adó¹ fn 1A

1. ’az a személy, aki (át)nyújt, (oda)ad vmit’ ❖ Könyörűletesség, mely az ég Harmatjaként áldást, tenyészetet szerez, Legistenibb tulajdon a halál Fiában. Ég föld közt az a rokon kötél. Egyképen idvezít adót vevőt (1844 e. Kisfaludy Sándor 8243040, 45) | A tanács jobb, mint adója! (1889 Iványi Ödön 8201001, 42) | A váci kiáltvány adója csak azon az uton mehetett amelyiken elindult (1930 Móricz Zsigmond CD10).

1a. (rég) ’ajándékozó, adományozó személy’ ❖ ha más végre fordítjuk azokat, mint a’ gyzedelem’ adója rendelte (1805 Tanárki János ford.–Tasso 8461001, 17) | ezen intézmények adója iránt a’ népben kitörölhetetlenül él [a hála] (1844 Tóth Lőrinc 8490013, 89) | Istent csináltak maguknak, mellőzvén az élő Istent. Mert mi a bálványimádás, ha ez nem az, hogy valaki az adományt annak adója helyett imádja? (1910 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211).

2. (rég) ’az a személy, aki árusít, elad’ ❖ mind Magyar orſzágnak, mind Óſtriának tenger mellyéki réſzénn, adók és Vevk igen felesſen gylekeznek (1782 Magyar Hírmondó 7444032, 605) | mind a’ vevők’ dolga nehezítve van, mind az adók’ állapotja igen bizonytalan, ha állandóul felállott, ’s közönségesen isméretes lóvásárok nincsenek (1829 Wesselényi Miklós 8528003, 70).

3. ’rendszeresen műsort sugárzó rádió-adóállomás’ ❖ Az adók „felparcellázása” komolyzenei és tánczenei adókra (1957 Rádióújság C1520, 9) | nagyobb rádióállomások (Szabad Európa, BBC, Amerika Hangja, továbbá két kölni német adó) adtak árnyalt képet a helsinki konferenciáról (1985 Borbándi Gyula 9811016, 403).

3a. (Távk) ’elektromágneses hullámok keltésére és továbbítására való berendezés, készülék’ ❖ épül [a bolgárok] 100 kilowattos adója és a korszerű berendezést a magyar Standard-gyár szállítja (1948 Szabad Nép jún. 11. C4871, 1) | az adók sok esetben egymást zavarják, és minőségi vétel nem lehetséges (1989 Tények könyve CD37).

4. ’〈kölcsönös érintkezésben, kommunikációban:〉 beszélő’ ❖ a nyelvi jelölés aktusa […] legalább két személyt tételez fel: egy beszélőt vagy adót és egy hallgatót vagy vevőt (1978 Antal László 1003001, 44).

Ö: át~, átjátszó~, cím~, el~, élet~, fel~, hang~, hír~, irány~, kenyér~, ki~, lakás~, mérték~, mérv~, munka~, nagy~, név~, óra~, rádió~, rang~, szállás~, szám~, tanács~, tévé~, vér~.

ÖU: bérbe~, jel~.

Vö. CzF.; ÉrtSz. adó¹; ÉKsz. adó¹; SzT.; ÚMTsz. adó¹

adó¹ főnév 1A
1.
az a személy, aki (át)nyújt, (oda)ad vmit
Könyörűletesség, mely az ég Harmatjaként áldást, tenyészetet szerez, Legistenibb tulajdon a halál Fiában. Ég föld közt az a rokon kötél. Egyképen idvezít adót vevőt
(1844 e. Kisfaludy Sándor)
A tanács jobb, mint adója!
(1889 Iványi Ödön)
A váci kiáltvány adója csak azon az uton mehetett amelyiken elindult
(1930 Móricz Zsigmond)
1a. (rég)
ajándékozó, adományozó személy
ha más végre fordítjuk azokat, mint a’ gyzedelem’ adója rendelte
(1805 Tanárki János ford.Tasso)
ezen intézmények adója iránt a’ népben kitörölhetetlenül él [a hála]
(1844 Tóth Lőrinc)
Istent csináltak maguknak, mellőzvén az élő Istent. Mert mi a bálványimádás, ha ez nem az, hogy valaki az adományt annak adója helyett imádja?
(1910 Czeglédy Sándor ford.Calvin)
2. (rég)
az a személy, aki árusít, elad
mind Magyar orſzágnak, mind Óſtriának tenger mellyéki réſzénn, adók és Vevk igen felesſen gylekeznek
(1782 Magyar Hírmondó)
mind a’ vevők’ dolga nehezítve van, mind az adók’ állapotja igen bizonytalan, ha állandóul felállott, ’s közönségesen isméretes lóvásárok nincsenek
(1829 Wesselényi Miklós)
3.
rendszeresen műsort sugárzó rádió-adóállomás
Az adók „felparcellázása” komolyzenei és tánczenei adókra
(1957 Rádióújság)
nagyobb rádióállomások (Szabad Európa, BBCBritish Broadcasting Corporation ’Angol Rádiótársaság’, Amerika Hangja, továbbá két kölni német adó) adtak árnyalt képet a helsinki konferenciáról
(1985 Borbándi Gyula)
3a. (Távk)
elektromágneses hullámok keltésére és továbbítására való berendezés, készülék
épül [a bolgárok] 100 kilowattos adója és a korszerű berendezést a magyar Standard-gyár szállítja
(1948 Szabad Nép jún. 11.)
az adók sok esetben egymást zavarják, és minőségi vétel nem lehetséges
(1989 Tények könyve)
4.
〈kölcsönös érintkezésben, kommunikációban:〉 beszélő
a nyelvi jelölés aktusa […] legalább két személyt tételez fel: egy beszélőt vagy adót és egy hallgatót vagy vevőt
(1978 Antal László)
ÖU: bérbeadó, jeladó
Vö. CzF.; ÉrtSz. adó¹; ÉKsz. adó¹; SzT.; ÚMTsz. adó¹

Beállítások