sajka (6A) l. csajka¹

csajka¹ fn 6Asajka

1. ’étkezésre és ivásra haszn., füllel ellátott, fedeles (tábori) fémedény’ ❖ a „csajkát” (evő bádog) nagy csattanással viszi el egy öreg bosnyák-golyó (1883 Kacziány Géza C2472, 88) | A csatatér dombjairól három órakor érkeztünk le az állomásra, a hol vonatunk állt. Mozgókonyhából kaptunk ebédet, csajkákban (1916 Molnár Ferenc² 9453022, 81) | a csajkában felforrt a víz. Beleszórta a rózsafagyökeret, majd egy ronggyal megfogta a csajka drótfülét (1962 Lengyel József 9395004, 271) | a csajkába aprította a komiszkenyeret, végül a héjával kitörölte az edényt (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. (jelzőként) ’annyi 〈élelmiszer, kül. ital〉 amennyi egy ilyen edénybe belefér’ ❖ egy csajka félig főtt kávéval ébresztett föl (1919 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | befal egy csajka kását (1969 Konrád György 9351003, 208) | utána megivott 3-4 csajka vizet (1990 Sára Sándor 2001026, 25) | Márianosztrán az elítéltek reggelire egy csajka híg kávét, kb. 30 dkg kenyeret, ebédre és vacsorára fél csajka rántott- vagy káposztalevest kaptak (1996 Horváth Attila CD17).

1b. ’vmiből vhány ilyen edényre való mennyiség’ ❖ ma volt úrvacsora-osztás [a fegyházban]. Olyan áhítattal vették, mintha nem is fegyházban, hanem papnöveldében volnánk. És utána mindjárt folytatták az acsarkodást, aki egy csajkával többet kap, azt le tudnák szúrni (1927 Móricz Virág CD10).

2. (kissé rég) ’étkezésre v. étel tárolására haszn. csészeszerű kisebb edény’ ❖ Az ifju modiát elődbe mutattya, És a szép hivatalt már érte várhattya, Tzafgörtsben, tsajkában és nyakra valóban Mutatja az eszét s tsak itt él valóban (1801 Bessenyei György¹ C1087, 89) | sajkástul együtt szeretnék most a fejéhez vágni [ti. rizslevest] (1885 Marosi Kálmán C3035, 9) | Az edények viszont hihetetlenül különböztek egymástól: a tálacskák, tányérok, csajkák vegyesen fajanszból, porcelánból s ezüstből voltak (1956 Gergely Viola ford.–Drapkina 2025097, 682).

ÖU: bádog~, étel~, ezüst~, katona~.

ÖE: ~fedő, ~mosó, ~rendszer, ~tető.

Vö. ÉrtSz. csajka¹; TESz. csajka¹; ÉKsz. csajka; ÚMTsz.; IdSz. 2002.

sajka lásd csajka¹
csajka¹ főnév 6A
sajka 6A
1.
étkezésre és ivásra haszn., füllel ellátott, fedeles (tábori) fémedény
a „csajkát” (evő bádog) nagy csattanással viszi el egy öreg bosnyák-golyó
(1883 Kacziány Géza)
A csatatér dombjairól három órakor érkeztünk le az állomásra, a hol vonatunk állt. Mozgókonyhából kaptunk ebédet, csajkákban
(1916 Molnár Ferenc²)
a csajkában felforrt a víz. Beleszórta a rózsafagyökeret, majd egy ronggyal megfogta a csajka drótfülét
(1962 Lengyel József)
a csajkába aprította a komiszkenyeret, végül a héjával kitörölte az edényt
(1997 Magyar Hírlap)
1a. (jelzőként)
annyi 〈élelmiszer, kül. ital〉 amennyi egy ilyen edénybe belefér
egy csajka félig főtt kávéval ébresztett föl
(1919 Tersánszky Józsi Jenő)
befal egy csajka kását
(1969 Konrád György)
utána megivott 3-4 csajka vizet
(1990 Sára Sándor)
Márianosztrán az elítéltek reggelire egy csajka híg kávét, kb. 30 dkg kenyeret, ebédre és vacsorára fél csajka rántott- vagy káposztalevest kaptak
(1996 Horváth Attila)
1b.
vmiből vhány ilyen edényre való mennyiség
ma volt úrvacsora-osztás [a fegyházban]. Olyan áhítattal vették, mintha nem is fegyházban, hanem papnöveldében volnánk. És utána mindjárt folytatták az acsarkodást, aki egy csajkával többet kap, azt le tudnák szúrni
(1927 Móricz Virág)
2. (kissé rég)
étkezésre v. étel tárolására haszn. csészeszerű kisebb edény
Az ifju modiát elődbe mutattya, És a szép hivatalt már érte várhattya, Tzafgörtsben, tsajkában és nyakra valóban Mutatja az eszét s tsak itt él valóban
(1801 Bessenyei György¹)
sajkástul együtt szeretnék most a fejéhez vágni [ti. rizslevest]
(1885 Marosi Kálmán)
Az edények viszont hihetetlenül különböztek egymástól: a tálacskák, tányérok, csajkák vegyesen fajanszból, porcelánból s ezüstből voltak
(1956 Gergely Viola ford.Drapkina)
ÖU: bádogcsajka, ételcsajka, ezüstcsajka, katonacsajka
ÖE: csajkafedő, csajkamosó, csajkarendszer, csajkatető
Vö. ÉrtSz. csajka¹; TESz. csajka¹; ÉKsz. csajka; ÚMTsz.; IdSz. 2002

Beállítások