🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

rőzsegát fn 

1. ’rőzséből, uszadékfából stb. készült, a vizet részben áteresztő kisebb gát’ ❖ a’ felállitott számos nagy zugó az egész vizosztó és malomcsatorna nagy része költségit fedezte volna, mellyek pedig a’ rőzsegátaktól csak annyiban különböznek, hogy tábláikkal rendszerint a’ vizet magasbra emelvén, még több kárt okoznak (1846 Jelenkor C8312, 202) | a vízmosások megkötésének […] az a célja, hogy a szakadékok kimélyülését és továbbterjedését megakadályozza. Ezt úgy érik el, hogy a vízmosásokba keresztben kő- v. rőzsegátakat építenek be (lépcsőzés) és ezáltal a lerohanó víz erejét megtörik (1926 RévaiNagyLex. C5715, 421) | A kis-dunai malmok a karóvázzal rögzített, lekavicsolt rőzsegáton kívül hajóáteresztő zsilipből és a malomberendezésből állottak (1979 NéprajziLex. CD47) | Sok helyen szükség van rá, hogy a tenger-, a tó-, a folyópart elszennyeződését gátolják vagy megakadályozzák. Erre a célra eddig többnyire homokzsákokkal kiegészített rőzsegátat vagy kőgátat alkalmaztak. A rőzsegátat azonban sokszor kell javítani (1983 Népszabadság márc. 22. C7833, [10]).

2. ’folyóban fennakadt, összetorlódott uszadékfákból, gallyakból, szemétből stb. összeállt akadály’ ❖ A Rábahídvég–Győr szakasz a „Nagy Kör” leggyorsabb és legváltozatosabb szakasza. Gyors, éles kanyarok, rőzsegátak, sűrű forgók teszik érdekessé utunkat és próbára tudásunkat (1960 Népsport aug. 5. C8031, 4) | Szentgotthárdtól Győrig tartott volna a vízi kirándulás, ha Jakabházánál a megduzzadt folyón nem borul fel a háromtagú társaság kenuja, amely rőzsegátnak ütközött (1996 Magyar Nemzet júl. 4. C8371, 15) | Egy, a nagyvíz visszahúzódása után visszamaradt faág összegyűjti a kisebb gallyakat, nagy akadályokat képezve ezzel. Hiszen a víz a rőzsegát alatt ugyanúgy folyik tovább, mint rendesen. Ha valaki ide beszorul, nagy bajba kerülhet (2002 Nemzeti Sport jún. 20. C8071, 19).

Vö. CzF.; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
rőzsegát főnév
1.
rőzséből, uszadékfából stb. készült, a vizet részben áteresztő kisebb gát
a’ felállitott számos nagy zugó az egész vizosztó és malomcsatorna nagy része költségit fedezte volna, mellyek pedig a’ rőzsegátaktól csak annyiban különböznek, hogy tábláikkal rendszerint a’ vizet magasbra emelvén, még több kárt okoznak
(1846 Jelenkor)
a vízmosások megkötésének […] az a célja, hogy a szakadékok kimélyülését és továbbterjedését megakadályozza. Ezt úgy érik el, hogy a vízmosásokba keresztben kő- v.vagy rőzsegátakat építenek be (lépcsőzés) és ezáltal a lerohanó víz erejét megtörik
(1926 RévaiNagyLex.)
A kis-dunai malmok a karóvázzal rögzített, lekavicsolt rőzsegáton kívül hajóáteresztő zsilipből és a malomberendezésből állottak
(1979 NéprajziLex.)
Sok helyen szükség van rá, hogy a tenger-, a tó-, a folyópart elszennyeződését gátolják vagy megakadályozzák. Erre a célra eddig többnyire homokzsákokkal kiegészített rőzsegátat vagy kőgátat alkalmaztak. A rőzsegátat azonban sokszor kell javítani
(1983 Népszabadság márc. 22.)
2.
folyóban fennakadt, összetorlódott uszadékfákból, gallyakból, szemétből stb. összeállt akadály
A Rábahídvég–Győr szakasz a „Nagy Kör” leggyorsabb és legváltozatosabb szakasza. Gyors, éles kanyarok, rőzsegátak, sűrű forgók teszik érdekessé utunkat és próbára tudásunkat
(1960 Népsport aug. 5.)
Szentgotthárdtól Győrig tartott volna a vízi kirándulás, ha Jakabházánál a megduzzadt folyón nem borul fel a háromtagú társaság kenuja, amely rőzsegátnak ütközött
(1996 Magyar Nemzet júl. 4.)
Egy, a nagyvíz visszahúzódása után visszamaradt faág összegyűjti a kisebb gallyakat, nagy akadályokat képezve ezzel. Hiszen a víz a rőzsegát alatt ugyanúgy folyik tovább, mint rendesen. Ha valaki ide beszorul, nagy bajba kerülhet
(2002 Nemzeti Sport jún. 20.)
Vö. CzF.; ÉKsz.

Beállítások