analfabéta mn és fn 

I. mn 16A6

1. ’írni-olvasni nem tudó, írástudatlan’ ❖ ha analfabéta is, világos értelmű, jóérzésű (1901 Gárdonyi Géza C1824, 295) | A hatezeréves egyiptomi kultúra az írásjelek megfejtése óta jobban nyitva van előttünk, mint az analfabéta népek mai élete (1931 Móricz Zsigmond 9462017, 752) | az analfabéta havasi tehénpásztorok gyakran humánusabb lények a világművelt kultúrembereknél (1974 Galsai Pongrác 9171003, 120) | A könyvnyomtatás kezdeteinél a Biblia is csupán vasárnapi vásárok szekérderékból kínált portékája volt, mely ráadásul nem is lehetett különösebben kelendő egy javarészt analfabéta világban (1992 Békés Pál 2016043, 455) | funkcionális analfabéta gyerekek (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (vmely területen, vmiben) műveletlen, járatlan, hozzá nem értő’ ❖ a muzsikás tudományokban analfabéta vagyok (1920–1921 Gárdonyi Géza C5322, 220) | politikailag analfabéta csoport (1936 Szabó Dezső 9623006, 36) | A játszma elején alábecsültek, ostobának, bugrisnak, analfabétának véltek, ezért nem fordítottak elegendő figyelmet rám (1989 Csalog Zsolt 1024002, 65) | szakmailag analfabéta, de érzékeny borélvezőként csak annyit tudok mondani, hogy felejthetetlen bor [a Muscat Ottonel] (2000 Figyelő CD2601).

II. fn 6A

1. ’írni-olvasni nem tudó, írástudatlan személy’ ❖ Analfabéták […] azok, kik az írásban vagy az olvasásban járatlanok (1879 MagyarLex. C5257, 201) | Sok teljes analfabéta van és nem kevés azok száma, akik csak a betűket ismerik és csak nevüket tudják nehézség nélkül leírni (1913 Braun Róbert 9072001, 23) | Csécsén még 1930-ban is volt 30 analfabéta (1939 Móricz Zsigmond C5087, 47) | [Trefort] minisztersége idején […] csökkent az analfabéták száma (1978 Mann Miklós CD30).

2. (vmely területen, vmiben) műveletlen, járatlan, hozzá nem értő személy’ ❖ Komoly főispánjelöltek, emberek, akik még két évvel ezelőtt nevetséges analfabéták, notórius semmik (1906 Ady Endre 9003033, 203) | természetes, hogy a modern és művelt emberek összetartsanak. Az ostobaságnak ebben a tengerében, ahol csupa analfabéták boldogulnak (1927 Babits Mihály C0699, 73) | hazánkból is eltűnik a zenei analfabéta (1945 Kodály Zoltán 9341004, 165) | [Karlov] humán analfabétáknak nevezi az egyoldalúan oktatott-nevelt fiatalokat (1991 N. Sándor László 2037015, 1502) | műszaki-technikai analfabéta (1999 Lakáskultúra CD39).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

analfabéta melléknév és főnév
I. melléknév 16A6
1.
írni-olvasni nem tudó, írástudatlan
ha analfabéta is, világos értelmű, jóérzésű
(1901 Gárdonyi Géza)
A hatezeréves egyiptomi kultúra az írásjelek megfejtése óta jobban nyitva van előttünk, mint az analfabéta népek mai élete
(1931 Móricz Zsigmond)
az analfabéta havasi tehénpásztorok gyakran humánusabb lények a világművelt kultúrembereknél
(1974 Galsai Pongrác)
A könyvnyomtatás kezdeteinél a Biblia is csupán vasárnapi vásárok szekérderékból kínált portékája volt, mely ráadásul nem is lehetett különösebben kelendő egy javarészt analfabéta világban
(1992 Békés Pál)
funkcionális analfabéta gyerekek
(1997 Magyar Hírlap)
2.
(vmely területen, vmiben) műveletlen, járatlan, hozzá nem értő
a muzsikás tudományokban analfabéta vagyok
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
politikailag analfabéta csoport
(1936 Szabó Dezső)
A játszma elején alábecsültek, ostobának, bugrisnak, analfabétának véltek, ezért nem fordítottak elegendő figyelmet rám
(1989 Csalog Zsolt)
szakmailag analfabéta, de érzékeny borélvezőként csak annyit tudok mondani, hogy felejthetetlen bor [a Muscat Ottonel]
(2000 Figyelő)
II. főnév 6A
1.
írni-olvasni nem tudó, írástudatlan személy
Analfabéták […] azok, kik az írásban vagy az olvasásban járatlanok
(1879 MagyarLex.)
Sok teljes analfabéta van és nem kevés azok száma, akik csak a betűket ismerik és csak nevüket tudják nehézség nélkül leírni
(1913 Braun Róbert)
Csécsén még 1930-ban is volt 30 analfabéta
(1939 Móricz Zsigmond)
[Trefort] minisztersége idején […] csökkent az analfabéták száma
(1978 Mann Miklós)
2.
(vmely területen, vmiben) műveletlen, járatlan, hozzá nem értő személy
Komoly főispánjelöltek, emberek, akik még két évvel ezelőtt nevetséges analfabéták, notórius semmik
(1906 Ady Endre)
természetes, hogy a modern és művelt emberek összetartsanak. Az ostobaságnak ebben a tengerében, ahol csupa analfabéták boldogulnak
(1927 Babits Mihály)
hazánkból is eltűnik a zenei analfabéta
(1945 Kodály Zoltán)
[Karlov] humán analfabétáknak nevezi az egyoldalúan oktatott-nevelt fiatalokat
(1991 N. Sándor László)
műszaki-technikai analfabéta
(1999 Lakáskultúra)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások