ár¹ fn 2A

1. ’árunak pénzben kifejezett értéke’ ❖ a’ vékony gyapjunak, mindenkor meg-marad az ö illendö árra, és a’ Fabrikáſok [= a gyártók]-is, nagyobb árron kedveſſebben veſzik azt (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462002, 98) | mérsékelt árért tiszta lakást ’s jó asztalt találni (1844 Tóth Lőrinc 8490017, 18) | Tetemes csökkenés várható az árakban […] Olcsó lesz a kenyér (1904 Thury Zoltán 8479015, 274) | – Potom áron – elvesztegetni? (1931 Oláh Gábor CD10) | liberalizálták az árak többségét (1991 Heti Világgazdaság ford. 2014019, 33) | A fogyasztói ár a termelői áron felül a nagy- és kiskereskedelmi árréseket tartalmazza (1998 Tények könyve CD37) ára van vminek ’nagy értéke van vminek a piacon, jól eladható vmi’ ❖ borainknak ára lesz (1807 Kazinczy Ferenc C2557, 497) | lesz tavaszra tudom ára a szénának (1841 Kovács Pál² 8251001, 74) | A mi van, az olcsó, nincsen semmi ára (1854 Arany János C0656, 79) | A földnek nincs most ára (1885 Tolnai Lajos C4202, 149) | piacra termelt, de gabonájának nem volt ára (1952 Pach Zsigmond Pál 9504001, 230).

1a. (birtokszóként -n raggal, hsz-szerűen) (rég) ’értékének megfelelő összegért’ ❖ Árrán kérem: Pretium offero (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 72) | Isten neki! árán kérik lyányomat, biz én od’adom! (1861 Fáy András¹ C1720, 116) | egy kocsi dinnyét adott el Szabadkán. Árán vették (1898 Móra István C3208, 95).

2. ’áru értékének megfelelő pénzösszeg’ ❖ Árkosi Barabás Mihály őkegyelmitől kiváltván Köntés Ferenc egy darab szántóföldet, melyet minthogy megtrágyázott és a trágyázás után csak két ugarszeren volt birodalmában, pretendálja [= követeli] a trágyázás árát (1781 A rendtartó székely falu 7154031, 163) | Ha kell, eladom még a két lovamat is, voksokat veszek az árán, de megmutatjuk, isten úgy segéljen, János királynak, hogy ez lesz a követünk (1897 Mikszáth Kálmán 8312011, 77) | ott a sok májusi cseresznye, aminek árából egy malac is kitelne (1955 Sütő András 9620005, 88).

3. (egysz 3. sz-ű birt szjellel, jelzőként is) (/nyj) ’rendsz. pénzben kifejezett ellenértéke, csereértéke vminek’ ❖ Ángliából ſok ezer ſterling font árra üſt pénz Hollandiába vitetett (1795 Németh László¹ 7246003, 89) | Fraknónn, Neustiftenn, ’s Wiezenenn a’ hol jóféle almák teremnek. Maga Fraknó, 5000 forint árra gyümltsöt is adott már el, egy eſzendbenn (1799 Magyar Hírmondó 7444179, 841) | [Hiripi] az utósó itcét már ki sem tudta fizetni … egy szennyes, rongyos zsebkendőt adott az árába (1846 Petőfi Sándor C3509, 50) | Ebben az üzletben tíz fillér ára érdekeltsége sem volt (1954 Vidor Miklós 9778002, 198).

4. ’Vmely cselekedetnek, magatartásnak az erkölcsi (ellen)értéke.’

4a. ’vmiért meghozott áldozat, erőfeszítés’ ❖ Ha ſzeretett, a’ leg-nagyobb tékozlásokat vitte véghez, és a’ bújaságnak ára soha sem lehetett eltte nagy (1789 Vitéz Imre ford.–Dusch 7155002, 203) | Ne mondjátok, hogy semmi a vers! […] mert legnagyobb kincs, melynek ára a szenvedés (1920 Babits Mihály C0695, 257) | az ily csábító bölcsességnek bizonyos lemondás az ára (1958 Gyergyai Albert 9202011, 34) ára van vminek (vmilyen) áldozatot, erőfeszítést kíván vmi’ ❖ Világhirt, gazdagságot, dicsőséget […] Ennek azonban nagy ára van (1922 Csathó Kálmán 9086002, 95) | tapasztalatból tudta, hogy mindennek ára van a földön, ő eddig minden parányi örömért keményen megfizetett (1972 Kertész Ákos 9327001, 75) | a szabadságnak ára van (1992 Bossányi Katalin 2027034, 35).

4b. (-n raggal, hsz-szerűen, rendsz. ált, ill. kérdő nm-i jelzővel)(vmilyen) erőfeszítést téve, áldozatot hozva, kockázatot, ill. vmi rosszat vállalva’ ❖ Azt az örömet ugyan nem szeretném ily drága áron megvásárlani (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228111, 143) | Bátyám […], mi áron nyerhetem meg bocsánatát? Mindenre kész vagyok, mindenre… (1845 Petőfi Sándor C3503, 9) | pénzt akar szerezni bármi áron (1913 Babits Mihály C0694, 165) | Ő a gőzfürdőben semmi áron sem akart levetkőzni (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 145) | [Mátyás] birodalmi álmokat szőtt, s igen nagy áron fölösleges területi hódításokkal terhelte meg hazáját (1983 Cs. Szabó László 9093002, 165).

4c. ’vminek súlyos v. kellemetlen következménye, büntetése’ ❖ halál legyen ára csalának [= cselének] (1790–1796 Dayka Gábor ford.–Vergilius 7075008, 96) | Meglehet, hogy az [ti. a cár] megkegyelmez neki, de ennek az lesz az ára, hogy az ő befolyása megsemmisül (1879 Jókai Mór C2305, 147) | a baklövésért súlyos árat fizetett (1974 Munkácsi Miklós 2025025, 589) megadja az árát ’megfizet, megbűnhődik vmiért’ ❖ Nemes János úr ifjúkorában ért nagy előmenetelt […]. De ugyan megadá az árát, mert majd többet szállott alá, mint amennyire felhágott volt (1779 Rettegi György 7282005, 407) | Egyszer életében vállalt magára Maszlaczky úr emberbaráti szerepet, annak is […] megadta az árát (1854 Jókai Mór C2244, 181) | rosz tanács ez, melynek első sorban te fogod megadni az árát (1891 Cziklay Lajos 8075004, 86) | bölcsesség s tapasztalat El nem múló javunk, melyért Bőven fizettünk drága bért. Én is, ha mindezt jól tudom: Megadtam árát egykoron (1980 Mészöly Dezső ford.–Jean de Meung 9437017, 185).

4d. ’vmiért kapott jutalom, fizetség, megbecsülés’ ❖ borostyán lehet fáradságunk ára (1789 Batsányi János 7023013, 24) | mi volt munkája és küzdelmi ára? (1859 Szász Károly² 8426023, 278) | Kék csönd, te légy már harcaimnak ára, Hol a galamb és az öröm lebeg (1918 Juhász Gyula¹ C2454, 141).

5. (ritk) ’vminek, vkinek az értéke, fontossága’ ❖ Betsüld meg lelkedet, mellyel Teremtö Ura ugy meg nemeſitet, hogy a’ forgó Ég alatt nintsen oly látſzatos teremtmény, ſe kints, mely árát fel érje (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley 7097001, 4) | bajtárs! Mért nem jösz csatára? Illy legénynek, mint te, ott van ám nagy ára (1846 Arany János 8014001, 103) nincsen ára vminek (rég, átv is) ’felbecsülhetetlen értékű, megfizethetetlen’ ❖ Méltóság az asszony, mikor gyermekeket Szül véredben s nevel derék embereket. Bötsüllyed, mert nintsen ára érdemének (1797–1801 Bessenyei György¹ 7044016, 322) | A hű barátnak egyszerűen nincsen ára, nincsen, ami vele értékben fölérne (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

Ö: alap~, átlag~, becs~, darab~, egység~, fel~, hely~, irány~, reklám~, uzsora~, vétel~.

ÖE: ~becslő, ~drágulás, ~ingadozás, ~jelentés, ~mérséklés, ~szökkenés, ~táblázat.

Sz: árú.

Vö. CzF. ár³; ÉrtSz. ár¹; SzólKm. ár¹; ÉKsz. ár¹; SzT. ár¹; ÚMTsz. ár¹

ár¹ főnév 2A
1.
árunak pénzben kifejezett értéke
a’ vékony gyapjunak, mindenkor meg-marad az ö illendö árra, és a’ Fabrikáſok [= a gyártók]-is, nagyobb árron kedveſſebben veſzik azt
(1774 Tapasztalásból merétett oktatás)
mérsékelt árért tiszta lakást ’s jó asztalt találni
(1844 Tóth Lőrinc)
Tetemes csökkenés várható az árakban […] Olcsó lesz a kenyér
(1904 Thury Zoltán)
– Potom áron – elvesztegetni?
(1931 Oláh Gábor)
liberalizálták az árak többségét
(1991 Heti Világgazdaság ford.)
A fogyasztói ár a termelői áron felül a nagy- és kiskereskedelmi árréseket tartalmazza
(1998 Tények könyve)
ára van vminek
nagy értéke van vminek a piacon, jól eladható vmi
borainknak ára lesz
(1807 Kazinczy Ferenc)
lesz tavaszra tudom ára a szénának
(1841 Kovács Pál²)
A mi van, az olcsó, nincsen semmi ára
(1854 Arany János)
A földnek nincs most ára
(1885 Tolnai Lajos)
piacra termelt, de gabonájának nem volt ára
(1952 Pach Zsigmond Pál)
1a. (birtokszóként -n raggal, hsz-szerűen) (rég)
értékének megfelelő összegért
Árrán kérem: Pretium offero
(1810 Végtagokra szedett szótár)
Isten neki! árán kérik lyányomat, biz én od’adom!
(1861 Fáy András¹)
egy kocsi dinnyét adott el Szabadkán. Árán vették
(1898 Móra István)
2.
áru értékének megfelelő pénzösszeg
Árkosi Barabás Mihály őkegyelmitől kiváltván Köntés Ferenc egy darab szántóföldet, melyet minthogy megtrágyázott és a trágyázás után csak két ugarszeren volt birodalmában, pretendálja [= követeli] a trágyázás árát
(1781 A rendtartó székely falu)
Ha kell, eladom még a két lovamat is, voksokat veszek az árán, de megmutatjuk, isten úgy segéljen, János királynak, hogy ez lesz a követünk
(1897 Mikszáth Kálmán)
ott a sok májusi cseresznye, aminek árából egy malac is kitelne
(1955 Sütő András)
3. (egysz 3. sz-ű birt szjellel, jelzőként is) (/nyj)
rendsz. pénzben kifejezett ellenértéke, csereértéke vminek
Ángliából ſok ezer ſterling font árra üſt pénz Hollandiába vitetett
(1795 Németh László¹)
Fraknónn, Neustiftenn, ’s Wiezenenn a’ hol jóféle almák teremnek. Maga Fraknó, 5000 forint árra gyümltsöt is adott már el, egy eſzendbenn
(1799 Magyar Hírmondó)
[Hiripi] az utósó itcét már ki sem tudta fizetni … egy szennyes, rongyos zsebkendőt adott az árába
(1846 Petőfi Sándor)
Ebben az üzletben tíz fillér ára érdekeltsége sem volt
(1954 Vidor Miklós)
4.
Vmely cselekedetnek, magatartásnak az erkölcsi (ellen)értéke.
4a.
vmiért meghozott áldozat, erőfeszítés
Ha ſzeretett, a’ leg-nagyobb tékozlásokat vitte véghez, és a’ bújaságnak ára soha sem lehetett eltte nagy
(1789 Vitéz Imre ford.Dusch)
Ne mondjátok, hogy semmi a vers! […] mert legnagyobb kincs, melynek ára a szenvedés
(1920 Babits Mihály)
az ily csábító bölcsességnek bizonyos lemondás az ára
(1958 Gyergyai Albert)
ára van vminek
(vmilyen) áldozatot, erőfeszítést kíván vmi
Világhirt, gazdagságot, dicsőséget […] Ennek azonban nagy ára van
(1922 Csathó Kálmán)
tapasztalatból tudta, hogy mindennek ára van a földön, ő eddig minden parányi örömért keményen megfizetett
(1972 Kertész Ákos)
a szabadságnak ára van
(1992 Bossányi Katalin)
4b. (-n raggal, hsz-szerűen, rendsz. ált, ill. kérdő nm-i jelzővel)
(vmilyen) erőfeszítést téve, áldozatot hozva, kockázatot, ill. vmi rosszat vállalva
Azt az örömet ugyan nem szeretném ily drága áron megvásárlani
(1816–1824 Kazinczy Ferenc)
Bátyám […], mi áron nyerhetem meg bocsánatát? Mindenre kész vagyok, mindenre…
(1845 Petőfi Sándor)
pénzt akar szerezni bármi áron
(1913 Babits Mihály)
Ő a gőzfürdőben semmi áron sem akart levetkőzni
(1923 Kosztolányi Dezső)
[Mátyás] birodalmi álmokat szőtt, s igen nagy áron fölösleges területi hódításokkal terhelte meg hazáját
(1983 Cs. Szabó László)
4c.
vminek súlyos v. kellemetlen következménye, büntetése
halál legyen ára csalának [= cselének]
(1790–1796 Dayka Gábor ford.Vergilius)
Meglehet, hogy az [ti. a cár] megkegyelmez neki, de ennek az lesz az ára, hogy az ő befolyása megsemmisül
(1879 Jókai Mór)
a baklövésért súlyos árat fizetett
(1974 Munkácsi Miklós)
megadja az árát
megfizet, megbűnhődik vmiért
Nemes János úr ifjúkorában ért nagy előmenetelt […]. De ugyan megadá az árát, mert majd többet szállott alá, mint amennyire felhágott volt
(1779 Rettegi György)
Egyszer életében vállalt magára Maszlaczky úr emberbaráti szerepet, annak is […] megadta az árát
(1854 Jókai Mór)
rosz tanács ez, melynek első sorban te fogod megadni az árát
(1891 Cziklay Lajos)
bölcsesség s tapasztalat El nem múló javunk, melyért Bőven fizettünk drága bért. Én is, ha mindezt jól tudom: Megadtam árát egykoron
(1980 Mészöly Dezső ford.Jean de Meung)
4d.
vmiért kapott jutalom, fizetség, megbecsülés
borostyán lehet fáradságunk ára
(1789 Batsányi János)
mi volt munkája és küzdelmi ára?
(1859 Szász Károly²)
Kék csönd, te légy már harcaimnak ára, Hol a galamb és az öröm lebeg
(1918 Juhász Gyula¹)
5. (ritk)
vminek, vkinek az értéke, fontossága
Betsüld meg lelkedet, mellyel Teremtö Ura ugy meg nemeſitet, hogy a’ forgó Ég alatt nintsen oly látſzatos teremtmény, ſe kints, mely árát fel érje
(1776 Faludi Ferenc ford.Dodsley)
bajtárs! Mért nem jösz csatára? Illy legénynek, mint te, ott van ám nagy ára
(1846 Arany János)
nincsen ára vminek (rég, átv is)
felbecsülhetetlen értékű, megfizethetetlen
Méltóság az asszony, mikor gyermekeket Szül véredben s nevel derék embereket. Bötsüllyed, mert nintsen ára érdemének
(1797–1801 Bessenyei György¹)
A hű barátnak egyszerűen nincsen ára, nincsen, ami vele értékben fölérne
(1996 Katolikus Biblia ford.)
ÖE: árbecslő, árdrágulás, áringadozás, árjelentés, ármérséklés, árszökkenés, ártáblázat
Sz: árú
Vö. CzF. ár³; ÉrtSz. ár¹; SzólKm. ár¹; ÉKsz. ár¹; SzT. ár¹; ÚMTsz. ár¹

Beállítások