arabsz (3A) l. arabs

arabs mn és fn  arabsz

I. mn 13A

1. (rég) ’az arab 〈nép (egy csoportja)〉’ ❖ Az Arabs Nemzet által a’ gyapottból készült papiros terjedett-el (1829 Döbrentei Gábor 8112009, 24) | az arabs nép csakhamar élénk szellemi életre ébredt (1872 Barátfülek naptára C0786, 86) | Mohammed vallást és birodalmat alapít és uj lelket önt az elzüllött arabs törzsekbe (1894 PallasLex. CD02).

1a. (rég) ’e néphez tartozó 〈személy〉’ ❖ Az Arabs Medicusok […] a’ vad-húsról roszszúl itélnek (1787 Mátyus István C3069, 104) | az arabs Avicenna (1899 Horváth Cyrill² 8580001, 72) | aki arabs varázslóktól tanult (1904 Herczeg Ferenc 9241001, 76) | Tangerben láttam arabs nőket hazai viseletükben (1918 Szini Gyula ford. CD10).

2. (rég) ’(főként) arabok által lakott, uralt 〈föld, terület〉’ ❖ a’ persa és arabs tengeröblökön uralkodó [szelek] (1845 Palkovics Antal 8350004, 119) | miféle kormánybiztosok lehettek abban az arabs országban (1867 Jókai Mór CD18) | Arabs földön a kereszténység soha sem vert gyökeret (1903 Prohászka Ottokár 1125019, 33).

2a. ’itt kitenyésztett 〈lófajta〉, ill. ilyen fajtájú 〈ló〉’ ❖ az Arabs lovak eltt, más féle akármelly lovak, el-nem ſzaladhatván (1792 Őri Fülep Gábor ford.–Haller 7252001, 91) | a’ gazdagabbak ’s míveltebbek arabs csődörökkel újjították ’s szépítették lovaik’ fajjait (1829 Wesselényi Miklós 8528001, 18) | Száz arabs lovat hajtok érte az udvarodra (1889 Mikszáth Kálmán 8312256, 40) | Állt a fehér arabs kanca, várt (1973 Nagy László² 9473098, 79) • arabs telivér ’olyan 〈lófajta〉, amelynek egyedei kizárólag ilyen lovaktól származnak, ill. ilyen fajtájú 〈ló〉’ ❖ A méntelepek lóanyaga legnagyobbrészt angol félvér lovakból áll, […] legkevesebb közöttük az arabs telivér (1911 RévaiNagyLex. C5697, 388) | A mének egytől-egyig arabs telivérek voltak (1948 Mérei Gyula C3081, 57) | hüledeztem az emberek ostobaságán: az úgynevezett arabs telivér egy 20 éves moldvai ló (1978 Jékely Zoltán ford. CD1502).

2b. (rég) ’itt termesztett, ill. előállított 〈növény(fajta) v. termék〉’ ❖ A tengeri kereskedésnek tárgyai voltak: arabs tömjén, indus illatszerek, ébenfa, drágakövek, indus és persa gyöngyök (1895 PallasLex. CD02) • arabs bab ’kávébab’ ❖ Arabs babnak levével magokat Enyhíték (1795 Gvadányi József C1942, 91) • arabs gumi ’gumiarábikum’ ❖ Végy tizenkét itze ſert; Tégy belé […] egy font és nyoltz lót [= lat] Arabs Gummit (1806 Gyarmati Gábor 8166005, 146).

3. (rég) ’arab 〈nyelv〉, ill. arab nyelvű 〈szó〉’ ❖ ’Sido, Arabs, és Kaldeai nyelven (1780 Szilágyi Márton¹ ford.–Xenophón 7331001, 9) | Giaur, Arabs ſzó, ’s jelent Hitetlent (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419011, 376) | Alkali, arabs szó, egy f neve (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 5) | [Coeleſtinus Barát] Kempiſt Arabs nyelvre fordította (1795 Mindszenthy Sámuel ford.–Ladvocat 7228010, 335) | a’ régi Literatúrának legremekebb darabjai árábs fordításban meglégyenek (1821 Hasznos Mulatságok C0184, 43) | Amulét (az arabs hamalet szóból, ami függőt, függeléket jelent), babonás eszköz (1893 PallasLex. CD02).

3a. (-ul raggal, hsz-szerűen) (rég) ’arab nyelven’ ❖ Nem értek én Arabsúl! (1793 Hatvani István² ford.–Holberg 7136005, 38) | A karzaton […] felhangzott az előima arabsúl, mert a mohamedán hit egyházi általános nyelve ez (1885 Vadnay Károly C3609, 217).

3b. (rég) ’az arab nyelv lejegyzésére való 〈írás〉’ ❖ a’ b betnél pedig Arabs írások (1799 Magyar Hírmondó 7444178, 782) | Rozáli megfogta bátran az ezüsttel kivert, arabs írással cifrázott karabélyt (1908–1910 Mikszáth Kálmán C3108, 99).

3c. (rég) ’arab nyelven írott 〈mű〉’ ❖  Kairóban egy Arabs újságot fog ki-adatni (1801 Molnár János 7445025, 185) | egy Kanaáni Pogány Poëta’ Arabs Verseit […] zsidóúl által irja a’ maga’ Könyvébe (1815 Pálóczi Horváth Ádám 7257025, V) | mint arabs források nevezik őket (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).

4. (rég) ’az arab kultúrában létrejött 〈művészet, tudomány stb.〉’ ❖ A’ Máronitáknak ſzép Arabs Typográphiájok-is vagyon (1794 Parnasszusi időtöltés 7036014, 92) | [Adélard] az arabs filozofiát Európában terjesztette (1893 PallasLex. CD02).

4a. • arabs szám (kissé rég) ’arab szám’ ❖ miért ne lehetne változtatni a nyomorult hitvány arabs számokon (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | [a hangszereken az ujjtartás rendjét] arabs számokkal jelölik (1931 ZeneiLex. CD49).

4b. (rég) ’e népre jellemző, náluk szokásos’ ❖ a kalapot legjobb arabs módra fehérrel borítani, hogy a napsugarak még inkább lepattanjanak róla (1885 Wohl Janka 8529003, 125) | a kövekről kitünt, hogy lapos födelü arabs házak (1893 Sebők Zsigmond C3717, 47).

II. fn 3A (rég)

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’az arab nép (egy csoportja)’ ❖ Czirus […] a’ Sirusokat pedig, Aſſiriusokat, Arabſokat […] meg-hódoltatta (1780 Szilágyi Márton¹ ford.–Xenophón 7331001, 6) | az Arabsok azt itélik fellök [ti. a mamelokokról], hogy Mahomet törvényével nem igen törödnek (1802 Molnár János 7445027, 31) | A függetlenségiek olyanok, mint a nomád arabsok (1885 Mikszáth Kálmán C3122, 135).

1a. (rendsz. ne-vel) ’arab személy, kül. férfi’ ❖ Hégiág, monda az Arabs, nem ember (1789 Andrád Sámuel ford. 7008009, 179) | Az arabs továbmenésre ösztönzé utazónkat (1834 Fillértár 8623001, 100) | ő már verekedett angollal, franciával, törökkel és arabssal (1857 Jókai Mór CD18) | [virágaira] ő féltékenyebb volt, mint egy arabs a háremére (1879 Jókai Mór CD18).

2. ’az arab nyelv’ ❖ Arabszból fordított menyegzői dala (1808 Kazinczy Ferenc C2558, 472) | Az Arabson kivül a’ több emlitettek meg holt nyelvek (1821 Gáti István C4107, 12).

3. ’az Arab-félszigeten kitenyésztett, kecses formájú, könnyed mozgású, kitartó lófajta, ill. ilyen fajtájú ló’ ❖ [Wesselényi Miklós ménesének] eggy faja, az arabsz, csaknem egészen kihólt (1816 Kazinczy Ferenc C2567, 281) | [a vércse-deres] meghúzta a kocsit, a többi három, érezve a könnyítést, neki feküdt, s úgy hagyták el a Malonyai arabsait, mint a villám (1891 Móricz Pál¹ C3209, 25).

J: arab.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.