appercepció fn 1Aadperceptio (rég, ritk)

1. (ritk, vál) ’felfogás, megértés’ ❖ el kell végre végkép oszlatni azt a babonát, hogy egyáltalán csak egy Ady-sor is lehessen, mely a költő elképzelése-elgondolása szerint ne lett volna s így az olvasó appercepciójában is ne lenne értelmileg és logikailag világos és szabatos gondolatra váltható (1921 Földessy Gyula 9156001, 98).

2. (Fil v. Pszich) ’az érzékszervekre ható ingereknek a tudatosítása, (a korábbi élményekkel való összevetésen alapuló) világos fogalmi megjelenése a tudatban, észlelés’ ❖ valósággal Immaterialis talál lenni a’ lélek, és így a’ test nélkül, ’s sensusok nélkül leszen a’ halál után is perceptiója [= érzékelése] magáról és adperceptiója (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 415) | [a tiszta ént Kant] transscendentális apperceptiónak nevezi, mely a gondolkodás alapvető funkciója (1893 PallasLex. CD02) | Wundt a szónak leibnizi értelméhez tér vissza és a határozott, tiszta, éles tudatot nevezi apperceptionak, továbbá Kant nyomán az apperceptiot cselekvésnek tekinti (1911 RévaiNagyLex. C5697, 753) | a műveltségi, s szociális feltételek megváltozása csak egyik oka a képzettársulás és appercepció megváltozásának s a jelentésváltozás folyamataival csak közvetve van kapcsolatban (1926 Gombocz Zoltán 9192001, 58) | Hogy pszichológiailag az általános összefügg a nyelvvel és a fogalomképzéssel, az épp olyan magától értetődő, mint az, hogy a közvetlen érzékelés és szemlélet az egyedi appercepciójának pszichikai szerve (1969 Eörsi István ford.–Lukács 9405004, 206).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

appercepció főnév 1A
adperceptio 1A (rég, ritk)
1. (ritk, vál)
felfogás, megértés
el kell végre végkép oszlatni azt a babonát, hogy egyáltalán csak egy Ady-sor is lehessen, mely a költő elképzelése-elgondolása szerint ne lett volna s így az olvasó appercepciójában is ne lenne értelmileg és logikailag világos és szabatos gondolatra váltható
(1921 Földessy Gyula)
2. (Fil v. Pszich)
az érzékszervekre ható ingereknek a tudatosítása, (a korábbi élményekkel való összevetésen alapuló) világos fogalmi megjelenése a tudatban, észlelés
valósággal Immaterialis talál lenni a’ lélek, és így a’ test nélkül, ’s sensusok nélkül leszen a’ halál után is perceptiója [= érzékelése] magáról és adperceptiója
(1789 Pálóczi Horváth Ádám)
[a tiszta ént Kant] transscendentális apperceptiónak nevezi, mely a gondolkodás alapvető funkciója
(1893 PallasLex.)
Wundt a szónak leibnizi értelméhez tér vissza és a határozott, tiszta, éles tudatot nevezi apperceptionak, továbbá Kant nyomán az apperceptiot cselekvésnek tekinti
(1911 RévaiNagyLex.)
a műveltségi, s szociális feltételek megváltozása csak egyik oka a képzettársulás és appercepció megváltozásának s a jelentésváltozás folyamataival csak közvetve van kapcsolatban
(1926 Gombocz Zoltán)
Hogy pszichológiailag az általános összefügg a nyelvvel és a fogalomképzéssel, az épp olyan magától értetődő, mint az, hogy a közvetlen érzékelés és szemlélet az egyedi appercepciójának pszichikai szerve
(1969 Eörsi István ford.Lukács)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások