árkolás fn 4A

1. ’az árkol igével kifejezett cselekvés’ ❖ Halála eltt edj-néhány hónapokkal tsak-nem fel-kellett vala már hagynia minden reményſéggel; valamelly kltſéges víz-vév árkolásnak miatta (1780 Magyar Hírmondó 7444009, 651).

2. (kissé rég) ’víz elvezetésére szolgáló, rendsz. ásott, ritk. a folyóvíz által vájt csatorna, árok’ ❖ a’ faluban az úttzákat és útakat […] árkolások által ki szárogatták (1790 Kömlei János ford.–Becker C5062, 202) | Ez okáért az említett folyó vízből igen sok árkolásokat (kanálisokat) nyitottanak (1795 Csernátoni Vajda Sámuel ford.–Flögel C1296, 181) | követve [a patak] folyását eljutottunk azon helyhez vagy árkoláshoz, hol az Feldvár felé kanyarult (1867 Orbán Balázs CD22) | A kastélyhoz vezető salakos út és az árkolás már a gyerekek munkája (1958 Népszabadság okt. 11. C1499, 5).

3. (Kat) ’vár, erődítmény stb. körül létesített árok v. sánc’ ❖ Az Ángliusok Gibraltár várából […] ki-tsapván a szálló Spanyolokra, mind azon árkolásokat egyszeribe el-rontották (1782 Magyar Hírmondó C0270, 48) | Az egyedüli technikai felkészültség, amiben 1684-hez képest jelentékeny haladás volt észlelhető, a vívó- és futóárkok elkészítése körül mutatkozott, amennyiben az árkolások most már elég tágasak és mélyek voltak (1940 Bánlaky József CD16).

3a. ’vmely területet körülvevő, határoló árok v. földtöltés’ ❖ Keríttés: […] árkolás, gyeplés (1792 Kisded szótár C0816, 111) | az [ti. a megye] hoszszú árkolással el-választatik a’ másiktól (1800 Molnár János C0302, 12) | a város, tartván haragától, magát árkolással és keritéssel erősítette meg (1853 Szikszói enyhlapok C4016, 10).

4. (Bánya) ’felszínközeli ásványok felderítését szolgáló kutatóárok; turzás’ ❖ Az Árkolások, mellyekből Föveny és Agyag ásattatott (1786 II. József rendelete az adózás felosztásáról ford. C2443, 14) | A túrzásnak három fő osztályát szokás megkülönböztetni: a) a tulajdonképeni túrzás, bizonyos távolságban egymástól kutató-vermek ásása; b) az árkolás s c) a fúrás (1897 PallasLex. CD02) | Vörös, gumós, ammoniteszes alsó-jura mészkőrétegeket feltáró árkolás (1997 Magyarország földje CD05).

5. (rég) ’vmely tárgy felületén található bemélyedés, vájat, barázda’ ❖ [a fogak] felülete némi rovátkolást, árkolást mutat (1894 PallasLex. CD02) | erősebb […] nagyítással szépen látszanak a maghéj kiemelkedő szögletes sejtjei és a sejtek határán lévő árkolás (1903 Wagner János CD35) | A patkón árkolás van, ebbe hajtják a 6-8 patkószeg fejét, hogy ne kopjanak gyorsan (1991 Magyar néprajz CD47).

Sz: árkolású.

Vö. CzF.; SzT.; ÚMTsz.

árkolás főnév 4A
1.
az árkol igével kifejezett cselekvés
Halála eltt edj-néhány hónapokkal tsak-nem fel-kellett vala már hagynia minden reményſéggel; valamelly kltſéges víz-vév árkolásnak miatta
(1780 Magyar Hírmondó)
2. (kissé rég)
víz elvezetésére szolgáló, rendsz. ásott, ritk. a folyóvíz által vájt csatorna, árok
a’ faluban az úttzákat és útakat […] árkolások által ki szárogatták
(1790 Kömlei János ford.Becker)
Ez okáért az említett folyó vízből igen sok árkolásokat (kanálisokat) nyitottanak
(1795 Csernátoni Vajda Sámuel ford.Flögel)
követve [a patak] folyását eljutottunk azon helyhez vagy árkoláshoz, hol az Feldvár felé kanyarult
(1867 Orbán Balázs)
A kastélyhoz vezető salakos út és az árkolás már a gyerekek munkája
(1958 Népszabadság okt. 11.)
3. (Kat)
vár, erődítmény stb. körül létesített árok v. sánc
Az Ángliusok Gibraltár várából […] ki-tsapván a szálló Spanyolokra, mind azon árkolásokat egyszeribe el-rontották
(1782 Magyar Hírmondó)
Az egyedüli technikai felkészültség, amiben 1684-hez képest jelentékeny haladás volt észlelhető, a vívó- és futóárkok elkészítése körül mutatkozott, amennyiben az árkolások most már elég tágasak és mélyek voltak
(1940 Bánlaky József)
3a.
vmely területet körülvevő, határoló árok v. földtöltés
Keríttés: […] árkolás, gyeplés
(1792 Kisded szótár)
az [ti. a megye] hoszszú árkolással el-választatik a’ másiktól
(1800 Molnár János)
a város, tartván haragától, magát árkolással és keritéssel erősítette meg
(1853 Szikszói enyhlapok)
4. (Bánya)
felszínközeli ásványok felderítését szolgáló kutatóárok; turzás
Az Árkolások, mellyekből Föveny és Agyag ásattatott
(1786 II. József rendelete az adózás felosztásáról ford.)
A túrzásnak három fő osztályát szokás megkülönböztetni: a) a tulajdonképeni túrzás, bizonyos távolságban egymástól kutató-vermek ásása; b) az árkolás s c) a fúrás
(1897 PallasLex.)
Vörös, gumós, ammoniteszes alsó-jura mészkőrétegeket feltáró árkolás
(1997 Magyarország földje)
5. (rég)
vmely tárgy felületén található bemélyedés, vájat, barázda
[a fogak] felülete némi rovátkolást, árkolást mutat
(1894 PallasLex.)
erősebb […] nagyítással szépen látszanak a maghéj kiemelkedő szögletes sejtjei és a sejtek határán lévő árkolás
(1903 Wagner János)
A patkón árkolás van, ebbe hajtják a 6-8 patkószeg fejét, hogy ne kopjanak gyorsan
(1991 Magyar néprajz)
Sz: árkolású
Vö. CzF.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások