ár² fn 2A4
1. ’áramló, hullámzó víztömeg, ill. ennek sodrása’ ❖ Nem mindég azon egy ſzín [= szintű] a’ tenger is, ím’ lásd, Most melyly mélyen apad, most magas árja dagad (1774 Révai Miklós ford. 7283004, 14) | eggy patak’ csendes árja, Melly öntözi kertünket (1815 Kis János¹ 8240013, 19) | Vészét kitárja Sós tenger árja (1868 Győry Vilmos ford. C1974, 109) | Egyszer a nap süt, majd meg az őszi eső ver, s úszik a sok pici csónak ezer evezővel. Megindul az árban a khároni csónak (1966 Simon István 9601006, 25).
1a. ’folyóvíz (meg)áradása, vízszintjének (meg)emelkedése, ill. a medréből kilépő folyó szétáradó vize’ ❖ az álom, ’S étel félbe ſzakatt gyakran? vagy el hordta vizek Árja (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 14) | A’ Nilus árja idején csónakokon, máskor pedig ſzáraz lábbal lehet azon által járni (1803 Decsy Sámuel 7078020, 29) | [a falon] perczről perczre magasabb vízállást mutatott a növekedő ár (1854 Jókai Mór C2244, 179) | Patak! tudod-e: nemsokára itt lesz a tavaszi ár (1925 Babits Mihály C0695, 328) | Jött egy korai olvadás, egyszer csak megindult az ár s elvitte és összetörte a malmot (1939 Móricz Zsigmond C5087, 119).
1b. ’a tengerszint emelkedése az árapály során; dagály’ ❖ tengeri ár és apály (1841 Széchenyi István CD1501) | árban és apályon – Szirt a habok közt – hűséged megálljon! (1860 Arany János 8014103, 298) | [delta] olyan folyóvizek torkolatánál képződik, melyek […] oly tengeröbölbe ömlenek, ahol az ár és apály közötti különbség csekély (1893 PallasLex. CD02) | Az ár és apály közötti szintkülönbség ebben az öbölben egy kisebbfajta torony magasságát is meghaladja (1974 Rákos Sándor 9550036, 46).
1c. (irod) ’〈a vér〉 áramlása, keringése’ ❖ ne járja Sziveink a vér zavarékos árja (1784 Ákáb István C0575, 29) | A vérem titokzatos árja Hajtotta bennem muzsikára A vágyakat (1928 Tóth Árpád C4230, 169).
2. ’Kifogyhatatlannak látszó sokasága, bősége vminek.’
2a. (irod) ’könnyek patakzása, ömlése’ ❖ Knyveinek árja az halotra tsorgott (1775 Kónyi János ford.–Gessner C2732, 140) | Bágyadtságom ha bézárja Néha fáradt szememet, Kinyitja könnyeim’ árja, ’S mossa halvány képemet (1797–1799 Berzsenyi Dániel 8054006, 14) | Suttogsz, könnyed árja foly, És a szived zakatol (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Shelley 9359438, 47) | a könnyek árja s a felcsukló zokogás (1964 Gárdos Mariska 9174001, 52).
2b. ’hang, levegő, fény stb. bőséges áradása, terjedése’ ❖ önté nyögésének árját (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 53) | bűbájjal önti Fénye árját a’ világra (1846 Pájer Antal 8344003, 12) | A hangszerekbül édes hangok árja Özönlött (1865 Greguss Gyula ford.–Camões 8164005, 281) | az édes levegő árjában (1928 Tóth Árpád C4230, 143).
2c. ’beszéd, szó, panasz stb. áradata, szűnni nem akaró özöne’ ❖ átkok árjával fizeti (1815 Kis János¹ 8240018, 99) | Vagy tán tőled ered sajnos panaszoknak ez árja? (1817 Vörösmarty Mihály 8524005, 44) | az édes vallomások árja (1867–1897 Endrődi Sándor 8125002, 224) | Félbeszakítottam beszéde árját (1962 Rónay György ford.–Goethe 9573056, 195).
2d. ’vminek, pl. cselekedetnek, eseménynek, gondolatnak nem szűnő, szakadatlan sora’ ❖ Gonoszságnak árja (1779 e. Faludi Ferenc C1664, 153) | a bajok árja (1802 k. Fazekas Mihály 8138045, 62) | az új eszmék árja (1843 Kemény Zsigmond 8235001, 21) | Körülöttünk már tíz holdtölte óta a csodáknak … árja zuhog (1919 Krúdy Gyula C2843, 138).
3. ’emberek, embercsoportok mozgó tömege, áradata’ ❖ büszkén végigpillanta gyülöngő Bajnokain, s tenger bolgár, s görög ezredek árján (1825 Vörösmarty Mihály 8524376, 124) | Aztán a góthok barbár árja öntötte el e boldog földet (1898 Pekár Gyula C3459, 78) | Itt Párisban is jön nyáron így, parkok zöldje között az elandalodott emberek árja (1933 Radnóti Miklós 9543051, 43).
4. ’érzelem, indulat eláradása, elhatalmasodása’ ❖ a’ setétes bokrokban magamat búmnak árjaiban usztatom (1774 Kónyi János ford.–Kotzebue C2740, 171) | [Zrínyi] csatákban tölté életét, hol a lelkesedés legtöbbet határoz. Ilyenkor átengedé magát honszerelmi érzete árjainak (1848 Vasvári Pál C4683, 73) | a népdüh felkorbácsolt vad árja (1880 Jakab Elek C2189, 57) | az apáról fia felé sodró szeretet árja (1961 e. Hatvany Lajos 9229001, 210).
5. ’események, folyamatok magával ragadó, sodró ereje’ ❖ Ludányi is a’ nagy-világ’ árjába vetette magát (1808 Kazinczy Ferenc ford.–Marmontel C2550, 194) | a világnak vannak nézetei, […] melyekhez a pályáját megalapítni akaró ifjunak okvetlen alkalmazkodnia kell, ha az ár ellen úszni nem akar (1867 Rádl Ödön 8382001, 4) | Azokban a napokban ritka erkölcsi bátorság kellett volna ahhoz, hogy valaki az ár ellen úszni merészeljen (1884 Kvassay Ede C2870, 238) | a forradalom árjába (1900 Gyulai Pál 8173039, 399) | A közöny és elmaradottság árjában a múlt század végén Bourneville az egyetlen vigasztaló jelenség: ez az apostoli türelmű elmegyógyász (1957 Benedek István 9041008, 227) • (az) ár ellen úszik ’szembefordul, szembeszáll vmivel, kül. a közvéleménnyel’ ❖ Mindenkinek kellemetlen vagyok – érzem ezt. Ár ellen úszom (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502) • sodródik az árral ’vmilyen hatást tehetetlenül elszenved, elvisel’ ❖ De csak úgy sodródott az árral (1909 Móricz Zsigmond 9462034, 19) | Magyarország tehetetlenül sodródik az árral és a németek szövetségeseként a vesztesek oldalán találja magát (1999 Természet Világa CD50) • úszik az árral ’a többség hatásának engedve, es. megalkuvó módon cselekszik’ ❖ ne úszszanak az árral (1878 Mikszáth Kálmán C3119, 156) | az árral úsztam és semmit a világon nem tettem, mint mulattam (1904 Magyar Nyelv C0357, 89) | A Clerambault hőse nem mint egyéniség kezdi: úszik az árral (1955 Benedek Marcell 9042006, 185) | puhán utánaengedni a tömegnyomásnak, úszni az árral (1996 Magyar Hírlap CD09).
5a. ’vminek, pl. életnek, felejtésnek a megállíthatatlan folyamata, ellenállhatatlan sodra’ ❖ S ha elesnek a felejtés árja Foly sírjukon s neveiken végig (1848 Petőfi Sándor 8366427, 193) | Előre csak önhitten az útadon, Hidd, hogy te mégy, ha a sors árja von (1863 Madách Imre 8284006, 543) | Engem a tömegbe Vitt az élet árja (1899 Ady Endre C0537, 399) | nálam erősebb lét árja ragad, visz, emel (1946–1956 Keresztury Dezső 9326035, 21).
5b. ’〈az idő〉 folyása, múlása’ ❖ az annyi idő árjában elmaradozott gyöngyei felkerestetését … reménylhetnéd (1825 Nátly József C3311, 7) | az idők kegyetlen árja (1924 Bókay János CD10) | az idő rohanó árja nekünk is meghozta a napot, hol ügyeink felett komolyan gondolkozhatunk (1948 Mérei Gyula C3082, 194).
J: áradás, áradat.
Ö: fény~, illat~, jég~, könny~, szökő~, tenger~, víz~, zöld~.
Fr: föld, szem.
ÖE: ~dagály, ~horgony, ~özön.
Vö. CzF. ár²; ÉrtSz. ár²; SzólKm. ár²; TESz. ár²; ÉKsz. ár²; SzT. ár²; ÚMTsz. ár²