apjuk fn 23A8 (rég v. nyj)apjok

1. (egysz-ú birt szjelekkel is) ’〈(gyermekes) családban a férj megszólításaként v. megnevezéseként a feleség részéről〉’ ❖ Jól mondod, Apjok! (1791 Verseghy Ferenc ford.–Kotzebue C4444, 108) | mondom az uramnak, hajja ke apjuk, adjuk el azt a kevés bort, mert majd itthon csippe csoppa elfogy, és semmi látatja sem lesz (1836 Táncsics Mihály 8463008, 78) | be nem eresztették [a vármegyeházára] a szegény apjukomat egész virradatig (1901 Mikszáth Kálmán C3120, 276) | Ki az? – kiáltott fulladtan Veszelkáné. Hogy kintről semmi válasz, megrázta az urát: – Apjuk? Hajja ke? Hé, Veszelka! (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 171).

2. (egysz-ú birt szjelekkel is) (ritk) ’após’ ❖ Két hónapig tsak jó vadászatom volt az én’ szegény meg boldogúltt Apjokom házánál (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, 333) | ez a mi fiunk mind olyan nyámnyila, egy se tud asszonyt hozni nekem segítségnek, mind maga megy el apjoka kocsisának (1910 Móricz Zsigmond C3227, 16).

3. ’〈öregember megszólításaként v. megnevezéseként〉’ ❖ Végre Uram Bátyám neki fordúlván: „hallod-e, Apjok! te talán olvasni sem tudſz? úgymond.” – „Hm! felelé a’ paraſzt, ha olvasni tudnék, mirevaló volna nekem a’ pápaſzem?” (1804 Verseghy Ferenc 7373019, 78) | Márton apjoknak ijedtében nem jutott eszébe a miatyánk eleje (1846 Jókai Mór C2246, 45).

Vö. CzF. apjok; ÉKsz.; ÚMTsz.

apjuk főnév 23A8 (rég v. nyj)
apjok 23A8
1. (egysz-ú birt szjelekkel is)
(gyermekes) családban a férj megszólításaként v. megnevezéseként a feleség részéről〉
Jól mondod, Apjok!
(1791 Verseghy Ferenc ford.Kotzebue)
mondom az uramnak, hajja ke apjuk, adjuk el azt a kevés bort, mert majd itthon csippe csoppa elfogy, és semmi látatja sem lesz
(1836 Táncsics Mihály)
be nem eresztették [a vármegyeházára] a szegény apjukomat egész virradatig
(1901 Mikszáth Kálmán)
Ki az? – kiáltott fulladtan Veszelkáné. Hogy kintről semmi válasz, megrázta az urát: – Apjuk? Hajja ke? Hé, Veszelka!
(1941 Móricz Zsigmond)
2. (egysz-ú birt szjelekkel is) (ritk)
Két hónapig tsak jó vadászatom volt az én’ szegény meg boldogúltt Apjokom házánál
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
ez a mi fiunk mind olyan nyámnyila, egy se tud asszonyt hozni nekem segítségnek, mind maga megy el apjoka kocsisának
(1910 Móricz Zsigmond)
3.
〈öregember megszólításaként v. megnevezéseként〉
Végre Uram Bátyám neki fordúlván: „hallod-e, Apjok! te talán olvasni sem tudſz? úgymond.” – „Hm! felelé a’ paraſzt, ha olvasni tudnék, mirevaló volna nekem a’ pápaſzem?”
(1804 Verseghy Ferenc)
Márton apjoknak ijedtében nem jutott eszébe a miatyánk eleje
(1846 Jókai Mór)
Vö. CzF. apjok; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások