súg ige  sug

1. ts (tárgy n. is) ’〈visszafojtott, (zönge nélküli,) halk hang(on vki)〉 mond, suttog, ill. így (titokban) tudomására hoz vkinek vmit’ ❖ egy más betsületes ábrázatú ember pedig a’ Hertzeghez fordúlt, és a’ fülébe súgot, javasolván néki, hogy, ha az életét ſzereti, arról a’ helyröl távozna-el, és jönne véle az ö közel lévö házához, a’ hol bátorságban léſzen (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 354) | Midőn az idegen valakivel szól, Ráday súg nekem: – Ki a mennykő lehet ez? (1812 Kazinczy Ferenc 7163014, 302) | Most már Zófia asszony is szívesen látta Timárt, sőt egyszer félig súgva, félig sikoltva azt mondá Athalie-nak, hogy bizony nem ártana, ha ő is nyájasabb képeket fintorgatna Timárra; mert ez most már gazdag úr, nem megvetendő parti (1872 Jókai Mór 8209005, 153) | Kökörcsin emelt hangon fejtegeti II. József érdemeit; hátulról meglöknek, egy hang súg rekedten a fülembe: „vigyázz, jön a pad alatt Löbl, már a negyedik pad alatt van!” (1916 Karinthy Frigyes 9309005, 75) | Merényletet akarnak Kossuth ellen elkövetni, súgja egy reszkető hang – talán jó lenne rábeszélni, hogy ne vonattal menjen, hanem kocsin meneküljön (1935 Hegedüs Lóránt 9234003, 95) | amit a sötétségben mondtatok, azt a világosságban fogják hallani, és amit fülbe súgva mondtatok a belső szobában, azt a háztetőkről fogják hirdetni (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203) | Uraim, menetrend szerinti járat. Nincs különgép, mivel pénzszűke van. Legalább nem sovány turistaosztály, Nem kell vacogva vegyülnünk a néppel.” „Az jó”, súgja, kicsit szégyenkezően Kovács (2010 Térey János 3314003, 212).

1a. (tárgy n. is) (átv is) ’〈színházban: súgó szöveget〉 szövegzavar áthidalására ilyen hangon, rendsz. a közönség számára nem érzékelhető módon (elő)mond (vkinek)’ ❖ Ah de mi balsúgót hallok! szerepembe ijesztő Szózatokat súg a végtelen álmu halál. A függöny leesik, tündér képeinek alatta Fekszik az éj rémes tábora zajtalanúl (1844 Vörösmarty Mihály CD01) | egyszer egy provincialis szinpadon megtörtént, hogy a súgót sem hallotta, s összeveszett vele, hogy mért nem súg neki túbuson keresztül, nem tudja, hogy ő süket? (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Mikor Petráss Ilka apjával a kassai színháznál bemutatkozás céljából megjelent: a színészek éppen egy tajtékpipára gyűjtöttek, amely pipával Hortobágyi urat, a súgót akarták kárpótolni elveszett pipájáért. A súgó ugyanis kijelentette, hogy mindaddig nem súg, amíg a pipaügyet nem rendezik vele (1926 Krúdy Gyula CD54) | kezdetét vette a harmadik felvonás. Vetúria hosszú szónoklatot vágott ki, amelynek során gyakran eltért az eredeti szövegtől, mert nem hallotta a súgást. Richárd úgy súgott, hogy csak a közönség hallhatta, mit súg – s így nagyszerű alkalma volt megállapítani, hogy a színpadon egész mást mondanak, mint a súgólyukban (1934 Aszlányi Károly 9011002, 66) | Szidták Hieronymot, aki figyelmetlenül súgott, és nem érezte meg, mikor tart egy színész hatás- vagy gondolkodási szünetet és mikor nem tudja folytatni a szövegét (1978 Spiró György 1143001, 114).

1b. (tárgy n. is) ’〈(helyes) választ, információt, szöveget〉 vkinek, kül. felelő diáknak a kisegítésére (suttogva, lopva) mond v. megmond vki’ ❖ Őt szerettem, kérem, legjobban az egész osztályban. Egymás mellett ültünk. Soha másnak nem sugtam, csak neki, másnak nem segitettem csak neki, mással nem pofozkodtam, csak vele (1903 Molnár Ferenc² 9453010, 5) | Ilona Mondd meg nekem, hogy mikor volt a mohácsi vész? Pista (hallgat). […] Katona, Tubai (hang nélkül, de leolvasható ajkmozdulatokkal súgnak). Pista Ezerkilencszázhuszonhat! (1930 Zilahy Lajos 9799001, 32) | Hunyady elég kényelmes író. Egy Dickens-regény fordulatai nem lehetnek átlátszóbbak, mint a Géza és Dusán fejezetei: akár súghatnánk is az írónak, ha valahol elakadna (1937 Illés Endre CD10) | Az úgy van, hogy aki a Béke örshöz tartozik, az csak olyan mellett ül, aki Béke örsbeli. És a Hajrá örsbeliek is egymásmellett ülnek. És még súgni is… csak olyannak súgunk, aki ugyanabba az örsbe tartozik (1950 Fehér Klára 9137003, 46) | Történni ugyan alig valami történik Pú Zoltánnal, pontosabban mindössze annyi, amennyi minden kortársával történhet: hallgatja nagyanyja oktatásait, konfliktusokba keveredik szüleivel, osztálytársaival, barátokra és ellenségekre tesz szert, jól, vagy kevésbé jól tanul, kamaszodik és futballozik, súgnak neki oroszórán, illetve ő súg másoknak, verset ír, szerelmes lesz, zenét hallgat, lányokkal jár (1994 Új Könyvek CD29) | – Virág, ez nagyon durva volt. Próbáltam súgni, de háttal álltál – lépett oda Robi. – Kijavítod az egyest, ez biztos! – bólintottam én is. Virágba nehéz volt lelket önteni, teljesen kiakadt, és nem is a jegytől, hanem a megaláztatástól, ahogyan mindenki előtt állt a táblánál, és nem tudta a megfelelő halmazba tenni a megadott számokat (2010 Leiner Laura 3208003, 90).

1c. (tárgy n. is) (átv is)(feltűnés nélkül, rejtve, háttérbe húzódva) ajánl, tanácsol vkinek vmit vki’ ❖ setét lelkedben ég a’ bűn és kárhozat. Mondd, mellyik ördög súgott hitszegést? (1823 Vörösmarty Mihály 8524392, 220) | ne mellőzd az éjt, mikor a kivezető utat keresed. Csak látszólagosan hallgatag ő. Úgy súg neked, hogy észre nem veszed. Ha nem teheti másképp, lábujjhegyen csendesen elhozza az álmot és abba göngyölgeti kimeríthetetlen leleményességgel, amit tanácsol (1895 Mikszáth Kálmán CD04) | bár verseim csücskére Tőle volna szabva rim előre kész, s mely itt áll polcomon, szent Bibliája lenne verstanom, hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan bujkálva, később mint Jónás a Halban leszálltam a kinoknak eleven süket és forró sötétjébe, nem három napra, de három hóra, három évre vagy évszázadra, megtaláljam, mielőtt egy mégvakabb és örök Cethal szájában végkép eltünök, a régi hangot, s szavaim hibátlan hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran szólhassak s mint rossz gégémből telik és ne fáradjak bele estelig vagy míg az égi és ninivei hatalmak engedik hogy beszéljek s meg ne haljak (1938 Babits Mihály 9014106, 34) | Hogy vérbeli kritikus lesz-e [Gyulai Pál] vagy inkább költő és szépíró, ekkoriban dől el, s ebben Szilágyi Sándor vállalatainak – Magyar Emléklapok, Magyar Írók Füzetei, Pesti Röpívek – sorsdöntő szerepe van. Az első kettőnek csak háttérből súgó „ítésze”, a harmadiknak már házikritikusa (1965 Somogyi Sándor CD53) | Jahner Bakos a háttérből befolyásolta Ledényit? Tehát súgott Ledényinek mint jogvégzett ember? (1990 …én nem vállaltam a statáriumot! 1086001, 73) | Kozirjeven kívül van-e külügyi szakember Jelcin környezetében? Ki az, aki súg neki a nemzetközi kérdésekben? (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. tn (kissé rég, irod) ’〈szél(ben mozgó növényzet)〉 susog, halkan zúg, ill. 〈(zubogó) víz, (zuhogó) eső〉 sustorog, zúgó hangot kelt’ ❖ A’ Duna’ öszvekevert vize lassan sugva folyott-le, Néha vetette magát fel viczkándozva keszeg-hal (1824 Czuczor Gergely C0032, 84) | Illat, repűlj az égbe! Levél, omolj, omolj! Súg a szél, fúva lanyhán, Mig a virágnak ajkán: Haldoklás és mosoly (1861 Tompa Mihály CD01) | Keskeny, hosszu völgyben, kőről-kőre szökve zuhog, sug, forr a hegyi patak (1899 Köztelek máj. 23. 0000000, 828) | Sápadt élet! Sápadt szikla-lejtő! Súgó nádas boruja megejtő (1909 Kéri Pál ford.–Meyer CD10) | Kedves a tavasz, jó a nyár Ki tárt kehellyel magra vár S a szél, a szelidült betyár Selyem topánban súgva jár (1918 Lesznai Anna CD10) | Erdő szélén erősre nőtt csalán megvámolt, – hólyagos a lábam, fák elé meredtem, súgó leveleket, madarakat szólongattam (1931 Hacsó Erzsébet CD10) | Halljátok, hogy súg az eső (1944 Ethnographia C6950, 148).

2a. ts (irod) ’〈szél(ben mozgó növényzet)〉 így kifejez v. mond vmit’ ❖ Ott künn tavaszi lomb fakad, a nyitott ablakok alatt új szellő bomladoz a lombban: aludj, fiacskám, csak nyugodtan! […] De hallod-e, mit súg a szellő: az idő késik, ámde eljő! (1914–1919 Somlyó Zoltán CD01) | Katonák kergetik egymást és katonák menekülnek egymás elől hegyeken és völgyeken át. Így tudják ezt a lányok, így súgta a fülükbe a szél és így mosta eléjük az eső (1932 Kassák Lajos CD10) | Mi zúg? A vén fák bús fuvalma ér, súgják gyerekkorodnak halk meséit (1936 e. Kosztolányi Dezső ford.–Greiner CD01) | Elfogadtuk, amit a szél súgott, és csendben ültünk mindaddig, míg meg nem hallottuk a soha el nem tűnő szellemek reánk is szórt, hangtalan imáit (2000 Természet Világa CD50).

2b. ts ’〈annak kif-ére, hogy vmely dolog, tény, jelenség stb. utal v. rámutat, rávilágít vmire〉’ ❖ Erre a’ terméſzet oktat minket: Ezt a’ terméſzet súgja füleinkbe, vagy adgya elnkbe (1790 Noszkó Alajos 7248007, 228) | Erdő, mező dermedten áll; Azt súgja minden, hogy: halál (1892 Komjáthy Jenő CD01) | Én padra rogytam s a bús éji csend azt súgta, a futó élet lefoly, bárhol keressük, célja nincs sehol (1905 Kosztolányi Dezső CD01) | Ámde egyszerre vad indulat csapott át az asszony lelkén. Igaztalanul, az ura vétke miatt mennyi bántódás érte az emberektől, itt, a telepen. Az átkozott uradalom szedte ki a zsírját az urának, hogy álmosan rosszul ütötte ki az éket a tartófából, amikor az társaira zuhant. Ki veszi észre, ha kárt tesz most az uradalomnak, ha kibocsát Engem, a visszatartott szarvasborjút? Ezt súgta dühe az asszonynak (1938 Tersánszky Józsi Jenő 9706013, 98) | Én ezzel szemben azt mondom, amit eddigi történelmünk súg nekem: nem a liberalizmus sok, hanem a szabadság kevés (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. ts ’〈annak kif-ére, hogy ösztön, felismerés stb. (előre) éreztet, (meg)sejtet vkivel, ill. sugall vkinek vmit〉’ ❖ A király úgy veti-hányja Jártas-költes elméjét Hogy óltalmazza leánya Legféltőbb kincsecskéjét. Egyszer durva gondolatja Azt sugja vén fejébe Hogyha lyányát bezárhatja Egy torony tömlöcébe Mellyet rézből koholtatna Még nem hallott munkával Már úgy bátran truccolhatna A latrok próbájával (1790–1796 Fazekas Mihály 8138038, 23) | Egy sejtelem azt súgja nékem, Hogy én szabad leszek, Hogy nem e dögvészes helyen halok meg, De kinn az isten szép ege alatt... (1848 Petőfi Sándor CD01) | Szótalanul jártam-keltem napokon keresztül, valami mindig azt súgta bensőmben: „Még semmi sem késő.” (1896 Gyulafehérvári Hírlap 8628001, 1) | Klári nem tudott magának számot adni arról, hogyan és miért lett Karmel szeretője. Talán ugyanaz a kíváncsiság és irígység fűtötte, amely Irént; talán valami babonás érzése súgta, hogy neki is meg kell tennie azt, amit testvérei megtettek (1929 Heltai Jenő 9239059, 48) | Hogy a játék mögött mi az igazság, nem tudom. Csak a hetedik érzékem súgja, hogy valaminek lennie kell (1991 Csoóri Sándor 9090056, 259) | Nem foglalhatunk állást az egyik esetben így, a másikban meg úgy pusztán azon az alapon, hogy ezt súgja az intuíciónk, hiszen az egyik ember intuíciója ezt súgja, a másiké meg azt (1992 Kis János² 2058004, 209) | Harry egy reszkető másodpercig tétovázott. Az óvatosság azt dörmögte benne: vigyázz, lehet, hogy ez kelepce, csapda, átverés. De ösztöne félresöpörte az aggályt, azt súgta, hogy ez nem a fekete mágia műve (2008 Tóth Tamás Boldizsár ford.–Rowling 3325006, 304).

Ö: be~, ki~, meg~, oda~, össze~.

ÖU: bele~, fel~, vissza~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

súg ige
sug
1. tárgyas (tárgy n. is)
〈visszafojtott, (zönge nélküli,) halk hang(on vki) mond, suttog, ill. így (titokban) tudomására hoz vkinek vmit
egy más betsületes ábrázatú ember pedig a’ Hertzeghez fordúlt, és a’ fülébe súgot, javasolván néki, hogy, ha az életét ſzereti, arról a’ helyröl távozna-el, és jönne véle az ö közel lévö házához, a’ hol bátorságban léſzen
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Midőn az idegen valakivel szól, Ráday súg nekem: – Ki a mennykő lehet ez?
(1812 Kazinczy Ferenc)
Most már Zófia asszony is szívesen látta Timárt, sőt egyszer félig súgva, félig sikoltva azt mondá Athalie-nak, hogy bizony nem ártana, ha ő is nyájasabb képeket fintorgatna Timárra; mert ez most már gazdag úr, nem megvetendő parti
(1872 Jókai Mór)
Kökörcsin emelt hangon fejtegeti II. József érdemeit; hátulról meglöknek, egy hang súg rekedten a fülembe: „vigyázz, jön a pad alatt Löbl, már a negyedik pad alatt van!”
(1916 Karinthy Frigyes)
Merényletet akarnak Kossuth ellen elkövetni, súgja egy reszkető hang – talán jó lenne rábeszélni, hogy ne vonattal menjen, hanem kocsin meneküljön
(1935 Hegedüs Lóránt)
amit a sötétségben mondtatok, azt a világosságban fogják hallani, és amit fülbe súgva mondtatok a belső szobában, azt a háztetőkről fogják hirdetni
(1995 Protestáns Biblia ford.)
Uraim, menetrend szerinti járat. Nincs különgép, mivel pénzszűke van. Legalább nem sovány turistaosztály, Nem kell vacogva vegyülnünk a néppel.” „Az jó”, súgja, kicsit szégyenkezően Kovács
(2010 Térey János)
1a. (tárgy n. is) (átv is)
〈színházban: súgó szöveget〉 szövegzavar áthidalására ilyen hangon, rendsz. a közönség számára nem érzékelhető módon (elő)mond (vkinek)
Ah de mi balsúgót hallok! szerepembe ijesztő Szózatokat súg a végtelen álmu halál. A függöny leesik, tündér képeinek alatta Fekszik az éj rémes tábora zajtalanúl
(1844 Vörösmarty Mihály)
egyszer egy provincialis szinpadon megtörtént, hogy a súgót sem hallotta, s összeveszett vele, hogy mért nem súg neki túbuson keresztül, nem tudja, hogy ő süket?
(1857 Vasárnapi Újság)
Mikor Petráss Ilka apjával a kassai színháznál bemutatkozás céljából megjelent: a színészek éppen egy tajtékpipára gyűjtöttek, amely pipával Hortobágyi urat, a súgót akarták kárpótolni elveszett pipájáért. A súgó ugyanis kijelentette, hogy mindaddig nem súg, amíg a pipaügyet nem rendezik vele
(1926 Krúdy Gyula)
kezdetét vette a harmadik felvonás. Vetúria hosszú szónoklatot vágott ki, amelynek során gyakran eltért az eredeti szövegtől, mert nem hallotta a súgást. Richárd úgy súgott, hogy csak a közönség hallhatta, mit súg – s így nagyszerű alkalma volt megállapítani, hogy a színpadon egész mást mondanak, mint a súgólyukban
(1934 Aszlányi Károly)
Szidták Hieronymot, aki figyelmetlenül súgott, és nem érezte meg, mikor tart egy színész hatás- vagy gondolkodási szünetet és mikor nem tudja folytatni a szövegét
(1978 Spiró György)
1b. (tárgy n. is)
(helyes) választ, információt, szöveget〉 vkinek, kül. felelő diáknak a kisegítésére (suttogva, lopva) mond v. megmond vki
Őt szerettem, kérem, legjobban az egész osztályban. Egymás mellett ültünk. Soha másnak nem sugtam, csak neki, másnak nem segitettem csak neki, mással nem pofozkodtam, csak vele
(1903 Molnár Ferenc²)
Ilona Mondd meg nekem, hogy mikor volt a mohácsi vész? Pista (hallgat). […] Katona, Tubai (hang nélkül, de leolvasható ajkmozdulatokkal súgnak). Pista Ezerkilencszázhuszonhat!
(1930 Zilahy Lajos)
Hunyady elég kényelmes író. Egy Dickens-regény fordulatai nem lehetnek átlátszóbbak, mint a Géza és Dusán fejezetei: akár súghatnánk is az írónak, ha valahol elakadna
(1937 Illés Endre)
Az úgy van, hogy aki a Béke örshöz tartozik, az csak olyan mellett ül, aki Béke örsbeli. És a Hajrá örsbeliek is egymásmellett ülnek. És még súgni is… csak olyannak súgunk, aki ugyanabba az örsbe tartozik
(1950 Fehér Klára)
Történni ugyan alig valami történik Pú Zoltánnal, pontosabban mindössze annyi, amennyi minden kortársával történhet: hallgatja nagyanyja oktatásait, konfliktusokba keveredik szüleivel, osztálytársaival, barátokra és ellenségekre tesz szert, jól, vagy kevésbé jól tanul, kamaszodik és futballozik, súgnak neki oroszórán, illetve ő súg másoknak, verset ír, szerelmes lesz, zenét hallgat, lányokkal jár
(1994 Új Könyvek)
– Virág, ez nagyon durva volt. Próbáltam súgni, de háttal álltál – lépett oda Robi. – Kijavítod az egyest, ez biztos! – bólintottam én is. Virágba nehéz volt lelket önteni, teljesen kiakadt, és nem is a jegytől, hanem a megaláztatástól, ahogyan mindenki előtt állt a táblánál, és nem tudta a megfelelő halmazba tenni a megadott számokat
(2010 Leiner Laura)
1c. (tárgy n. is) (átv is)
(feltűnés nélkül, rejtve, háttérbe húzódva) ajánl, tanácsol vkinek vmit vki
setét lelkedben ég a’ bűn és kárhozat. Mondd, mellyik ördög súgott hitszegést?
(1823 Vörösmarty Mihály)
ne mellőzd az éjt, mikor a kivezető utat keresed. Csak látszólagosan hallgatag ő. Úgy súg neked, hogy észre nem veszed. Ha nem teheti másképp, lábujjhegyen csendesen elhozza az álmot és abba göngyölgeti kimeríthetetlen leleményességgel, amit tanácsol
(1895 Mikszáth Kálmán)
bár verseim csücskére Tőle volna szabva rim előre kész, s mely itt áll polcomon, szent Bibliája lenne verstanom, hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan bujkálva, később mint Jónás a Halban leszálltam a kinoknak eleven süket és forró sötétjébe, nem három napra, de három hóra, három évre vagy évszázadra, megtaláljam, mielőtt egy mégvakabb és örök Cethal szájában végkép eltünök, a régi hangot, s szavaim hibátlan hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran szólhassak s mint rossz gégémből telik és ne fáradjak bele estelig vagy míg az égi és ninivei hatalmak engedik hogy beszéljek s meg ne haljak
(1938 Babits Mihály)
Hogy vérbeli kritikus lesz-e [Gyulai Pál] vagy inkább költő és szépíró, ekkoriban dől el, s ebben Szilágyi Sándor vállalatainak – Magyar Emléklapok, Magyar Írók Füzetei, Pesti Röpívek – sorsdöntő szerepe van. Az első kettőnek csak háttérből súgó „ítésze”, a harmadiknak már házikritikusa
(1965 Somogyi Sándor)
Jahner Bakos a háttérből befolyásolta Ledényit? Tehát súgott Ledényinek mint jogvégzett ember?
(1990 …én nem vállaltam a statáriumot!)
Kozirjeven kívül van-e külügyi szakember Jelcin környezetében? Ki az, aki súg neki a nemzetközi kérdésekben?
(1995 Magyar Hírlap)
2. tárgyatlan (kissé rég, irod)
〈szél(ben mozgó növényzet) susog, halkan zúg, ill. (zubogó) víz, (zuhogó) eső〉 sustorog, zúgó hangot kelt
A’ Duna’ öszvekevert vize lassan sugva folyott-le, Néha vetette magát fel viczkándozva keszeg-hal
(1824 Czuczor Gergely)
Illat, repűlj az égbe! Levél, omolj, omolj! Súg a szél, fúva lanyhán, Mig a virágnak ajkán: Haldoklás és mosoly
(1861 Tompa Mihály)
Keskeny, hosszu völgyben, kőről-kőre szökve zuhog, sug, forr a hegyi patak
(1899 Köztelek máj. 23.)
Sápadt élet! Sápadt szikla-lejtő! Súgó nádas boruja megejtő
(1909 Kéri Pál ford.Meyer)
Kedves a tavasz, jó a nyár Ki tárt kehellyel magra vár S a szél, a szelidült betyár Selyem topánban súgva jár
(1918 Lesznai Anna)
Erdő szélén erősre nőtt csalán megvámolt, – hólyagos a lábam, fák elé meredtem, súgó leveleket, madarakat szólongattam
(1931 Hacsó Erzsébet)
Halljátok, hogy súg az eső
(1944 Ethnographia)
2a. tárgyas (irod)
〈szél(ben mozgó növényzet) így kifejez v. mond vmit
Ott künn tavaszi lomb fakad, a nyitott ablakok alatt új szellő bomladoz a lombban: aludj, fiacskám, csak nyugodtan! […] De hallod-e, mit súg a szellő: az idő késik, ámde eljő!
(1914–1919 Somlyó Zoltán)
Katonák kergetik egymást és katonák menekülnek egymás elől hegyeken és völgyeken át. Így tudják ezt a lányok, így súgta a fülükbe a szél és így mosta eléjük az eső
(1932 Kassák Lajos)
Mi zúg? A vén fák bús fuvalma ér, súgják gyerekkorodnak halk meséit
(1936 e. Kosztolányi Dezső ford.Greiner)
Elfogadtuk, amit a szél súgott, és csendben ültünk mindaddig, míg meg nem hallottuk a soha el nem tűnő szellemek reánk is szórt, hangtalan imáit
(2000 Természet Világa)
2b. tárgyas
〈annak kif-ére, hogy vmely dolog, tény, jelenség stb. utal v. rámutat, rávilágít vmire〉
Erre a’ terméſzet oktat minket: Ezt a’ terméſzet súgja füleinkbe, vagy adgya elnkbe
(1790 Noszkó Alajos)
Erdő, mező dermedten áll; Azt súgja minden, hogy: halál
(1892 Komjáthy Jenő)
Én padra rogytam s a bús éji csend azt súgta, a futó élet lefoly, bárhol keressük, célja nincs sehol
(1905 Kosztolányi Dezső)
Ámde egyszerre vad indulat csapott át az asszony lelkén. Igaztalanul, az ura vétke miatt mennyi bántódás érte az emberektől, itt, a telepen. Az átkozott uradalom szedte ki a zsírját az urának, hogy álmosan rosszul ütötte ki az éket a tartófából, amikor az társaira zuhant. Ki veszi észre, ha kárt tesz most az uradalomnak, ha kibocsát Engem, a visszatartott szarvasborjút? Ezt súgta dühe az asszonynak
(1938 Tersánszky Józsi Jenő)
Én ezzel szemben azt mondom, amit eddigi történelmünk súg nekem: nem a liberalizmus sok, hanem a szabadság kevés
(1996 Magyar Hírlap)
3. tárgyas
〈annak kif-ére, hogy ösztön, felismerés stb. (előre) éreztet, (meg)sejtet vkivel, ill. sugall vkinek vmit〉
A király úgy veti-hányja Jártas-költes elméjét Hogy óltalmazza leánya Legféltőbb kincsecskéjét. Egyszer durva gondolatja Azt sugja vén fejébe Hogyha lyányát bezárhatja Egy torony tömlöcébe Mellyet rézből koholtatna Még nem hallott munkával Már úgy bátran truccolhatna A latrok próbájával
(1790–1796 Fazekas Mihály)
Egy sejtelem azt súgja nékem, Hogy én szabad leszek, Hogy nem e dögvészes helyen halok meg, De kinn az isten szép ege alatt...
(1848 Petőfi Sándor)
Szótalanul jártam-keltem napokon keresztül, valami mindig azt súgta bensőmben: „Még semmi sem késő.”
(1896 Gyulafehérvári Hírlap)
Klári nem tudott magának számot adni arról, hogyan és miért lett Karmel szeretője. Talán ugyanaz a kíváncsiság és irígység fűtötte, amely Irént; talán valami babonás érzése súgta, hogy neki is meg kell tennie azt, amit testvérei megtettek
(1929 Heltai Jenő)
Hogy a játék mögött mi az igazság, nem tudom. Csak a hetedik érzékem súgja, hogy valaminek lennie kell
(1991 Csoóri Sándor)
Nem foglalhatunk állást az egyik esetben így, a másikban meg úgy pusztán azon az alapon, hogy ezt súgja az intuíciónk, hiszen az egyik ember intuíciója ezt súgja, a másiké meg azt
(1992 Kis János²)
Harry egy reszkető másodpercig tétovázott. Az óvatosság azt dörmögte benne: vigyázz, lehet, hogy ez kelepce, csapda, átverés. De ösztöne félresöpörte az aggályt, azt súgta, hogy ez nem a fekete mágia műve
(2008 Tóth Tamás Boldizsár ford.Rowling)
ÖU: belesúg, felsúg, visszasúg
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások