anya fn 9A 

1. ’az a nő, akinek gyermeke van’ ❖ A’ Kunyhok küſzebeinél el terült anyák, mejjekhez ſzoritván ártatlan tſetſemöjeket, könyves ſzemekkel mondották: Ki fog benneteket ſzoptatni, ha mi nékünk oda lett a’ kenyerünk? (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031005, 260) | Örűl az anya, ha meg szűltt (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások C1477, 167) | Gyönge vígasz, hogy sok gyerek születik; az a fontos, hogy föl is nevelkedjék, s ha férfi, jó munkás és katona, ha nő, egészséges anya váljék belőle (1943 Juhász Géza¹ 9283008, 96) | kisgyermekes anya (1989 Polcz Alaine 1120001, 39).

1a. (birtokszóként) ’az, aki vkit szült’ ❖ Társom köszöntéséről semmit sem írhatok, az anyja látogatására menvén (1772 Barcsay Ábrahám 7019032, 26) | Fiam, ne bánts, könyörülj, hiszen anyád vagyok (1846 Petőfi Sándor 8366448, 153) | Hisz’ mindnyájunknak van anyánk, És van őtőle nyert szivünk (1859 Rákosi László 8386001, 2) | Szonja kenyeret keresett az anyjának, aki vak volt, a testvéreinek s még pénzecskéket is rakott félre (1910 Ady Endre 9003054, 32) | Eljött hozzám az anyja, és sírva mondta, hogy a fia benn van a börtönben (1991 Pelle János 2038003, 30) • anyja fia ’olyan fiú, aki (vmilyen szempontból) különösen hasonlít az anyjára’ ❖ [Julián] anyja fia, és [engem] bizonyosan […] gyülöl (1863 Greguss Ágost ford.–Sand C1916, 60) | Teddy az anyja fia, okos, szorgalmas, de jelentéktelen (1933 Schöpflin Gyula CD10) • anyja lánya ’olyan lány, aki (vmilyen szempontból) különösen hasonlít az anyjára’ ❖ Erzsike, annya lyánya vólt e’ részben (1832 Fáy András¹ C1704, 43) | Anyja leánya; szakasztott mása édes anyjának (1879 Vajkay Károly C4677, 23).

1b. (ritk) ’várandós nő, terhes asszony’ ❖ A’ 18. és 22. Hetek közt, vagy a’ terheſségnek felén érezni-is kezdik az Anyák méhmagzatjokat (1802 Zsoldos János 8541004, 154) | Péternek jelenté neje, hogy magát anyának érezi (1840 Csató Pál C1266, 304) | Anyának érzem, oh Ádám, magam (1863 Madách Imre C2953, 242) | A felnőttek fehérjeadagja testsúly-kilogrammonként napi 1 gramm, a terhes anyáé – különösen az utolsó három hónapban, napi 2 gramm (1980 Sergő Erzsébet 2206006, 25).

1c. (rendsz. birtokszóként) ’〈megszólításként v. megnevezésként gyermeke(i) részéről〉’ ❖ Egy veſzedelmes per, mellyet az anyám ellen inditottanak, volt kezdete és kutfeje ſzerentſétlenſégünknek (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031004, 75) | Miért aggódol, lelkem jó anyám (1845 Petőfi Sándor C3506, 286) | Meg ne fázz – szólt anya aggódva – ebben a pokoli melegben (1923 Kosztolányi Dezső C2754, 16) | Ez forró sütemény amit anyám hozott egyszer húsvétkor (1955–1960 Weöres Sándor 9788092, 52) | Anya! Hol vagy? Hová bújtál? (1992 Mándy Iván 2016005, 317).

2. (rendsz. tbsz-ú birtokszóként) ’női előd, ős’ ❖ Temesd el hát […] anyáid sírjába, Tégy rá követ, s írd ezt a kő oldalába: „Ide egy nemzeti köntös temettetett […]” (1790 Dayka Gábor 7075011, 73) | azon a nyelven akarnak irni, amellyre mind az Urakat, mind minket édes magyar anyáink kapattak (1804 Fazekas Mihály 8138025, 16) | Legyen minden szív áldott, Mellyet dobogni váltott Anyáink szentelt kínja (1922 Tóth Árpád C4230, 117).

3. ’vki mellett szülői, gondviselői szerepet betöltő nő’ ❖ De adjon tsak nekik anyát az Ország (1790 Bessenyei György¹ C1092, 37) | egy személyben te Vagy mindenem nekem: Lyányom, anyám, húgom, Szeretőm, hitvesem! (1848 Petőfi Sándor C3508, 199) | Be fogja látni, […] hogy a gyermekének többet ér egy második anya, mint akárhány nevelőnő (1906 Ambrus Zoltán C0592, 127) | Hátha új anyja lesz a Zsófinak? (1945 Háy Gyula 9232001, 34).

3a. ’idősebb (rendsz. tiszteletre méltó) nő 〈olyan vkinek a szempontjából, akinek életkorát tekintve anyja lehetne〉’ ❖ Ö Felsége pedig mint Kegyelmes Anya, csak 2. Esztendeig való rabsággal büntettette meg őket (1777 Csokonai József 7503002, 18) | Theresiának hibátlan képében a’ szem kiismeri a’ nemzetet-szerető tiszteletes anyát (1794 Kazinczy Ferenc C2555, 345) | Hiába váltotta vissza anyánk, Mária Terézia a becsapott városokat (1906 Krúdy Gyula C2832, 66).

4. (Áll) ’szaporításra alkalmas nőstény állat’ ❖ Az Anya malatztzát még ſzámban ſem véſzi (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 57) | Az anyák ott ülnek a tojásaikon (1881 Jókai Mór C2301, 164) | Tizenöt kos, husz meddő, ötven ürü, nyolcvanöt anya, ötven toklyó, nyolcvan bárány: kerekes [!] háromszáz (1901 Eötvös Károly C1612, 77) | Az anya később szépen összeszokik a bárányával (1911 Malonyay Dezső 8292036, 247).

4a. (Mezőg) ’a méhcsalád egyetlen teljesen kifejlett nősténye, amelynek kizárólagos feladata a fajfenntartás; méhkirálynő’ ❖ A’ le-eſett Anyát nem meſzſze meg-leled, ’S azzal a’ rajoknak kedveket neveled (1774 Vesmás Márton 7374003, 57) | Soha a méhész ezzel a szóval: Királyné nem él, hanem a Méhnek Annya van, nem Királynéja (1788 Ravazdy András C3606, 53) | mig a többi állatok rendesen párosan szaporítva tartják föl nemöket, a méheknél az egész törzs az egyetlen anya által szaporítva tünik elő (1861 Farkas Mihály 8137002, 38) | tőlünk függ hogy méz hordás idején az anyát ki fogva a petelerakást, a fiasitást egészen beszüntessük (1876 Falusi Könyvtár C0136, 23) | A méhek szabályszerűen felfűtötték a kaptárt, és az anyák hozzáláttak a petézéshez, akárha tavaszodna már (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065003, 164).

5. (irod, vál) ’az, amiből vmi ered, származik, születik’ ❖ Munkátlanság: a koldusbot anyja (1884 Brankovics György C1182, 52) | egy anyánk volt: Magyarország (1916 Babits Mihály C0695, 212) | a vogul az ősi, a nyers alapnyelv, az „anya”, míg ahhoz viszonyítva a Duna-Tisza vidékére költözött magyarok a továbbfejlődött „leány-nyelv”-et beszélik (1937 Zsirai Miklós C4981, 488).

5a. ’azonos körbe tartozó dolgok közül az, amelyik (nagyságban, erőben stb.) megelőzi, felülmúlja a többit’ ❖ Jó ám, jó a’ ser, de tsak még-is a’ bor az Annya (1773 Rájnis József C3575, 45) | [Jászberény] Nemcsak a Jászságnak feje, de a hármas kerületnek is „anyja” (1890 Baksay Sándor C0736, 257) | Most már háromszáz egyforma Kapos van, […] a végén a városok anyja: Budapest (1900 Mikszáth Kálmán C3143, 67).

6. (durva) ’〈bosszúság kif-ére v. szitkozódásként, ill. szitkozódásban〉’ ❖ Azt az Anyád kénját […] takarodj tlem (1775 Simai Kristóf C3746, 33) | Ne szánd az eb az annyát! (1792 Rát Pál ford.–Lessing C3647, 1) | anyja keservébe (1846 Arany János C0648, 57) | vesztél volna az anyádban! (1861 Eredeti népmesék C3085, 137) | szidom az anyádat! (1864 Dunamelléki népmesék C3084, 145) | az anyja keserüsége (1876 Mátrai Betegh Béla¹ C3057, 44) | eb az anyját (1891 Móricz Pál¹ C3209, 43) | az anyád szentségit (1954 Romániai magyar elbeszélők C3634, 82) | Az anyád! (1964 Népszabadság jan. 19. C1501, 10).

7. (Műsz) ’anyacsavar’ ❖ A mí a csavarzárt illeti, az két rudnak […] egyesítéséből ered, hogy az egyik rudnak apacsavara a másiknak annyába beléillesztetik (1865 Zsigmondy Vilmos 8542002, 45) | Mi vak melónak mondjuk például, ha az ömlesztve küldött s összekeveredett csavarokat, anyákat kell szétválogatni, vagy a szögeket és más hasonlókat (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 40).

Ö: asszony~, bál~, bér~, bérma~, betű~, édes~, ellen~, föld~, gyám~, kedves~, kereszt~, kis~, leány~, méh~, mostoha~, nagy~, öreg~, öröm~, szép~, szülő~, zászló~.

Fr: isten, kisgyermekes, kurva, lány, ördög, szellemi, szoptatós, terhes.

ÖU: disznó~, juh~, kor-~, köz~, nép-~, rozs~, tigris~.

ÖE: ~csók, ~fa, ~fű, ~ház, ~iskola, ~kongregáció, ~szaporító, ~szem, ~társaság, ~teátrum, ~termékenyítés, ~tollú, ~tőke.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.