek Sirattak örömet és életet (1919 Juhász Gyula¹ 9284483, 177) | [édesanyám] a szemét törülgette a kötőjével, mert könnyedzett a szeme a füsttől (1960 Népszabadság dec. 24. C4812, 6) | Lilinek van húsz osztálytársa, és ezek közül öt kisgyerek allergiás betegségben szenved. Sajnálja Lili a szegény kis osztálytársait, mert köhögnek, prüszkölnek, könnyezik a szemük, állandóan törölgetni kell az orrukat (2004 Országgyűlési Napló CD62).

2. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈a bánat, fájdalom, gyász, ill. bánkódás, sajnálkozás jelképeként is:〉 szeméből könny(ek)et bocsát ki, ill. könnyeket hullat, sír vki’ ❖ alig pillantotta-meg Kriſtinát, […] leg-ſziveſſebb öleléſek között meg-tsókolta, nagy örömében könyvezni [kezdvén] (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 31) | [a hercegnő halála miatt] egéſz Bécs meg illetdve gönyvez vala (1790 Magyar Kurír C0316, 194) | e’ szegény hon Sorsán ne könyűzz hiában! (1846 Pájer Antal 8344003, 13) | sokat aggódtak és könyeztek az elitéltek sorsa fölött (1895 Vadnay Károly 8501006, 303) | Nem tudja befejezni [a mondatot] – azt hiszem, hogy a lehunyt szemhéjak alatt befelé folyó nagy könnycseppekkel könnyezik (1947 Magyar Nemzet dec. 7. C4787, 5) | Rájöttem, hogy ha kontaktlencse van rajtam, nem könnyezem hagymavágáskor (2000 Természet Világa ford. CD50).

2a. ts (irod v. vál, túlzó is) ’〈(nagy mennyiségű) könny(csepp)et, ill. nagyfokú bánat, szenvedés stb. jelképeként vér(cseppe)t〉 szeméből hullat, kibocsát vki’ ❖ a’ Vak-hit vas lántzokonn Kötözve tartja vért-könyvező foglyait (1786 Kazinczy Ferenc C4940, 17) | E’ szókra eltte záport könyvezének (1798 Vályi Nagy Ferenc C4341, 87) | Sűrű könnyet könnyez a’ Heguman, Mert ő Markót sajnálá szivében (1833 Székács József ford. C0040, 178) | ’S ki az amott, ki nagy Lajos Sirján ugy kesereg, Hogy részvétgyöngyöt könnyez a’ Tolongó népsereg? (1841 Honművész C5234, 370) | Rozgonyi Piroska föltette magában, Hogy megtöri szívét […], és ha könyez vért is: Feleségűl mégyen Lőrinchez azért is (1863–1879 Arany János CD01) | Úgy-e bár, az ember rendesen nem vért könnyez, hanem könnyet? (1908 Lehr Albert C5850, 92) | Nem törtem meg, csak szomorú vagyok, mindannyian vért fogunk könnyezni (2010 Szabad Föld jún. 18. C8396, 2).

2b. ts (irod v. vál) ’sirat, megkönnyez vkit, vmit vki’ ❖ vitéz népeit, kik víttak Trójánál, Könyvezi [a vezér] (1772 Orczy Lőrinc C0794, 24) | [Karl von Rotteck] kora halálát bizonyosan inkább könnyezte a nép, mint a felső aristocratia (1843 Kemény Zsigmond 8235032, 38) | De miért könnyezed te csak a világot? Micsoda tetszelgés, kérkedés még most is! Sajnáld tenmagadat, ten nyomorúságod! (1936 Illyés Gyula 9274143, 322) | [az asszony] a gyerekének sorsát könnyezi, aki most [vádlottként] ott támasztja a falat a tárgyalóterem ajtaja mellett (1999 Népszabadság jún. 14. C6989, 28).

2c. ts (irod v. vál) ’sírva, síró hangon mond vmit vki’ ❖ – Nem, soha nem jön vissza – könnyezte Margit néni. (1928 Pesti Hírlap febr. 16. C5676, 2) | [a liberális lap] a sértett és tisztes önérzet hangján azt könnyezi, hogy „ezzel az ellenzékkel szemben forradalmiságot emlegetni annyit tesz, mint tiltakozni minden ellenzékiség ellen...” (1935 Budapesti Hírlap okt. 5. C4723, 5) | igen sokan igyekeztek magyarázatot találni arra, hogy B. Géza miért baltázta hét csapással halálra a kaszálni induló bátyját, az 54 éves B. Gyulát. Az özvegy ezt könnyezte a testvértragédiáról: – Talán az irigység volt az oka. Igaz, fiam? (1996 Szabad Föld márc. 5. C8382, 24).

3. tn (a szem szó birt szjeles -ben ragos alakjával) (kissé rég, irod) ’〈annak kif-ére, hogy vkinek a szemét könnyessé teszi, sírásra készteti vmi〉’ ❖ Ágiſtrat mit teſzen keſerves nézés’tek? Szemetekbe látom knyvezni ínség’tek’ (1772 Bessenyei György¹ C1076, 84) | Úgy-é ſzemetekbe könyvezett az öröm? (1787 Mátyási József C3065, 145) | Árvák jönnek elő, szemeikben könnyez az éhség (1873 Lukács Ödön C2943, 88) | Az asszony szemében […] könnyezett a fájdalom, arca mintha azt mondta volna: Jó volna nem élni (1942 Népszava ápr. 12. C7510, 16).

4. tn (Vall) ’〈annak kif-ére, hogy vmely vallási témájú, kül. Szűz Máriát ábrázoló képből v. szoborból, kül. az ábrázolt alak szeménél vmilyen folyadék, ill. a vallásos hiedelem szerint vér v. könny szivárog, folyik ki〉’ ❖ Hisz ön eretnek, a ki nem hiszen a könyező szent képekben (1872 Jókai Mór C2285, 138) | A „könnyező” és „csodatévő” Mária-szobor kifosztása ügyében még nem fejezték be a vizsgálatot (1910 Népszava nov. 3. C7478, 8) | sokak láttára könnyezett a Mária-kép (1990 Magyar néprajz CD47) | A csodával szembeni fenntartásokat erősítette […], hogy hamarosan tucatnyi olasz városban kezdtek el könnyezni a Madonna-szobrok. Az eddigi vizsgálatok azt mindenesetre megerősítették, hogy a szobor szeméből valódi emberi vér folyt (1995 Magyar Hírlap CD09) | A Győri Vérrel Könnyező Szűzanya története (2004 Népszabadság jún. 9. C7852, 24).

4a. ts (Vall) ’〈ilyen kép v. szobor vmilyen folyadékot v. a vallásos hiedelm szerint vért v. könnyet〉(az ábrázolt alak szeméből) folyat, kibocsát, szivárogtat’ ❖ Magyarországon is számos községnek biztositja az idegenforgalmát egy-egy csodatevő szentkép, amely vért izzad, vagy könnyezik (1913 Pesti Napló nov. 8. C8691, 13) | Olasz rendőr megtörli a hívőktől kapott papír zsebkendővel Pio atya, a misztikus szerzetes szobrát, amely néhány hívő szerint a szicíliai Messinában március 6-án vért könnyezett, amikor a csodára váró hívek ezrei látogattak el a szoborhoz (2002 Magyar Hírlap CD09).

5. tn (irod v. vál) ’〈annak kif-ére, hogy az ég, a felhő esőt hullat〉’ ❖ ha van a’ ſzélnek ſznete, könyvez az Ég (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 164) | Mikor a’ fellegek könyveznek essvel; Egy két tsepp, ſemmire ſem mehet ervel (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 65) | A könnyező ég boltja sátorom (1880 Fővárosi Lapok C8096, [545]) | a nyugatról jött felhők hirtelen, hevesen könyezni kezdtek (1937 Népszava márc. 17. C7505, [1]) | fent vagyunk ismét a lassú esővel könnyező, mégsem borus, sötétkék moszkvai égbolt alatt (1957 Magyar Nemzet szept. 28. C4797, 2).

5a. ts (irod v. vál) ’〈ég, felhő stb. eső(cseppe)t〉 hullat, szór, cseppent (vmire)’ ❖ Fejtvén tsomóját [a rózsa], éke ki ſerkedez, ’S gyöngyökkel, a’ köd könyveze mellyeket  rá, ki van környl rakatva (1777 Baróti Szabó Dávid ford. C0823, 247) | A kis felhő is könnyezett egy-két esőcseppet (1935 Népszava okt. 19. C7503, 11) | az őszi borulatban esőcseppeket könnyező magyar égbolt (1936 Budapesti Hírlap okt. 9. C4724, [1]) | Le tudtam volna daráltatni magam ezért a testért, ezért a semmiségért, ezért a felhőért, aki száll, könnyezik esőt, aztán elválik minden része önmagától! (1976 Ágh István C6893, 1413).

6. tn (kissé vál) ’folyadékot, nedvet rendsz. kis cseppekben ereszt, szivárogtat v. folyat (magából), ill. vízcseppektől gyöngyözik vmi’ ❖ Mikor a’ Tavaſzi melegek érkeznek, Akkor a’ Szöllö-fák tſeppenként könyveznek (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 43) | gönyeznek a’ nyír ágak (1792 Kovács Ferenc¹ C2555, 278) | ollyan gyengsége marad hátra a’ nemz tagnak, hogy az azután-is [ti. a gyógyulás után is] ſzüntelen könnyez (1800 Nyulas Ferenc C3341, 52) | az egér kirákta egy’ hejt a bárkát és a bárka könyvedzdzött (1891 Szeged népe C2483, 183) | néznek ki könnyező ablakokon a jég szegény maflái [ti. a szobában melegedő korcsolyázók] (1909 Kosztolányi Dezső 9359114, 47) | [a jégcsap] az első simogató napfénytől könnyezni kezd (1939 Pesti Hírlap dec. 3. C5687, 13) | a ravatal könnyező gyertyái (1965 Kassák Lajos 9314107, 27) | Porcelán vagy fajansz anyagú WC-tartályunk az egész tél folyamán „könnyezett”, bepárásodott, és a lecsöpögő víztől esténként kis tócsák gyűltek össze alatta (2001 Lakáskultúra CD39).

6a. ts (ritk, irod v. vál) ’〈folyadékot, nedvet〉 így ereszt, szivárogtat v. folyat (magából) vmi’ ❖ Könyveze, szük katlanba rekedt szép rósa szemenként, illatokat (1781 Verseghy Ferenc C4441, 21) | Elcsigázott teste könnyez izzadtságot (1853 Arany János CD01) | [a pióca] odasimult szépen a Mayra-Urelkha szájának a szájához és vért szítt belőle, csak csöppöket, pirosakat, forrókat. Vért könnyezett a Mayra-Urelkha szája (1881 Borsszem Jankó júl. 3. C5000, 7) | [tavasszal] újra fel lehet fedezni […] a megmetszett szőlő ragadós nedvet könnyező ágait (1988 Népszava ápr. 13. C7453, 5).

7. tn (irod v. vál) ’〈folyadék, nedv stb.〉 szivárog, csorog (vmiből), ill. kis cseppekben gyöngyözik vmin’ ❖ A beteg nyughatatlan és bizonyos idöben feletébb gyötrödik, azonban melyén és nyakán könyvezö veriték üti ki (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 79) | járt vele magános útakat, Hol bérci csermely könnyez és szakad (1862 k. Arany János CD01) | Estébe hajló áprilisi reggel, eső könnyezett az ablakokon (1929 Sziráky Judith CD10) | az ősz teregeti nedves ködfátylait, sürü eső könnyezik a szalmatetőkre (1931 Népszava szept. 20. C7499, 7) | [a boroskancsóknak] tapasztalatlan, drótozatlan réseiken könnyezett kifele a régi bor (1960 Szentkuthy Miklós 9664003, 260).

Ö: megkönnyez.

Fr: vér.

ÖU: elkönnyez, végigkönnyez.

Vö. CzF. könyez, könyezik · könnyezik könnyez; ÉrtSz.; TESz. könny; ÉKsz.; SzT. könnyezik · könyvezik, könnyező; ÚMTsz. könnyez, ~, könnyező