árkon-bokron hsz 0
1. • árkon-bokron át ’egyenesen, toronyiránt, semmilyen akadállyal, nehézséggel nem törődve’ ❖ A karikás […] mint a hurok, a [lovas] nyaka köré tekerőzött; aztán egy ránditással kiemelték a nyeregből, s úgy száguldtak vele árkon-bokron át (1896 Gracza György CD45) | Nem megyünk Torda, Vásárhely felé, inkább árkon-bokron át Radnót, Széken át (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 175) | Fogta magát, nagyot ugrott, le a fenyő hegyéből, s aztán árkon-bokron át neki megint a nagyvilágnak (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 51) | megfellebbezhetetlenül maga után […] vonszolja árkon-bokron át (1985 Békés Pál 1014003, 14) • árkon-bokron keresztül ’ua.’ ❖ Az ifjak sebes futó paripáikon kergették a vadat árkon-bokron keresztül (1854 Ujfalvy Sándor 8497006, 9) | árkon-bokron keresztül rohantam ki az országútra (1918 Móra Ferenc 9459002, 104) | Hogy is tudnának szekérrel Rebi néni után haladni, aki árkon-bokron keresztül vágtat (1945 Bözödi György 9070001, 27) | Az árkon-bokron keresztül, rabruhában menekülő fiatalember az öt kilométer gyaloglásba belefáradva, Solt belterületén stoppolni kezdett (1998 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’ua.’ ❖ addig árkon-bokron túltennénk magunkat, nemde? (1846 Jókai Mór CD18) | rohant a közel száz főt számláló futásra vetkezett csapata élén, árkon-bokron véve keresztülirányt a Bükkre (1937 Szentiványi Jenő 1145004, 224) | a várost oldaltámadásból perceken belül megszállják a román csapatok. Nyomakodunk árkon-bokron. Nehéz, sáros mezőségeken Hajdúszoboszlónak (1974 Tóth Béla² 2049010, 15).
2. • árkon-bokron túl ’nagyon messze, mindenen túl’ ❖ Árkon, bokron tul vannak. Tul a bajon, ugy hogy nem könnyü lesz őket utolérni (1851 Magyar közmondások könyve C2993, 21) | árkon-bokron túl járt Ferkó (1913 Móricz Zsigmond C3222, 213) | Mire a fogdaőrök észrevették a szökést, ők akkorra már árkon-bokron túl jártak (1996 Magyar Hírlap CD09).
2a. ’mindenütt’ ❖ a’ rókák’ ’s szarvasok’ árkon bokron való űzésében (1829 Wesselényi Miklós 8528001, 17) | A székely menyecskék […] Kergették a tatárt árkon, bokron űzve (1883 Jókai Mór C2232, 19) | Csont, kolbászhéj emeletesen áll, tejfölös dézsa, rocska, árkon-bokron ropog a kutya-bál, elszalad mind a macska (1957 Weöres Sándor 9788431, 37).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.