apológia fn 6A
1. (Jog is) ’(perbeli) védőbeszéd, ill. védőirat’ ❖ Rövid Apologyia Felsége mellett, mellyben meg-bizonyíttatik, hogy Felsége jó Pápi1ta (1785 Szaitz Leó 7302008, 154) | eggy Apologiát (Ment-Irást) olvasott-fel a’ Nemzet-Gylésében Robespierre (1793 Magyar Hírmondó C5811, 904) | Nincs szándékunk a franczia császár eljárásáról apológiát írni (1861 Kemény Zsigmond C2590, 14) | [Seneca] a szenátusban apológiát mondott Nero anyagyilkosságáról (1924 RévaiNagyLex. C5712, 749) | Gyula szemében tűz csillant, s pergő fiskális-nyelve nagy apológiát hangolt (1926 Babits Mihály 9014127, 102).
1a. (tulajdonnévként is) (Tud, kül. Vall) ’〈a kereszténység első századaiban〉 annak tanait irodalmi és bölcseleti érvekkel védelmező(, az üldözött keresztények védelmében benyújtott) irat (mint műfaj)’ ❖ [a tanítványok,] mikor annak ideje vólt, prédikállottak is, és az Ur Sz. teſtét fel-adák az áldozóknak. Ezt a’ végsöt Sz. Juſtinus Mártyr Apologia nevü irásából értyük (1782 Molnár János 7232031, 117) | A’ Kereſztyének ſok Apologiákat írtak, mellyekben magokat és Religiójokat a’ Tsáſzár eltt mentették; még pedig olly haſzonnal, hogy a’ Kereſztyének ellen való minden dühösſéget le-tette (1793 Mindszenthy Sámuel ford.–Broughton 7228039, 385) | Kiemelkedik e műfaj művelői közül Origenész, aki 250 körül Celsus ellen (de egyéb eretnekségek ellen is) írt apológiát (1977 Gecse Gusztáv 1057009, 392).
1b. (Vall is) ’vmely vallás(felekezet), kül. a kereszténység tanítását védelmező, igazoló irat’ ❖ [Chateaubriand műve] a kereszténység apológiája, még pedig nem annyira történeti és dogmatikai, mint inkább esztétikai és irodalomtörténeti alapon (1912 RévaiNagyLex. C5700, 419) | a könyv nagyon különbözik a régibb, tizenhetedik századi vallási apológiáktól, amik közt Pascalé volt a legkülönb (1934 Babits Mihály 9014135, 85) | [Pázmány könyve] sokkal több, mint vitairat, több mint apológia: valóságos lelkiolvasmány, elmélkedőkönyv (1939 Sík Sándor 9598002, 116).
2. (pejor v. tréf is) ’vminek v. vkinek (szenvedélyes, elfogult) védelmezése, (elvtelen, kritikátlan) magasztalása, ill. ilyen céllal készült (írás)mű’ ❖ a’ misanthropie-nek [= mizantrópiának] és cynisme-nek [= cinizmusnak] új vagy bővebb apologia nem kell (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 297) | a sok éljenzés és közbekiabálás miatt úgysem lehetett kivenni, hogy [a kortes] vajon a töltött káposzta fölött tart-e apológiát, vagy az alagutakról értekezik (1854 Jókai Mór CD18) | Mit mondana a múlt évtizedek humoristája, ha hallaná, hogy Dalmady Győző verset zeng az anyóshoz, hogy Herman Ottó apológiát ír az omnibusz-ló mellett (1888 Mikszáth Kálmán CD04) | [Babits], akit apológiára kényszerítettek s ma is védekeznie kell szabad hangjáért a gonosz akusztikában, nem elégszik meg a maga lázadásával a politika ellen (1929 Németh László² 9485029, 292) | [a giccs] a tömegirodalom, színház, illetve film formájában jelentkezik és elsőrendű eszmei célja a kapitalizmus apológiája (1961 Földes Anna 9154002, 21) | A marxista elmélet tankönyvei és jegyzetei […] árasztják magukból az apológiát és a kincstári optimizmust (1990 Sipos Béla CD30).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.