adnektál (1a) l. annektál

annektál ts ige 1aadnektál (rég)

1. (Pol) ’〈területet〉 erőszakosan vmely államhoz csatol, ill. elfoglal, bekebelez’ ❖ Napoleon annektálta [Savoyát] (1866 Tóth Kálmán C4283, 11) | amennyiben ezt a vidéket Oroszország annektálná, Anglia okkupálhatja Cyprus szigetét (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | jelenleg hódító háború zajlik Horvátország területén, azzal a szándékkal, hogy területeket szakítsanak el és Szerbiához annektálják őket (1991 Beszélő 2003040, 25) | Róma egészen 148-ig nem annektált görög területet (1997 Vilmos László CD17).

2. (rég, tréf is) ’eltulajdonít, sajátjának tekint vmit’ ❖ III. Napoleonnak a sasa inkább hasonlit szarkához, mely különféle tárgyakat annektálni szokott (1864 Krinolin naptár C2824, 105) | annektált nyájak (1886 Jókai Mór CD18) | [Hannibál József] fölemlítette, hogy „sok az eszkimó és kevés a fóka”. Hannibál, mint afféle hódító, ezt a mondást is annektálta ugyan, attól a bizonyos nógrádi fölbirtokostól, aki az „Ember tragédiájá”-t írta (1890 Mikszáth Kálmán CD04) | Annektálja jogos tanodáit a tízmilliónak (1895 Kolmár József² C2718, 116).

3. ’〈szellemi örökséget〉 magába olvaszt, ill. hatása alá von’ ❖ Az angol szellem mohón annektálta a görögséget (1934 Babits Mihály 9014133, 230) | A külföldi kultúra – elsősorban természetesen az amerikai – annektálta a svájci fiatalságot is (1996 Magyar Hírlap CD09).

4. (rég) ’〈írásművet〉 csatol vmihez’ ❖ Az levélhez adnectált Verseket gyönyörködve olvastam (1788 Ráday Gedeon¹ C2554, 183) | Édes barátom, Imhol adnectálom a’ Tisztát (1804 Kazinczy Ferenc C2556, 217).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

adnektál lásd annektál
annektál tárgyas ige 1a
adnektál 1a (rég)
1. (Pol)
〈területet〉 erőszakosan vmely államhoz csatol, ill. elfoglal, bekebelez
Napoleon annektálta [Savoyát]
(1866 Tóth Kálmán)
amennyiben ezt a vidéket Oroszország annektálná, Anglia okkupálhatja Cyprus szigetét
(1937 Iványi-Grünwald Béla)
jelenleg hódító háború zajlik Horvátország területén, azzal a szándékkal, hogy területeket szakítsanak el és Szerbiához annektálják őket
(1991 Beszélő)
Róma egészen 148-ig nem annektált görög területet
(1997 Vilmos László)
2. (rég, tréf is)
eltulajdonít, sajátjának tekint vmit
III. Napoleonnak a sasa inkább hasonlit szarkához, mely különféle tárgyakat annektálni szokott
(1864 Krinolin naptár)
annektált nyájak
(1886 Jókai Mór)
[Hannibál József] fölemlítette, hogy „sok az eszkimó és kevés a fóka”. Hannibál, mint afféle hódító, ezt a mondást is annektálta ugyan, attól a bizonyos nógrádi fölbirtokostól, aki az „Ember tragédiájá”-t írta
(1890 Mikszáth Kálmán)
Annektálja jogos tanodáit a tízmilliónak
(1895 Kolmár József²)
3.
〈szellemi örökséget〉 magába olvaszt, ill. hatása alá von
Az angol szellem mohón annektálta a görögséget
(1934 Babits Mihály)
A külföldi kultúra – elsősorban természetesen az amerikai – annektálta a svájci fiatalságot is
(1996 Magyar Hírlap)
4. (rég)
〈írásművet〉 csatol vmihez
Az levélhez adnectált Verseket gyönyörködve olvastam
(1788 Ráday Gedeon¹)
Édes barátom, Imhol adnectálom a’ Tisztát
(1804 Kazinczy Ferenc)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

Beállítások