aritmetika fn 6A (Mat)

1. (Mat) ’a matematikának a valós számok körében végzett műveletekkel foglalkozó ága; számtan’ ❖ Tudományokat a’ mi illeti, abban-is excellenſek, Arithmetikájok nem ollyan ſzámmal vagyon mint a’ miénk (1794 Parnasszusi időtöltés 7036017, 168) | ha számadásait átnézzük, bizonyára egy hibát sem találunk az aritmetika szabályai ellen (1859 Eötvös József C1597, 333) | régi görög elv szerint szimbolikusan ezt úgy gondolták el, hogy az aritmetika a demokratikus városokban virágozhat csak, mivel egyenlő viszonyokat tanít (1990 Újlaki Gabriella 2029019, 538).

1a. (Isk) ’ez mint tantárgy’ ❖ a leányok jobban feleltek, mint a legények, írásból, grammaticából, arithmeticából (1790 Héczei Dániel 7139001, 214) | Miska hol van? – Aritmetikát tanul, atyuskám. Nem is tudom már, mi lesz a kis fejecskéjével (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 325) | A második év tantárgyai a következők voltak: az olvasás és írás gyakorlása, aritmetika (a két számtani alapművelet), a pietista Hübner János Bibliabeli históriák című könyvéből a Jákob és József históriájáig tartó bibliai történetek, a Heidelbergi káté megfelelő részei, zsoltáréneklés és könyörgések (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).

2. (rég, Mat) ’számelmélet’ ❖ az analitikai számelmélet, amely az analizis teljes apparátusának felhasználásával az aritmetika sajátos talaját ugyan elhagyja, de igen mélyen fekvő aritmetikai kérdések megoldásában ez idő szerint nem nélkülözhető (1897 PallasLex. CD02) | Az egész számok tulajdonságainak kutatása, a számelmélet, más szóval, az aritmetika egyike a tudomány legrégebbi ágainak (1998 Magyar Hírlap CD09).

Sz: aritmetikai.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

aritmetika ❖ főnév ◦ 6A ◦ (Mat)
permalink
1. (Mat)
a matematikának a valós számok körében végzett műveletekkel foglalkozó ága; számtan
Tudományokat a’ mi illeti, abban-is excellenſek, Arithmetikájok nem ollyan ſzámmal vagyon mint a’ miénk
(1794 Parnasszusi időtöltés)
ha számadásait átnézzük, bizonyára egy hibát sem találunk az aritmetika szabályai ellen
(1859 Eötvös József)
régi görög elv szerint szimbolikusan ezt úgy gondolták el, hogy az aritmetika a demokratikus városokban virágozhat csak, mivel egyenlő viszonyokat tanít
(1990 Újlaki Gabriella)
1a. (Isk)
ez mint tantárgy
a leányok jobban feleltek, mint a legények, írásból, grammaticából, arithmeticából
(1790 Héczei Dániel)
Miska hol van? – Aritmetikát tanul, atyuskám. Nem is tudom már, mi lesz a kis fejecskéjével
(1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹)
A második év tantárgyai a következők voltak: az olvasás és írás gyakorlása, aritmetika (a két számtani alapművelet), a pietista Hübner János Bibliabeli históriák című könyvéből a Jákob és József históriájáig tartó bibliai történetek, a Heidelbergi káté megfelelő részei, zsoltáréneklés és könyörgések
(2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka)
2. (rég, Mat)
számelmélet
az analitikai számelmélet, amely az analizis teljes apparátusának felhasználásával az aritmetika sajátos talaját ugyan elhagyja, de igen mélyen fekvő aritmetikai kérdések megoldásában ez idő szerint nem nélkülözhető
(1897 PallasLex.)
Az egész számok tulajdonságainak kutatása, a számelmélet, más szóval, az aritmetika egyike a tudomány legrégebbi ágainak
(1998 Magyar Hírlap)
Sz: aritmetikai
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások