korcs l. alakváltozatként az alábbi szócikkben
kacs fn 3A kaccs (rég v. nyj) , kocs (rég v. nyj) , korcs (rég v. nyj)
1. (Növ is) ’a hajtás vmely részéből módosult vékony, csavarodó(, a végén tapadókoronggal ellátott) növényi kapaszkodószerv’ ❖ Kats [=] katsó, kezetske v. ſzl-kapots (1784 Kisded szótár C0815, 41) | [a tökfélék] más erősb plántákra sövény kertekre ’sat. felkapaszkodnak, mí végre gyakran kaccsokkal is ellátvák (1839 Vasárnapi Újság C0432, 692) | a repkény-szőlő (Ampelopsis hederacea Lin.) kacsainak minden ága kis sejtgömbben végződik, mely elég képlékeny arra, hogy idegen testekhez teljesen, a levegő kizárásával hozzásimuljon (1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.–Emery C3077, 67) | [a növényi szár] kapaszkodó, mikor kacsokkal, vagy légbeli gyökerekkel fák törzsén, falon felkúszik (szőlő, borsó, borostyán...) (1902 Wagner János CD35) | [Az érintésre bekövetkező növényi mozgást] elsősorban a kacsokon, e kapaszkodásra módosult speciális szerveken tanulmányozták. A kacs először ún. keresőmozgást végez, majd ha valamibe beleütközik, behajlik. Így újabb részek érnek a támasztékhoz, s többszörösen körülölelik azt (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065001, 34) | [A golgotavirág] hajtásai az eredeti termőhelyeken 25-80 méterre is megnőnek, csavarodó kacsokkal kapaszkodnak (1999 Lakáskultúra CD39).
2. (rég v. nyj) ’〈haszonnövényen:〉 fattyúhajtás’ ❖ a’ Kapálás felette haſznos a’ Szölönek; mert ez által nem tsak a’ Dudva ki-vágódik, hanem maga a’ Töke-is az ártalmas és haſzontalan Fattyú Jövéſektöl, vagy Sarjú Veſzſzöktöl, mellyeket Szölö Kaptsainak, vagy Kattsainak neveznek, meg-tiſztúl (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 215) | Kocs, fattyúhajtása a’ dohánynak (1835 Szeder Fábián C7265, 31) | Virágzás előtt leszedtük az alsó kaccsot [a gyapotról], hogy ne szívja el a táperőt a virágtól (1951 Szabad Nép jan. 26. C4874, 5) | A megtetejelt dohány azonban a levelei mellett hamarosan oldalhajtásokat, kacsokat nevel, amit szintén el kell távolítani (1999 Magyar néprajz CD47).
3. (rég v. nyj) ’növény levelének a nyele, ill. gyümölcsfa virágának, termésének a szára v. kocsánya’ ❖ Stiel, der, ſzár, kots, a’ levélnek, virágnak, gyümltsnek, a’ ſzára (1799 Német–magyar és magyar–német lexikon C3049, 142) | ugy rakja [az almát, körtét], hogy mindnyájának a kacsa (azaz fogója, vagy nyele) fölfelé álljon (1851 A Falu Könyve C1667, 366) | [Az ivóedény készítésére való lopótököt] ott, ahol a kacscsa van, kifurják s a magot kirázzák belőle (1911 Malonyay Dezső CD07) | [A dohánylevelek osztályozásakor, kötegelésekor] rendesen a hegyének az asztal közepe felé kell lenni, a koccsának meg a napszámos felé (1955 Turi Sándor C6375, 89).
4. ’Hajlott v. csavarodó alakú (résszel ellátott) tárgy, képződmény stb.’
4a. (rég v. nyj) ’kétkézi nyeles eszköz, kül. kasza v. evező fából készült nyelén levő (két) fogantyú (egyike)’ ❖ Paraſztſág ſerénnyen, kap kaſza kortsához, Vintzellér-is ſiet nyúlni kapájához, Arató nem ſoká, fog majd ſarlójához (1787 Gvadányi József C1939, 6) | Kacs […] 3.) valaminek fogatyuja [!]. p. o. kasza kacs. st. (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 475) | A [kasza]nyélen kiálló kampónak korcs a neve. A korcs és a nyak közötti nyélrész a sujtó (1937 Gunda Béla C6817, 53) | Kocs: a támasztócsáklya […], a cuca […] s a kis halászevező nyelének végén levő rövid, hengeres keresztfa (1953 Magyar Nyelvőr C6005, 113) | A kasza 87 cm s a kőrisfa nyél 153 cm hosszú. Mind a két kacs kőrisfa. A nagykacs 29, a kiskacs 17 cm hosszú (1954 Nagy Gyula² C6300, 175) | [a kaszás a kaszanyelet úgy állítja be,] hogy a koccs éppen derekához essen (1964 Fél Edit–Hofer Tamás C6993, 66) | Az első kaszavágás előtt apám megállt, […] jobbjával megfogta a nyelet, baljával a kacsot, s elmondta az igét: – Isten nevében! (2004 Győri László 3147010, 1516).
4b. (rég v. nyj) ’kunkorodó, csavarodó alakú része vminek, ill. zsinegből, drótból stb. alkotott hurok, karika, es. csomó’ ❖ Nints kivel osztoznom, magamé keskenyke határom; Nem motoz átsorgó hír féreg utánna nyomomnak, ’S lábomról az orozva vetett tr’ kattsa nem ejt le (1813 Pázmándi Horvát Endre C3440, 40) | mély bókot vágott Villámrági ur […], majd mint a kacsjából kipöczkölődött fiatal gúzs, […] egy egyenesre nyúlt (1847 Pesti Divatlap C5841, 1615) | A köldökzsinór a gyermek nyakát három, a bal czombot egy kaccsal vette körül (1867 Orvosi Hetilap C8117, 326) | [az écraseur nevű orvosi] műszer hüvelyben járó lánc, melylyel a kocsány körül kacsot képeznek s ezt a műszer másik végén levő csavarral szorosabban lehet fogni mindaddig, mig az eltávolítandó daganat vagy növedék kocsánya átszakad (1893 PallasLex. CD02) | a mi [Bertramban] legjobban elbájolt, az mindig a bajusza volt; […] az ajkon kétfelé vált és ingerlő kacsokban végződött (1894 Pesti Hírlap aug. 1. C5642, [1]) | Kacs (= a kasza fogója; inda, vékony növényszár; a kévét öszszetartó kötél csomója) (1913 Magyar Nyelv C5855, 382).
4c. (tulajdonnévi előtaggal is) (Orvos) ’(szabályozható) hurokkal ellátott orvosi eszköz’ ❖ Az érenykacs szálai az illető orrüregen szolgáltak ki, és miután a lágy szájpadívet fölülről végig hasítottuk, hogy a tömérdek dag kitakarításához tért nyerjünk, egy a szájon bevitt Museux-féle fogót akasztottunk annak aljába, melylyel segédünk azon mértékben feszítette kifelé a dagot, a milyenben mi a kacs srófjárását följebb csavartuk, ugy hogy a pöfeteg ketté sütése és kihúzása egybeeső pillanatnak műve lett (1859 Orvosi Hetilap C8109, 705) | Legalkalmasabb a lefűzésre az Eves-féle kacs, a mely a mellett, hogy könnyű és ügyes fogású, még elég erős is. A kacs felvezetésekor jól ki kell húzni a mandulát s csak akkor lefűzni, nehogy valami csonk maradjon vissza (1914 Orvosi Hetilap C8164, 378) | Dr. Takátsy Gyula, a hazai influenzavírus-kutatás kiemelkedő személyisége. A „Takátsy-kacs” (ma Mikrotitrátor USA) megalkotója (1997 Természet Világa CD50) | kacs: […] 3. (orv) hosszabb nyélbe illesztett, alul karikában végződő fémeszköz (pl. platina), amelynek segítségével a baktériumtenyészetek átolthatók (2000 MagyarNagyLex. C5823, 398).
4d. (tulajdonnévi előtaggal is) (Anat v. Biol) ’〈emberben v. állatban:〉 U alakú anatómiai képlet, kül. mint vmely csatorna, vezeték szakasza, ill. hosszú, hajlékony, nyúlványszerű képződmény, függelék’ ❖ [a szemben található ún.] ciliaris erekből származó elülső kötőhártyai erek és szaruhártyaszéli kacsok teltsége a pericornealis injectio [= szaruhártya körüli belövelltség] (1890 Csapodi István 8080001, 3) | Cirrus (lat.) az állattanban különféle testfüggelékek vagy kacsok tudományos neve. Cirrusok: a halak bajsza, a kacslábú rákok (Cirripedia) lélekzésre szolgáló végtagjai (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 129) | A háló szemei közt itt is, ott is, valami ágasbogas […] lény van fennakadva; tengeri liliomok azok, amelyek karjaikkal és kacsaikkal belégabalyodva a háló szemeibe, nem tudnak abból kiszabadulni (1933 Az állatok világa ford. CD46) | kacs […] 2. (orv) U alakú anatómiai képlet. A vesében a kanyarulatos csatornák közötti összekötettetés (Henle-kacs) (2000 MagyarNagyLex. C5823, 398).
5. (egysz 3. sz-ű birt szjeles alakban is) (nyj) ’kender v. len gerebenezésekor keletkező, bizonyos, kül. közepes minőségű rostszálakból álló csomó’ ❖ Erzsi, te meg kösd erősebben a’ kacs végét, hiszen igy kibomlik; pedig tudod azzal tartják, a’melly lyánynak kenderkaccsa elfoszlik, menyecske korában elejti a’ kontyát.... (1846 Kuthy Lajos C2857, 372) | [a gerebenezés után] minőségre nézve négyféle szösz áll elő hosszabb vagy rövidebb szálúsága szerint; a leghosszabb s legfinomabb szöszt nevezik fű-nek; az utána következőt kocs-nak vagy kocscsá-nak; ezután jön az apró szösz, s legutoljára a csepű (1882 Katona Lajos C5949, 572) | A kóc fajai: szösz (Ny. LP.: finom), […] kaccsa (Dá. S. a legfinomabb) (1905 Beke Ödön C6397, 36) | [a kender és a len esetében gyakori] elnevezések a közepes rostminőségek jelölésére: a tincs (Heves, Borsod), a makóca (a Sajó és Hernád között), a kocs, koccsa (a Tiszántúlon) (1981 NéprajziLex. CD47).
6. (rég, ritk) ’(kis) kézfej, kacsó’ ❖ Kats [=] katsó, kezecske (1784 Kisded szótár C0815, 41) | [A ’kéz’ jelentésű kads lapp szó] nálunk Kats, Katsó. Manus parva [= ’kis kéz’] (1799 Sándor István C1530, 173) | [a paragoge, vagyis a szóvégi nyújtás példájaként:] Batsó, szömölts, Katsó, […] ezek helyett: […] Báts (a’ mint Erdélyben nevezik) szömlts, kats (az az Kapts, a’ mivel kap valaki) (1813 Kassai József C2495, 80).
7. (rég) ’〈írott szövegben:〉 egy gondolati egységet, kérdést magában foglaló(, bekezdésnyi) rész, szakasz, kül. jogi paragrafus’ ❖ Kacs; paragraphus (1834 Szófüzér C2854, 35) | A titkár maga volt az eleven Corpus Juris. Nemcsak azt meg tudta mondani, hogy a kívánt törvénycikk az 1514-ik 33-ik kaccsában foglaltatik, de szó szerint is tudta azt idézni (1879 Jókai Mór CD18) | [A kritika szerzője] a köv. kacsban igy ír: „… az ifiakat (e. h. ifjakat) az ezekre nézve semmi élvezetesen (e. h. élvezettel sem) járó tettek.” (1879 Molnár István Lajos C0098, 634) | [Szapáry] megnézte a lajstromot [ti. az instrukciókét, amelyeket Tisza Kálmán jegyzett fel neki távolléte idejére], s úgy találta, hogy a 6-ik kacsban van lerakva a Gyurgyik dolga ellen követendő eljárás (1883 Mikszáth Kálmán CD04).
Ö: szőlő~.
ÖU: bél~, ér~, kasza~, vágó~, vékonybél~.
ÖE: ~lábú.
Vö. CzF. kacs¹, kocs¹ · kócs; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.