apród mn és fn 3A4

I. mn (rég, ritk)

1. ’fiatalkorához tartozó, ill. abból az időből származó’ ❖ És apród eſztendöben [a kutya] ſzoptatni ha már kezd, Nem leſzſz nagy tetemü, meg-fog tsökkenni (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021008, 107) | Kiadván egymás után apród Darabjaimat (1804 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 787) | Én apród éveimben Székely szűlőföldemen csángó Magyaroknak hallám azokat neveztetni (1833 Thewrewk József C4146, 43).

2. ’csekély, jelentéktelen’ ❖ félt, hogy mint sok más apródabb terve, ez is elalszik (1899 Kemechey Jenő C2587, 66).

II. fn

1. (Tört is) ’uralkodó v. főúr (belső) szolgálatában álló, gyakr. annak udvarában nevelkedő, rendsz. nemesi származású (fegyverhordozó) ifjú’ ❖ Apródok: Fejedelmek’, nagy Urak’ inassai, szolgái (1792 Kisded szótár C0816, 11) | Három erős apród jött sok fegyverrel utána, Íját hozta egyik ’s nyilait puzdrába szorítva (1825 Vörösmarty Mihály 8524379, 17) | Sírnak kis apródjai Szondi körül (1858 Czuczor Gergely 8078008, 148) | Az előszobában tizenkét apród állt sorfalat, várva a fejedelem kilépését. Deli szép nemes úrfiak, csupa ifju jegenyék (1908 Móra Ferenc 9459051, 5) | Puskin cári udvari apródként írta hazája irodalmának legszabadabb szellemű és nyelvű verseit (1985 Héra Zoltán 2007010, 317).

1a. (rég) ’vkinek híve, tisztelője’ ❖ Folytassa tehát eddigi utját és modorát […]; és szaporítsa s erősitse iskoláját és pártját, tűröm, nem ellenzem, s feltételnélküli híve, apródja leszek (1843 Széchenyi István CD1501) | Most Széchenyinek hű apródja, Régebben ellensége volt (1882 Gyulai Pál C1987, 405).

2. (rég) ’céhekben vmilyen mesterséget kitanuló ifjú’ ❖ Magyarországon több céhnél a mesterséget tanuló ifjakat is apródoknak hítták (1893 PallasLex. CD02).

Ö: had~.

ÖE: ~esztendő, ~fiú, ~ruha.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

apród melléknév és főnév 3A4
I. melléknév (rég, ritk)
1.
fiatalkorához tartozó, ill. abból az időből származó
És apród eſztendöben [a kutya] ſzoptatni ha már kezd, Nem leſzſz nagy tetemü, meg-fog tsökkenni
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
Kiadván egymás után apród Darabjaimat
(1804 Csokonai Vitéz Mihály)
Én apród éveimben Székely szűlőföldemen csángó Magyaroknak hallám azokat neveztetni
(1833 Thewrewk József)
2.
csekély, jelentéktelen
félt, hogy mint sok más apródabb terve, ez is elalszik
(1899 Kemechey Jenő)
II. főnév
1. (Tört is)
uralkodó v. főúr (belső) szolgálatában álló, gyakr. annak udvarában nevelkedő, rendsz. nemesi származású (fegyverhordozó) ifjú
Apródok: Fejedelmek’, nagy Urak’ inassai, szolgái
(1792 Kisded szótár)
Három erős apród jött sok fegyverrel utána, Íját hozta egyik ’s nyilait puzdrába szorítva
(1825 Vörösmarty Mihály)
Sírnak kis apródjai Szondi körül
(1858 Czuczor Gergely)
Az előszobában tizenkét apród állt sorfalat, várva a fejedelem kilépését. Deli szép nemes úrfiak, csupa ifju jegenyék
(1908 Móra Ferenc)
Puskin cári udvari apródként írta hazája irodalmának legszabadabb szellemű és nyelvű verseit
(1985 Héra Zoltán)
1a. (rég)
vkinek híve, tisztelője
Folytassa tehát eddigi utját és modorát […]; és szaporítsa s erősitse iskoláját és pártját, tűröm, nem ellenzem, s feltételnélküli híve, apródja leszek
(1843 Széchenyi István)
Most Széchenyinek hű apródja, Régebben ellensége volt
(1882 Gyulai Pál)
2. (rég)
céhekben vmilyen mesterséget kitanuló ifjú
Magyarországon több céhnél a mesterséget tanuló ifjakat is apródoknak hítták
(1893 PallasLex.)
Ö: hadapród
ÖE: apródesztendő, apródfiú, apródruha
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások